Geőcze Sarolta

Geőcze Sarolta
Született	1862. december 27. Bacskó
Elhunyt	1928. szeptember 23. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Geőcze Bertalan, Berta Erzsébet
Foglalkozása	iskolaigazgató, szakíró, szociológus, pedagógus
Tisztsége	iskolaigazgató
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szendrői Geőcze Sarolta, Charlotte de Geöcze (Bacskó, 1862. december 27. – Budapest, Józsefváros, 1928. szeptember 23.) tanítónőképezdei főigazgató, pedagógiai szakíró, szociológus, keresztényszocialista ideológus.

Élete

Geőcze Bertalan ügyvéd és felsőőri Berta Erzsébet lánya. Édesanyja halála (1869) után két évre Pestre vitték tanulni; majd otthon nevelkedett. 1882-ben a budai elemi iskolába, 1883-ban a budapesti polgári iskolába járt. 1886-ban a brassói állami polgári leányiskolához nevezték ki, 1888-ban az iskola vezetője lett. 1892-ben megbízták a komáromi állami polgári leányiskola szervezésével, melynek igazgatója is lett. 1898-ban a fővárosba helyezték át, itt először a II. kerületi tanítóképzőben, később pedig a VI. kerületi Erzsébet nőiskolában oktatott. 1907-ben kinevezték a II. kerületi tanítóképző igazgatójává, 1916-ban innen ment nyugdíjba, mint címzetes főigazgató. Halálát fehérvérűség és szívgyengeség okozta.

Munkássága

Programmértekezései a brassói állami polg. leányiskola Értesítőjében (1888. Az egészségtani oktatás a leányiskolában, 1891. Visszapillantás a brassói áll. p. leányiskola 10 éves multjára), a komáromi áll. p. leányiskola Értesítőjében (1893. A komáromi áll. p. leányiskola keletkezése), cikkei a Pesti Naplóban (1888. Sinaia), a Magyar Szalonban (1888. IX. Hogy támad a népdal?), a Borsszem Jankóban (1889-93. apró közlemények: Sanyaró Vendel, Czenczi-néni stb.), az Egészségben (1889. Levél Trefort miniszterhez), az Iskola és a Szülőházban (1890. Mi az oka annak, hogy az itteni gyermekek nyelvérzéke oly feltünően fejletlen, és mi módon lehetne e bajon segíteni), a Nemzeti Nőnevelésben (1890. Népköltési gyűjtemények az iskolában), a Természettudományi Közlönyben (1890-92. 1894. fordítások Tarde, Abel, Berthelot, Brückner és Varigny után), a Brassó c. lapban (1880-91. A Mária-Dorothea egyesület sat.), a Budapesti Hírlapban (1890. 129. sz. Fazekas Mihály és Ludas Matyija, 1891. 323. sz. A hegyek története, 290. sz. Magyarország madárvilága, 364. sz. Washington Jrwing, 1893. Társadalom és nőnevelés) a Kis Lapban (1890. mesék, allegóriák), a Fővárosi Lapokban (1890. Uj Paraenézis), a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1892. Természettudomány és társadalom), a Magyar Paedagógiában (1892. A leányok középfokú oktatásáról, 1894. Egy kitünő francia ifjúsági irat), az Ungban (1893. 17. sz. Magyarország mai társadalmi viszonyai és a nőnevelés), a Hazánkban (1894. Az élet művészete, Egy kis programm, Izlés, divat.)

Művei

• Számtani ismeretek a nőnevelés szolgálatában (Bp., 1893);
• Művészet és természet. Victor Cherbuliez, ford. Geőcze S. (Bp., 1893);
• Velencze kövei. John Ruskin, ford. Geőcze S. (Bp., 1896);
• Tanulmányok a magyar társadalom életéből (Bp., 1896);
• A dolgozó Olaszország (Bp., 1902);
• Ruskin élete és tanítása (Bp., 1903);
• A munkásviszonyok reformja. A tiszamenti jobbágy. Frédéric Le Play, ford. Geőcze S. (Bp., 1903);
• Társadalmi evolúczió. Benjamin Kidd, ford. Geőcze S. (Bp., 1905);
• Az eladósodott ország (Bp., 1907);
• A világháború és az új élet (Bp., 1918);
• Szociológia, különös tekintettel a társadalmi élet etikájára (Bp., 1921);
• Szociológia etikai alapon (Bp., 1922).

Források

• Geőcze Sarolta. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 4.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Baska Gabriella – Nagy Mária – Szabolcs Éva: Magyar tanító, 1901. Iskolakultúra-könyvek 9. Iskolakultúra, Pécs, 2001.

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927.
• Geőcze Sarolta művei az interneten. A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma. mtdaportal.extra.hu (Hozzáférés ideje: 2016. március 4.)
• Geőcze Sarolta. A Magyar Pedagógiai Társaság honlapja. pedagogiai-tarsasag.hu (Hozzáférés ideje: 2016. március 4.)