Ugrás a tartalomhoz

Genf

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Genf
a város panorámája a Szent Péter-katedrális tornyából
a város panorámája a Szent Péter-katedrális tornyából
Genf címere
Genf címere		 Genf zászlaja
Genf zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonGenf kanton
GépkocsijelGE
PolgármesterChristina Kitsos
Irányítószám1200
Körzethívószám(41) 32
Népesség
Teljes népesség203 840 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség11,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság375 m
Terület15.86 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′46.200000°N 6.150000°EKoordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′46.200000°N 6.150000°E
Genf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Genf témájú médiaállományokat.

Genf (franciául: Genève, kiejtéseⓘ, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

A 21. század elején (2002) a város lakosságának kb. 44%-a külföldi származású.

Fekvése

[szerkesztés]

A Genfi-tó partján, a Rhône folyó kifolyásánál fekszik. Lyontól 150 km távolságra van. A várost három hegylánc övezi, északnyugati irányból a Jura-hegység fő vonulata, délről a Vuache hegy, délkeleti irányból pedig a Salève hegység.

Éghajlata

[szerkesztés]
Genf–Cointrin (magasság: 412 méter, átlagok: 1981–2010 , extrém: 1901–től) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)17,320,624,927,533,836,539,737,634,827,323,220,839,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,56,311,214,919,723,526,525,820,915,48,85,315,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,3−1,01,64,89,112,314,414,010,87,42,40,16,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−19,9−20,0−13,3−5,2−2,21,33,04,90,2−4,7−10,9−17,0−20,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)766870728492798210010588901006
Havi napsütéses órák száma598815417719723526323718511766491827
Forrás: MeteoSwiss[2] , KNMI[3][4]


Története

[szerkesztés]

Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerősített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fővárosa lett 443-ban, 534-ben a frank birodalomhoz csatolták. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban érkezett először a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét. Kálvinnak időlegesen távoznia kellett, ám visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. A várost egy ideig a „protestáns Róma”-ként emlegették. Kálvin 1559-ben alapította meg akadémiáját. A jakobinus diktatúra Genfre is átterjedt, a város 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott. A bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.

Az első világháború után Svájc semlegessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt működött a Népszövetség (az ENSZ elődje) 1920 és 1939 között. A második világháború befejezése után számos ENSZ szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye.

Nemzetközi szervezetek székhelye

[szerkesztés]

Nem kormányközi nemzetközi szervezetek

[szerkesztés]
Az ENSZ főépülete Genfben

ENSZ szervezetek

[szerkesztés]
  • az ENSZ európai központja (az egykori Népszövetség épületeiben)
  • UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
  • WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete
  • WTO, az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete
  • WIPO, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete
  • ITU, a Nemzetközi Távközlési Unió
  • ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

A svájci óragyártás egyik központja

[szerkesztés]
Patek Philippe szalon, Rue du Rhône, Genf

Genfben van évszázadok óta számos világhírű óragyár központja, a nevezetesebbek:

Látnivalók

[szerkesztés]
Botanikus kert
Virágóra

Híres genfiek

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]
Henry Moore egy szobra Genfben

Múzeumok

[szerkesztés]
  • Petit Palais (modern képzőművészeti gyűjtemény)
  • A Nemzetközi Vöröskereszt Múzeuma
  • Ariana múzeum (iparművészeti gyűjtemény)
  • Maison Tavel (művészeti gyűjtemény gótikus lakóházban)
  • Jean-Jacques Rousseau szülőháza

Magyar vonatkozások

[szerkesztés]
Erzsébet királyné szobra Genfben

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Federal Statistical Office, https://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/fr/px-x-0102020000_201/-/px-x-0102020000_201.px/?rxid=c5985c8d-66cd-446c-9a07-d8cc07276160
  2. ↑ Climate normals Genève–Cointrin (Reference period 1981–2010) (PDF). Swiss Federal Office of Metreology and Climatology, MeteoSwiss, 2014. július 2. [2015. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 5.)
  3. ↑ Genève–Cointrin extreme values. KNMI. [2016. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011)
  4. ↑ Genève–Cointrin 1981-2010 mean extreme values. KNMI. (Hozzáférés: 2017)[halott link]
  5. ↑ Geneva Tourism - Celebrities - Franz Liszt (angol nyelven). [2010. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Genf&oldid=27599620”