Gornja Nugla
Gornja Nugla | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Isztria |
Község | Buzet |
Jogállás | falu |
Polgármester | Valter Flego |
Irányítószám | 52425 |
Körzethívószám | ( 385) 052 |
Népesség | |
Teljes népesség | 73 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 360 m |
Időzóna | CET, UTC 1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 24′ 43″, k. h. 14° 01′ 30″45.412000°N 14.025000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 43″, k. h. 14° 01′ 30″45.412000°N 14.025000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gornja Nugla (1890-ig Nugla, olaszul: Nugla di Sopra) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztriai-félsziget északi részének közepén, Pazintól 26 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re keletre a Ćićarija-hegység 662 méteres Oštri vrh csúcsa alatt fekszik. A település egymástól 200 méterre levő két részből, Gornja Nuglából és Donja Nuglából áll, melyeket a vasúti pálya választ el egymástól.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az ókorban közelében volt az illír Histra erődített települése. Írott forrás 1202-ben említi először, története során több hűbérura is volt. A 13. században az aquileai pátriárka uralma alá tartozott, majd 1440 után a velencei uralom idején a pietrapelosai uradalom része volt. A falunak 1857-ben 159, 1910-ben 229 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főleg zöldség és gyümölcs termesztéssel, valamint állattenyésztéssel foglalkoztak. 2011-ben 76 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
159 | 172 | 195 | 220 | 237 | 229 | 0 | 0 | 218 | 192 | 150 | 119 | 115 | 83 | 79 | 76 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Ilona tiszteletére szentelt temploma a gornja nuglai temetőben áll. Egyszerű, négyszög alaprajzú épület bejárata előtt nyitott előcsarnokkal, homlokzata felett alacsony nyitott harangtoronnyal. Először 1405ben említik, amikor 45 velencei aranydukátért egy értékes kézzel írott kódexet (Novak gróf misekönyvét) szereztek meg a templom számára. Később ez szolgált mintájául az 1483-ban nyomtatott, ma Bécsben őrzött első glagolita betűs misekönyvnek. A templomot 1614-ben megújították .
- Donja Nugla Szent Péter tiszteletére szentelt templomát 1580-ban említik először, 1892-ben teljesen megújították.
További információk
[szerkesztés]- Buzet város hivatalos oldala (horvátul)
- Buzet turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Gornja Nugla az Istrapédián (horvátul)
- Gornja Nugla az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf