Galgahévíz
| Galgahévíz | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Aszódi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Darnyik Ágnes (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2193 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2507 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 79,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 37′ 21″, k. h. 19° 33′ 05″47.622410°N 19.551480°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 21″, k. h. 19° 33′ 05″47.622410°N 19.551480°E | |||
 Galgahévíz
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Galgahévíz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Galgahévíz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Galgahévíz község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Galga patak jobb partján, a Gödöllői-dombság keleti nyúlványán terül el, a Hatvani-síkság nyugati peremén. Pest megye keleti széle közelében helyezkedik el, északkeleti szomszédja, Kerekharaszt már Heves megyéhez tartozik. A további határos települések: kelet felől Tura, dél felől Vácszentlászló, nyugat felől Bag és Hévízgyörk, észak felől pedig Kartal.
Megközelítése
[szerkesztés]Közigazgatási határai között, központjától messze északra áthalad a 3-as főút és az M3-as autópálya is, így ezek révén az ország távolabbi részei felől is viszonylag könnyen megközelíthető (a sztrádáról a bagi elágazásnál, a 3-as főútról pedig Aszód déli széle után letérve). Csomópontja azonban egyiknek sincs a területén, s a központján csak a 3105-ös út halad keresztül, melyen Tura vagy Hévízgyörk érintésével érhető el.
A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Galgahévíz megállóhely a belterülettől északi irányban, a Galga túlsó partján fekszik, közúti elérését a 31 312-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
[szerkesztés]A község területén jelentős régészeti lelőhelyeket tártak fel. A Monostori-dűlőben az újkőkori dunántúli vonaldíszes kultúra kerámiatöredékeit, rézkori temető nyomait, bronzkori település maradványait, urnatemetőt és szarmata halomsírokat találtak.
A honfoglalást követően az Ákos nemzetség telepedett meg a területen, aminek nyomait egy földvár és egy monostor maradványai őrzik. Első írásos emléke 1214-ből származik, amikor Hewyz néven említették. Nevét a község alatt fakadó meleg vízről kapta, Heővíz majd Hévíz lett. A melegvíz-forrása később teljesen elapadt. 1425 előtt az Ákos nemzetségből leszármazott Prodavizi Ördög Miklós birtokához tartozott több környékbeli településsel együtt. 1530 táján Tahy Ferenc tulajdonába került.
1559-ben a török hódoltság része és 21 porta után fizettek adót. 1690-ben jelentős népessége volt. A római katolikus egyház 1697-ben újra létezett a község területén, az első anyakönyvet 1710-ben kezdték vezetni. 1863-ig az Esterházy család birtoka volt. Ekkor határrendezés során a földbirtok, amelyen a község feküdt, báró Schossberger Viktor és Hevessy Lajosné tulajdonába került. A Galga patak szabályozását 1840 körül végezték el.
1910-ben a községben 356 házat és 1945 lakost írtak össze.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Dr. Basa Antal (független)[3]
- 1994–1998: Dr. Basa Antal (független)[4]
- 1998–2002: Dr. Basa Antal Zoltán (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Basa Antal Zoltán (független)[6]
- 2006–2010: Dr. Basa Antal Zoltán (független)[7]
- 2010–2014: Vanó András (független)[8]
- 2014–2019: Vanó András (független)[9]
- 2019–2024: Vanó András (független)[10]
- 2024– : Darnyik Ágnes (független)[1]
Nevezetességei
[szerkesztés]
Monostorpuszta
[szerkesztés]- Az Ákos nemzetség Árpád-kori földvárának és monostorának nyomai lelhetők itt fel.
- Barokk stílusú katolikus templom a 18. század elején épült, amelyet 1796-ban Esterházy Miklós herceg, akkori földbirtokos kibővíttetett.
