Gornji Kućan
| Gornji Kućan | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Varasd |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1238 |
| Polgármester | Ivan Čehok |
| Irányítószám | 42000 |
| Körzethívószám | 385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1013 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 393,66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Terület | 2,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 16′ 34″, k. h. 16° 22′ 55″46.276000°N 16.382000°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 34″, k. h. 16° 22′ 55″46.276000°N 16.382000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Kućan egy falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Varasdhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Varasd központjától 5 km-re délkeletre a Plitvica bal partján fekszik. Teljesen összeépült a szomszédos Donji Kućannal.
Története
[szerkesztés]Kućan első említése 1238-ban IV. Béla király oklevelében történt, melyben az itteni Szent János templomot a keresztesek egykori birtokát a hozzá tartozó területekkel együtt a ferences atyáknak adja. A ferencesek 1624-ig maradtak a falu birtokosai, amikor a birtokot 10 500 forintért Trautmannsdorf generálisnak adták el. A generális azonban meghalt mielőtt a teljes összeget kifizethette volna és a birtok a végrendelet szerint a grazi jezsuitáké lett. A ferencesek azonban mindenképpen vissza szerették volna szerezni az ősi birtokukat, végül a két rend megegyezett egymással és 1773-ig a ferencesek maradtak a birtokosok. Ekkor azonban császári rendeletre feloszlatták a rendet és minden birtokuk a kincstáré lett. 1776-ban az ivanicsi birtokért cserébe a zágrábi püspökség szerezte meg és az első világháborúig a püspökség birtoka maradt. Az 1920-as években a földreform keretében felosztásra került. Az 1668-as egyházi vizitáció szerint Gornji Kućannak 27 háztartása volt. 1857-ben 298, 1910-ben 518 lakosa volt. 1974-ig a falu a biškupeci plébánia filiája volt. Ekkor hozták létre a kućan marofi plébániát, melynek a falu is része lett. A települést 1991-ben közigazgatásilag Varasdhoz csatolták. 2001-ben 1118 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt modern kápolnáját 2009-ben építették. Oltárképét Snježana Inkret akadémiai festőművésznő készítette.
- Ipari műemlék a Vidović-malom.[2] A malom a településen kívül, a Plitvice folyón található. Tágas, téglalap alakú földszintes épület, déli homlokzatán két malomkerék részben megmaradt. Ebben a malomban a második világháború alatt partizánbázis volt, amelyben partizáncsoportot alapítottak. Később a kalniki partizánosztag részévé vált. A ház építészeti adottságai és a hely történelmi jelentősége miatt a malom etnológiai műemlék és emlékhely.
További információk
[szerkesztés]- Varasd város hivatalos oldala
- Kućan története a varasdi püspökség honlapján
- A Horvát Statisztikai Hivatal honlapja Archiválva 2011. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2574.