Gyóró
| Gyóró | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Kapuvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zsirai Jenő (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9363 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 364 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 33,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 17° 01′ 31″47.490869°N 17.025311°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 17° 01′ 31″47.490869°N 17.025311°E | |||
 Gyóró
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Gyóró weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyóró témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gyóró község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban található.
Fekvése
[szerkesztés]Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól délre helyezkedik el. A Répce-vidék települései közé tartozik, a Kapuvár–Celldömölk között húzódó 8611-es úttól nyugatra fekszik.
Megközelítése
[szerkesztés]Lakott területén kelet–nyugati irányban a Farádtól a falu nyugati határszéléig húzódó 8603-as út, észak–déli irányban pedig a Kapuvártól Cirákig vezető 8613-as út halad végig, ezeken könnyen megközelíthető a szomszédos települések többsége felől. Közigazgatási területén áthalad még a Beled-Pinnye közt húzódó 8612-es út, határszélét pedig érinti még a 8618-as út is.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Beled vasútállomása kínálja, mintegy 6,5 kilométerre délkeletre. Kapuvár és Gyóró között rendszeresen indulnak autóbuszjáratok is.
Története és mai élete
[szerkesztés]1241-ből maradt fenn első írásos említése Villa Gyorou alakban. A 13. századig a soproni királyi várnak erdőőrei és katonái lakják. 1401-ben árvíz pusztítja el a települést. A 16. század első felében a Csák nemzetségből származó Kisfaludy és Ládonyi, valamint a szentandrási Monthorok birtokolták. 1622-ben a Kisfaludy család valamennyi birtokot egyesítette. A 18. századtól több család is birtokot szerzett, közülük a legjelentősebb a Barthodeinkiek lettek. Az 1683-as török hadjárat során heves harcok dúltak a Répce-hídnál. Valószínűleg ennek az emlékét őrzi a Gyóró melletti Tatárföldi major elnevezés. 1704-ben a gyórói mezőn Heister generális ütött tábort és innen intézett kiáltványt Sopron vármegyéhez. A 18. században gyarapodott a falu lakossága, amely erdőirtással növelte a szántóterületet. A termőföld azonban rossz minőségű, erősen kavicsos, sok munka mellett is kevés termést ad. A 20. század elején a lakosság jelentős része nem tudott megélni saját földjéből, ezért mezőgazdasági munkásként, napszámosként vállalt munkát. Télen az erdei munka segítette a megélhetést.
Gyóró népessége a 18. század végén indult növekedésnek. Ez a tendencia folytatódott a 19. században is. 1850-ben 430-an, 1890-ben pedig már 765-en éltek itt, ami 30 év alatt több mint másfélszeres növekedést jelent. Gyóró történetében ez a demográfiai csúcs, ezt a lélekszámot mind a mai napig nem tudta elérni a település. A 20. században a falu népessége folyamatosan csökkent. 1930-ban 734 volt a falu lakóinak száma. A népesség fogyása a második világháború után felgyorsult. 1949-ben 672-en, 1960-ban 699-en, 1970-ben 572-en éltek a faluban. Jelenleg 419 fő alkotja a falu összlakosságát. Ebből 202 férfi és 217 nő. Bár jelenleg a ki- és beköltözések aránya kiegyenlíti egymást, a halálozási szám évről évre magasabb, mint a születések száma. A fokozatos elöregedés veszélye is fenyegeti a falut, a nyugdíjasok aránya jelenleg 30%-os. Vallás megoszlás tekintetében a lakosság 80%-a a római katolikus egyház tagja, 20%-a pedig evangélikus.
1990-ben alakult meg az önkormányzat. A képviselő-testületet és tisztségviselőit független képviselők alkotják, és szűkös keretek között gazdálkodik. Gyóró számos társulásban vesz részt. Intézményirányító társulás az alapfokú oktatás fenntartására Cirákkal és Dénesfával közösen, hatósági Igazgatási Társulás (adó- és építésügy), Házi szociális gondozás (Kapuvár Város Önkormányzata), Útügyi Társulás (Rábapordány), Védőnői szolgálat (Himód), Kis-Rába Menti Önkormányzatok Térségfejlesztő Társulása.
1945-ben megalakult a Földosztó Bizottság, 227 kh földet osztottak ki 77 igénylő között. 1959-ben megalakult a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, amit 1973-ban összevontak a Mihályi Táncsics Termelőszövetkezettel.
A falu villamosítására 1954-ben került sor. A nagy infrastrukturális beruházások időszaka az 1990-es években kezdődött. 1991-ben kiépült a vezetékes ívóvízhálózat. 1994-ben Gyóró bekapcsolódott a crossbar-rendszerbe. Jelenleg a háztartások 40%-a rendelkezik telefonnal. 1995-ben lefektették a vezetékes földgázhálózatot. 1992-ben került sor az utak pormentesítésére, a középületek felújítására, valamint az autóbuszmegállókban a leszállószigetek megépítésére. Megoldott a szilárd kommunális hulladék összegyűjtése, elhelyezése. 1962–63-ban épült fel az óvoda épülete. A húszszemélyes apköziotthonos óvodában két óvodapedagógus 18 gyermeket lát el. Gyóró iskolája 1929-ben készült el. 1945-ig külön katolikus és evangélikus iskolája is volt. Jelenleg az egy osztálytermes iskolában egy pedagógus 11 tanulóval foglalkozik. A művelődést, kikapcsolódást művelődési ház és könyvtár szolgálja. A sportolni vágyókat a Répcementi Sportegyesület fogja össze, egy sportpálya áll a rendelkezésükre.
Az aktív lakosság a mezőgazdaságban vállal munkát, vagy bejár a környező települések, főleg Beled, Répcelak, Kapuvár munkahelyeire. Az 1990-es években megnőtt a vállalkozókedv. Jelenleg tíz vállalkozást tartanak nyilván.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bebes Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Ötvös László (független)[4]
- 1998–2002: Ötvös László (független)[5]
- 2002–2006: Ötvös László (független)[6]
- 2006–2010: Ötvös László (független)[7]
- 2010–2014: Ötvös László István (független)[8]
- 2014–2019: Zsirai Jenő (független)[9]
- 2019–2024: Zsirai Jenő (független)[10]
- 2024– : Zsirai Jenő (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 382 | 388 | 383 | 374 | 371 | 372 | 364 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,3% örménynek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,8%, evangélikus 9,2%, református 0,3%, felekezeten kívüli 2,9% (10,8% nem nyilatkozott).[11]
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus templom – A község idegenforgalmi látnivalója a műemlék jellegű római katolikus templom, amelyet 1794-ben a szentgyörgyi Horváth család építtetett. A templom egyhajós, középtornyos, későbarokk épület. A szentélyben Dorfmeister István kései freskója látható: A 12 éves Jézus a templomban.
- Vízimalom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ Gyóró Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- CEBA Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
További információk
[szerkesztés]
