Gradići
| Gradići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Velika Gorica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Barišić |
| Irányítószám | 10412 |
| Körzethívószám | ( 385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1871 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 925,79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Terület | 1,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 29″, k. h. 16° 02′ 28″45.707937°N 16.040993°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 29″, k. h. 16° 02′ 28″45.707937°N 16.040993°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gradići falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb központjától 12 km-re délre, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, a Túrmező síkságán, az A11-es autópálya és a Száva-Odra csatorna között fekszik.
Története
[szerkesztés]1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet a horvát sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett.
A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 186, 1910-ben 394 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. Alapiskolája 1955-ben kezdte meg működését az új iskolaépületben. A fővároshoz való közelsége miatt az elmúlt évtizedekben, de különösen a honvédő háború idején a veszélyeztetett övezetekből jelentős számú betelepülő érkezett. Az 1970-es évek óta lakosságának száma több mint háromszorosára nőtt. 2001-ben a falunak 1759 lakosa volt. A faluban iskola, óvoda, kulturális egyesület és önkéntes tűzoltóegylet működik.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 186 | 228 | 263 | 261 | 315 | 394 | 354 | 374 | 441 | 418 | 463 | 557 | 879 | 1518 | 1759 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt modern plébániatemploma.
- Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelt kápolnája 2011-ben épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.