Galánthay Glock Tivadar
| Galánthay Glock Tivadar (Galánthay-Glock Tivadar) | |
| Született | Glock Tivadar Nepomuk János Vince 1872. október 30. Vágvecse, Nyitra vármegye |
| Elhunyt | 1956. december 15. (84 évesen) Budapest, |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | 1.f. Hümpfner Irén, 2.f. Hümpfner Mária |
| Foglalkozása | vezérőrnagy, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1935. június 29. – 1939) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv3-2-92)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vitéz Galánthay Glock Tivadar (eredetileg: Glock Tivadar Nepomuk János Vince) (Vágvecse, Nyitra vármegye, 1872. október 30. – Budapest, 1956. december 15.) vezérőrnagy, országgyűlési képviselő, akadémiai tanár, festő, önálló gyorsírási rendszer kidolgozója, történész.
Élete
[szerkesztés]Nyitra vármegyében született evangélikus polgári családban. Apja, Glock Emil, uradalmi ispán, anyja Zauner Hermina volt.[3] Tanulmányait Galgócon és Pozsonyban végezte. 1891-ben zászlósként Szolnokon, 1893-ban hadnagyként Kecskeméten a Mollináry-ezrednél szolgált. Az I. világháborúban az utóbbi kötelekében vett részt. 1914 augusztusában tüdőlövést kapott Szerbiában. Felgyógyulása után bolgár nyelvismerete miatt Ruszcsuk (ma: Rusze) kikötőjének parancsnoka lett. Innen az orosz frontra került, majd 1916 szeptemberében a 15. török hadtest vezérkarához rendelték. Ekkor orosz hadifogságba esett, egy év után szabadult.
Az első világháború után a hajmáskéri katonai főreáliskola parancsnoka lett. Később az idegen nyelvek tanulmányi vezetője volt a Honvéd Ludovika Akadémián. 1925-ben vonult nyugdíjba.
Munkája
[szerkesztés]Katonai pályafutása és munkája mellett gyorsírással, történelmi kutatással és festészettel is foglalkozott. Gyorsíróként 1909-ben tűnt fel önálló gyorsírási rendszerével. Az 1913. évi országos gyorsírókiállításon az Iparművészeti Múzeumban bemutatta az ural-altáji népeknek és rokonaiknak a gyorsírását. Saját rendszerére alapozva megalkotta a japán, a sziámi, az albán és a koreai gyorsírást, a Gabelsberger-féle gyorsírást pedig alkalmazni tudta a kínai nyelvre. Teljesítményével nemzetközi kongresszusokon arany- és ezüstérmeket nyert.
A festészetet Lovas Lajosnál, illetve autodidaktaként tanulta. 1909-ben magyar csataképekből álló kiállításon szerepelt Bécsben. 1913-ban Lipcsében egy festményéért díszoklevelet kapott. A Mária Terézia-rend számára megfestette a kolíni csata képét. 1935-ben ő festette meg az egykori Kelebia-Vitéztelep templomiskolájának Szent Lászlót ábrázoló oltárképét. Több művét a korabeli Hadimúzeum őrizte.
1935-ben a Független Kisgazdapárt programjával indulva országgyűlési képviselővé választották a kalocsai kerületben. Gazdaságtörténeti tárgyban előadásokat tartott és tanulmányokat írt, különösen a gazdasági válságok kezelése érdekelte. Mint grafikus[4] vagy szerkesztő[5] mások könyveinek elkészítésében közreműködött. 1938-ban előkészületben volt Szent Kingáról szóló könyve a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaság Magyar–Lengyel Könyvtár című könyvsorozatában.[6]
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Házasságai és gyermekei
[szerkesztés]Első felesége a római katolikus vallású Hümpfner Irén Alexandra (Krisztinaváros, Buda, 1872. február 10. – Budapest, 1937. február 5.) volt, akinek szülei Hümpfner József (1839–1915) kalocsai kórházi főorvos és Hauszmann Mária voltak.[7] A házasságukból született:
- vitéz Galánthay Tivadar Emil József Oszkár (Budapest, 1910. július 15. – ?). Felesége Telbisz Mária Irma Anna (Magyarbánhegyes, 1914. szeptember 13. – ?).[8]
- Galánthay Emil József Tibor (Budapest, 1914. január 2. – ?) technikus tervező, tüzérszázados, a Vaskereszt II. osztály és az albán Szkander bég-rend lovagja. Felesége báró losonczi Bánffy Gabriella (Kolozsvár, 1924. január 30. – Budapest, 2012. szeptember 2.)
Felesége halála után Galánthay Tivadar 1938. december 22-én Budapesten[9] feleségül vette sógornőjét, Hümpfner Mária Szidónia Kornéliát (Kalocsa, 1886. június 23. – Budapest, 1957. június 3.).[10][11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ familysearch.org Glock Tivadar keresztelési bejegyezése, Alsószeli evang. egyházközség, 41/1872. folyószám.
- ↑ Lukinich Frigyes: A lív föld és népe. Budapest, 1935, 96.
- ↑ P. Markó Marcell: Szibérián át a kolostorig. Pápa, 1936, 196.
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 191., library.hungaricana.hu
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hümpfner József
- ↑ familysearch.org polgári anyakönyvek - 1936 - XI kerület - házasságok - Galánthay Tivadar és Telbisz Mária házassága
- ↑ familysearch.org polgári anyakönyvek - 1938 - XI kerület - házasságok - Galánthay Tibor és Hümpfner Mária házassága
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Galánthay Glock Tivadarné Hümpfner Mária
- ↑ familysearch.org polgári anyakönyvek - 1957 - XI kerület - halálak - Galánthay Glock Tivadarné Hümpfner Mária halála
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar Országgyűlési Almanach, 1935-1940. Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Az egykori Kelebia-Vitéztelep volt templomiskolájának oltárképe előkerült! viteztelep.hupont.hu
- A magyar-bolgár testvériség ünnepe. Galántay Glock Tivadar tábornok bolgár nyelven mondott ünnepi beszéde. filmhiradokonline.hu
- Országgyűlési felszólalás. Képviselőházi napló, 1935. I. kötet (1935. április 29. - 1935. május 25.) library.hungaricana.hu
- Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban
- Magyar poliglottok
- Magyar gyorsírók
- Magyar festők
- Magyar szakírók
- Magyar polonisták
- A Vitézi Rend tagjai
- Vágsellyeiek
- 1872-ben született személyek
- 1956-ban elhunyt személyek
- Országgyűlési képviselők (1935–1939)
- Országgyűlési képviselők (FKGP)
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek