1950-ben kezdett el futballozni az MTK csapatánál (melynek akkori nevei a Textiles, a Bástya, majd Vörös Lobogó volt). 1954-ben a Beloiannisz csapatához igazolt, majd 1957-ben ismét az MTKkapusa lett. 1958-ban tagja a magyar bajnokcsapatnak. Az 1961/1962-es idényben a Budapesti Vasas kapusa, a magyar labdarúgó bajnokságot (NB I) megnyert csapat keretének a tagja, továbbá a Vasas Közép-Európa Kupa győztes csapatának játékosa, igaz, 1962 őszén, a döntő két mérkőzésének lejátszásakor, már a Tatabányai Bányász játékosa volt.[2]1962 nyarán ugyanis a Tatabányai Bányász csapata igazolta le, Grosics Gyula utódjának. Tatabányán érte el élete legnagyobb sikereit. Tagja volt az 1964-es tokiói olimpián győztes csapatnak, majd 1965-ben először játszott a magyar labdarúgó-válogatott színeiben, ahol összesen tizenegy alkalommal lépett pályára. Szerepelt az 1966-os angliai világbajnokságon. 1969-ben vonult vissza az aktív játéktól.
1971-ben szerzett szakedzői diplomát a Testnevelési Főiskolán, de már 1970-ben edzősködött a Tatabányai Bányásznál. 1974-ben a csapat, majd 1975-ben a Szolnok vezetőedzőjévé nevezték ki. 1977-ben egyik korábbi csapatánál, a Budapesti Vasasnál lett másodedző. 1978-ban ment először külföldre, az ausztrál St. George Budapest csapatát vezette. 1980-ban tért haza, amikor újra elvállalta a Szolnok irányítását. 1982-ben az MTK-VM technikai igazgatójává nevezték ki.
1984-ben a Csepel vezetőedzője lett, ahol négy éven keresztül irányította a munkát. Kétéves szünet után az indiai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki, majd 1992-ben az ománi Omán Clubnál kezdett el dolgozni. 1994 és 1995 között a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlás szakágának vezetője volt, majd visszatért Ománba, ahol az en-Naszr csapatánál edzősködött. 1996-ban egy évig a PMSC edzője, majd 1998-ig az egyiptomi el-Ittihádnál dolgozott, utána nyugdíjba vonult. Edzői pályafutásának inkább a külföldi állomásai voltak sikeresek, ahol fontos fejlesztési munkákat végzett.
Olajozott aranyeső. A Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub sikertörténete, 1959–2007; szerk. Gelei József, Molnár Ádám, Varga Csaba; Új Néplap, Szolnok, [2007
L. Murányi László–Gelei József: Süllyedő világ. Kíméletlen riportkönyv a végekről; Új Néplap–Axel Springer-Magyarország Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája, Szolnok, 2012
Sportsikereink. A magyar sport nagy pillanatai, 1951–1992; Pannon-Literatúra, Kisújszállás, 2012
.svg){kind=small}