Itt éltek, alkottak
[szerkesztés]- Ihász-Kovács Éva Quasimodo-díjas költő, a Magyar Kultúra Lovagja (1930–2013)
- Irottfa Virág János fafaragó, énektanár, népi festő (Cserhát-díjas népművész) (1914–1987)
- Kiss János (Galgahévíz, 1900. augusztus 10. – Galgahévíz, 1983. november 2.) földműves, az FKGP országgyűlési képviselője Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyei választókerületben 1947 augusztusától 1948. novemberig
- Dr. Erősváry Pál pedagógus, író, helytörténész
Galgahévízi ökofalu
[szerkesztés]
A 2001. március 15-én indult kezdeményezés célja 50 házból álló autonóm lakóegyüttes felépítése és működtetése Galgahévíz határában. Az ökofalu a humán ökológia, az ökológiai építészet, települési energia- és vízgazdálkodás, biogazdálkodás tudományos és technikai vívmányainak felhasználása, és hazai meghonosítása, ötvözve a magyar és közép-európai építészeti, gazdálkodási és kulturális hagyományok olyan elemeivel, melyek a XXI. században is érvényesek. A lakóközösség életmódja és megélhetésének forrásai tükrözik a lakók tudatos elkötelezettségét az ökológiai értékek és a társadalmi méltányosság iránt. A lakók ismerik és vállalják magyar és közép-európai szellemi hagyomány értékeit, ugyanakkor mindenkinek lehetősége van arra, hogy saját sorsát a maga belső ösvénye mentén élhesse meg.[11]
Remete Szent András emlékműve
[szerkesztés]Korábbi ásatások során a régészek egy középkori földvár és egy középkori falu magjának nyomaira bukkantak E helyen valamikor templom és kolostor állt, és bencés remeték éltek. A millecentenárium évére, 2000-ben készíttette Remete Szent András szobrát Galgahévíz Község Önkormányzata. A fából készült szobrot Galgahévíz legszebb természeti környezetében, a Szentandrás parton helyezte el. A millenniumi emlékmű egy 6,7 m magas, fából készült feszületből és 3,5 méteres, egy darab fából faragott remeteszoborból áll. Az emlékmű Szilágyi Dezső, galgahévízi születésű fafaragó munkája. Dr. Semjén Zsolt akkori helyettes államtitkár avatta fel a millenniumi faluünnep alkalmából. Azóta hagyománnyá vált, hogy minden faluünnep az emlékműnél, szabadtéri szentmisével kezdődik.
Galgahévízi Kegyeleti Park
[szerkesztés]3105-ös út melletti temető első emlékei 1792-ből valók. A nyolcvanas évek végén az új temető megnyitása óta a falu lakossága nem temetkezett ide, funkcióját vesztette, s 1995-ben a Faluszépítő Egyesület és a község vezetése ezt az igen elhanyagolt temetőt mintegy 100x100 méteres kegyeleti parkká alakította ki. A park három fő részből áll, melyeket az 1892-ben készült Nepomuki Szt. János szobor, a Szentháromság szobor, és egy szép régi feszület A három részre osztott parkban sétáló utak vannak. A Kegyeleti Parkot szegélyező új platánsort és a sok zöld növényt az önkormányzat gondozza.
Bika tó
[szerkesztés]A Galga-mente egyik legszebb horgásztava, kellemes pihenőhely. Pontyot, csukát és harcsát is foghatnak az ide látogató horgászok. A több mint 20 hektáros, duzzasztott tó a Galgamenti Faluszövetkezet tulajdona.
Galgahévízi Helytörténeti Gyűjtemény
[szerkesztés]2000-ben létrehozott egyszerű, de szépen berendezett kis emlékszoba a rég- és a közelmúlt használati, viseleti és díszítő tárgyait mutatja be.[12][13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2489 | 2486 | 2533 | 2534 | 2531 | 2496 | 2507 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 2,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,2% (14% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% horvátnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,5% volt római katolikus, 3,2% református, 1,3% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (37,4% nem válaszolt).[15]
A település az irodalomban
[szerkesztés]- Galgahévíz az egyik, bár érintőlegesen említett, de a történet szempontjából mégis lényeges helyszíne Berkesi András Sellő a pecsétgyűrűn című történelmi-bűnügyi regényének.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Galgahévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Galgahévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Galgahévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Galgahévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Galgahévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Galgahévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Galgahévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Galgahévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Galgahévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ A Gaia Ökológiai Alapítvány - Galgafarm honlapja Archiválva 2009. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Galgahévízi Helytörténeti Gyűjtemény (Text). Itthon.hu, 2007. április 2. (Hozzáférés: 2010. április 2.)[halott link]
- ↑ Galgahévíz község honlapja. (Hozzáférés: 2010. április 2.)
- ↑ Galgahévíz Helységnévtár
- ↑ Galgahévíz Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Pest-Pilis-Solt-kiskun Vármegye, Dr. Borovszky Samu (szerk.), Budapest: Országos Monográfia Társaság (1910. november 22.)
- [1]
További információk
[szerkesztés]|
