Ugrás a tartalomhoz

Géczy István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a színészről, színműíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Géczi István (egyértelműsítő lap).
Géczy István
Életrajzi adatok
Született1860. május 20.
Alsóábrány
Elhunyt1936. január 8. (75 évesen)
Budapest
Géczy István IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Géczy István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. – Budapest, 1936. január 8.) színműíró, színész. 1921-től a Petőfi Társaság tagja.

Géczy István mellszobra Bükkábrányban

Pályája

[szerkesztés]

Kezdetben festőművész akart lenni, de anyagi helyzete miatt beállt színésznek. Kisebb társulatok után az 1890-es években Újvidéken, Nagyszombatban, Brassóban játszott. 1897-től 1906-ig a Népszínház hivatalnokaként, utána az Országos Színészegyesületben dolgozott, 1912-ben az egyesület titkára lett. 1922-től haláláig a Színészek Lapja szerkesztője volt.

Népszínműveket írt, többségük nyomtatásban nem jelent meg. A gyimesi vadvirág (1897) című népszínműve tette országosan ismertté, darabját a Népszínházban és a vidéki színpadokon 1897-től nagy sikerrel játszották. Benne a mozgalmas mesét Torockó-vidéki néprajzi elemekkel vegyítette, és hiányzott belőle a régebbi népszínművek édeskés érzelmessége. (A darabból 1939-ben azonos című film is készült.)

Társszerzőkkel együttműködve másfajta színpadi műveket is írt. Hegedűs Gyulával közösen Az Apostol és az Enyészet című társadalmi drámákat, Kiss Arnolddal a Kazárföldön című énekes játékot, Lampérth Gézával a Rodostó történeti színművet, Szávay Gyulával a Petőfi, a Lavotta, a Dózsa György és a Martinovicsok című történeti drámákat.)

Drámái

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Géczy_István&oldid=25694367”