Gleisdorf
| Gleisdorf | |||
 | |||
| Gleisdorf főtere a Szt. Lőrinc-templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Weizi járás | ||
| Irányítószám | 8200, 8302 | ||
| Körzethívószám | 03112, 03133 | ||
| Forgalmi rendszám | WZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 763 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 365 m m | ||
| Terület | 38,67 km² km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 06′ 14″, k. h. 15° 42′ 30″47.103889°N 15.708333°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 14″, k. h. 15° 42′ 30″47.103889°N 15.708333°E | |||
| Gleisdorf weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gleisdorf témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gleisdorf osztrák város Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 10763 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Gleisdorf a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, a Rába bal pártján, kb. 21 km-re keletre Graztól. Az önkormányzat 10 települést egyesít: Arnwiesen (162 lakos 2018-ban), Gamling (207), Gleisdorf (6418), Hart (247), Kaltenbrunn (394), Labuch (346), Laßnitzthal (854), Nitscha (750), Ungerdorf (900) és Urscha (485).
A környező önkormányzatok: északnyugatra Ludersdorf-Wilfersdorf, északra Albersdorf-Prebuch, északkeletre Ilztal, keletre Sinabelkirchen, délkeletre Hofstätten an der Raab, délre Sankt Margarethen an der Raab, délnyugatra Nestelbach bei Graz, nyugatra Eggersdorf bei Graz.
Története
[szerkesztés]Gleisdorf helyén az 1. századtól a 3. század közepéig kis római település (vicus) állt.
Írott dokumentumokban neve először 1229-ben szerepelt. 1284-ben már mezővárosi jogokat kapott. 1532-ben a Kőszeg ostromából visszatérő törökök megosromolták és jórészt elpusztították. A Szt. Lőrinc-templom körüli erődöt (tabort) azonban nem sikerült bevenniük.
Gleisdorf 1570-ig a riegersburgi uradalomhoz tartozott, amikor is a Kollonitsch grófok szerezték meg, akik ekkor a mezővárostól északra fekvő Freiburg várát birtokolták. A gótikus templomot 1648-1672 között barokk stílusban átépítették; mai neogótikus tornya 1875-ből származik.
A vasút 1872-ben ért el Gleisdorfba, melynek gazdasága ezután gyors fejlődésbe kezdett. Ennek szép példája volt a Stubenberg-szurdokban épített vízierőmű. Ekkoriban épült a városháza is.
1920-ban Gleisdorf városi rangot kapott. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a szomszédos Labuch, Laßnitzthal, Nitscha és Ungerdorf községeket a városhoz csatolták, amelynek területe ezáltal 4,75 km²-ről 38,66 km²-re, lakossága 6122-ről 10 274-ra nőtt.
Lakosság
[szerkesztés]A gleisdorfi önkormányzat területén 2018 januárjában 10 763 fő élt. A lakosságszám 1869 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 91,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 84,2%-a római katolikusnak, 3,6% evangélikusnak, 1,4% mohamedánnak, 6,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]- a Szt. Lőrinc-plébániatemplom
- az 1665-ben emelt Mária-oszlop a főtéren, amelyet a szentgotthárdi győzelem emlékére állítottak
- a volt piarista kolostor és apátsági temploma a mai Szűz Mária-templom. A kolostort Sigismund von Kollonitz bíboros építtette 1744-1747 között; egyik szárnyában 2014-ig a járásbíróság működött
- a városháza 1892-1894 között épült. A polgármesteri hivatal mellett a helytörténeti múzeumnak is helyet ad.
- a Kleebergen található, modern szoborra emlékeztető, 32 m magas kilátótorony
- a 17 m magas, napelemekkel borított Napfa (Solarbaum)
Híres gleisdorfiak
[szerkesztés]- Harald Ettl (1947-) politikus, egészségügyi miniszter
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- Franz Arnfelser: Gleisdorf in alter und neuer Zeit. Leykam, Graz, 1928
- Robert Friedrich Hausmann und Siegbert Rosenberger: Gleisdorf 1229–1979. Stadtgemeinde Gleisdorf, 1979
- Thuri Lorenz, Christian Maier und Manfred Lehner (Hrsg.), Der römische Vicus von Gleisdorf. Bericht über die Ausgrabungen 1988-1990. In: Veröffentlichungen des Instituts für klassische Archäologie der Karl-Franzens-Universität Graz. Band 2, Wien, 1995
- A városg honlapja
- 61760 – Gleisdorf. Statistik Austria
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ludersdorf-Wilfersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
