Gyanta (település)

Gyanta (Ginta)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Feketekápolna
Rang	falu
Községközpont	Feketekápolna
Irányítószám	417131
SIRUTA-kód	28157
Népesség
Népesség	263 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	228
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC 2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 45′ 12″, k. h. 22° 05′ 17″46.753418, 22.088069
Gyanta weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyanta (románul: Ginta) falu Romániában, Erdélyben, Bihar megyében. Jelenleg Feketekápolnához (Câpâlna) tartozik.

Fekvése

Nagyváradtól mintegy 40 km-re található.

Történelme

Gyanta Árpád-kori település. Nevét már 1213-ban Mecam de v. Genta; Vrbanum de v. Gyonta néven említették az oklevelek egy perrel kapcsolatban, mikor 1213-ban gyantaiakat jánosdi és solymosi emberek vádoltak a bihari udvarbíró előtt.

1430-ban Gyantha néven királyi ember nevében szerepelt.

1552-ben Egyhazas Gyantha, Kapolnas Gyanthaneveken tűnt fel, 1808-ban pedig Gyánta (Magyar- et Oláh-) h., Dzsinta val. alakokban írták.

A település egykor két község volt; Gyanta és Kohány név alatt. Ősi püspöki birtok, melyet a középkorban Egyházas-Gyanta néven említettek. Régi katolikus kőtemploma a mostani református templomtól nyugatra állt, egy 1721 évi szolgabírói jelentés is említette a templomot, mint régi katolikus egyházat.

A falu a 15. század elején a Nadányi család birtoka volt, később egy oklevél a Nadaby és a Toldy családokat is említi itt.

A 19. század elején már a váradi 1. sz. püspökség birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Gyanta, románul Zsinta, Bihar vármegyében, a Fekete-Körös jobb partján, a Körös és Hollód vizei völgyei közt fekvő kies dombon. A tulajdonképeni Gyantát mind reformatusok lakják 1359-an, az oláhok által lakott, s Cséfa patak által elválasztott rész Rohánynak neveztetik, 385 óhitü lakossal, s anyatemplommal, valamint Gyantán a reformátusoknak van anyatemplomuk. Határa 1860 hold … Birja a váradi deák püspök.

1910-ben 2043 lakosából 1546 magyar, 467 román volt. Ebből 1433 református, 488 görögkeleti ortodox, 58 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.

1944. szeptember 25-én a falun átvonuló román katonák felégették a református parókiát, valamint 45 magyar személyt kivégeztek. A vérengzés emlékére 2004-ben emlékművet avattak.

Köteles Pál, a falu szülötte Hotel Kárpátia című regényében (Magvető Könyvkiadó, Budapest 1989) ad pontos, dokumentum-értékű leírást az eseményekről. A rendszerváltás után 1993-ban elkészülhetett Boros Zoltán Fekete vasárnap című dokumentumfilmje, amelyben szülőfaluja tragédiáját mutatja be szemtanúkon, túlélőkön keresztül.

Az 1980-as évek végére a település súlyosan elnéptelenedett és leszegényedett, lakossága napjainkra 358 főre csökkent.

Híres szülöttei

• Itt született 1885. május 5-én Ney Pál ügyvéd, jogi szakíró. Auschwitz-ban ölték meg 1944. júniusban.
• Itt született 1921. október 29-én Kovács János újságíró, szerkesztő, irodalomkritikus.
• Köteles Pál (Gyanta, 1927. április 27. – Budapest, 1991. december 14.) író, publicista.
• Boros Zoltán (1939. július 29.) filmrendező, televíziós szerkesztő, zeneszerző.
• Pocsaly Zoltán labdarúgó, Margitta rendszerváltás utáni első magyar polgármestere

Nevezetességek

• Református temploma – csúcsíves stílusú épület, mely 1865-ben épült.
• Görög keleti temploma – 1850-ben épült.
• Baptista imaház

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Külső hivatkozások

• Hivatalos weboldal