Gornja Trstenica
Gornja Trstenica | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Sziszek-Monoszló |
Község | Gvozd |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 44410 |
Körzethívószám | ( 385) 20 |
Népesség | |
Teljes népesség | 38 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 186 m |
Időzóna | CET, UTC 1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 23′ 41″, k. h. 15° 57′ 14″45.394700°N 15.953900°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 41″, k. h. 15° 57′ 14″45.394700°N 15.953900°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gornja Trstenica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszektől légvonalban 34, közúton 53 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 33, közúton 57 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 13 km-re északkeletre, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostról Lasinjára vezető főúttól keletre, Bović mellett, a Golinja-patak két partján fekszik. Főbb településrészei Arlovi, Jakšići, Simići, Vukovići, Zimonje, Šarovi, Kvrkići és Ogluvine az itt élő családok nevét viselik.
Története
[szerkesztés]A település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 540, 1910-ben 682 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A faluból 160-an vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 46-an harcosként estek el a harcok során, míg 159 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg, 37-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 4 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 246 fő volt.
A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 88 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
540 | 607 | 521 | 614 | 700 | 682 | 626 | 806 | 661 | 684 | 671 | 558 | 441 | 299 | 102 | 88 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Gvozd község hivatalos oldala Archiválva 2018. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Gvozd község rendezési terve (horvátul)
- Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945. - A nemzeti felszabadító háború a vrginmosti járásban (1941-1945) (szerbül)
További információk
[szerkesztés]