Ugrás a tartalomhoz

Frederikshavn

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frederikshavn
Frederikhavn pecsétje (1898)
Frederikhavn pecsétje (1898)
Frederikshavn címere
Frederikshavn címere
Közigazgatás
Ország Dánia
PolgármesterBirgit S. Hansen (óvónő)
Irányítószám9900
Körzethívószám( 45) 98
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség23 501 fő (2017. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8,0 m
Terület648,6 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 26′ 02″, k. h. 10° 32′ 10″57.433889°N 10.536111°EKoordináták: é. sz. 57° 26′ 02″, k. h. 10° 32′ 10″57.433889°N 10.536111°E
Frederikshavn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Frederikshavn témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Frederikshavn dán város a Nordjylland nevű régió Frederikshavn járásában, Jylland északkeleti partvidékén. Mai neve Frigyes kikötőjeként fordítható, de eredetileg Fladstrandnak hívták. Lakossága 23 000 fő (2014. január 1-jén)[1] A város életében kiemelt szerepet játszik a halászat és a kikötő. Frederikshavn fontos kikötő a Svédország és Norvégia felé közlekedő kompok számára. A turizmus miatt Skandinávia irányából évente több, mint 2 000 000 ember halad át a városon. A dán nyelvben a frederikshavner, vagyis frederikshavni szó a legkeresettebb lepényhalfajtát jelöli.

1818-ban nyerte el a városi rangot. Frederikshavn legrégebbi épülete, a Fiskerklyngen eredetileg a 16. század közepén épült, de a most a környékén látható házak a 18-19. századból származnak.

Földrajza

[szerkesztés]

A történeti kialakulás

[szerkesztés]

I. e. 6000 környékén a Kattegat nagyrészt még szárazföld volt. I. e. 4000 körül emelkedett meg a tengerszint addig, hogy a korábbi partvonal helyett Frederikshavn környékéig törjön előre a víz és kialakítsa a Hirsholmene szigetcsoportot és a mintegy 27 km-re fekvő Læsø szigetét.

Ma a partot strandok és homokdűnék alkotják. A város északi felében elhelyezkedő sík Marinevorland fenyérrel és erdővel váltakozó mezőgazdasági haszonterület, szántóföldjein elsősorban gabonatermesztés folyik. A várost déli részén mindössze egy keskeny sávnyi partvonal választja el a város nyugati részéig érő dombságtól.

Magaslatok

[szerkesztés]
A Bangsbo Å hallépcsői a Bangsbo Parkban
  • Blåhøj
  • Pikkerbakken
  • Øksnebjerg

Folyók

[szerkesztés]

A város környékén található kisebb folyók:

  • Bangsbo Å – a Kattegatba torkollik
  • Elling Å – a Kattegatba torkollik
  • Kragskov Å – a Rugholm Å-ba torkollik
  • Rugholm Å – a Kattegatba torkollik
  • Skærum Å – az Elling Å-ba torkollik
  • Åsted Å – az Elling Å-ba torkollik

A part

[szerkesztés]

Frederikshavn (a Skagen és a Sæby) nélkül 32 kilométer hosszú tengerpartja van a Kattegat mentén, az Északi-tenger és a Balti-tenger találkozásánál. A partvonal sík és strandok, valamint dűnék váltogatják egymást rajta. A strandokon homoklerakódások alakultak ki. A víz mélysége 2 kilométeres körzetben körülbelül 4 méter.

Városrészei

[szerkesztés]

A dán közigazgatási reform óta Frederikshavn járáshoz tartozik a városon kívül északon Skagen városa és Sæby városa délen. Az új járáshatár egyben a magasabb közigazgatási egység határa is.

Frederikshavnhoz tartoznak a következő községek (Sogn) (Skagen és Sæby városait leszámítva):

A lakosság számának változása

[szerkesztés]

Az adatok a Dán Statisztikai Hivatal adatbázisából származnak.[2][3]

1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010*
Összesen 34 522 35 559 35 559 35 500 35 114 34 853 34 975 62 007
férfi 17 235 17 440 17 688 17 640 17 528 17 327 16 881 30 975
nő 17 287 17 598 17 871 17 860 17 586 17 526 17 094 1032
10 év alattiak 5563 4917 4355 4004 4169 4297 3826 6261
10-19 évesek 5915 6073 5690 5159 4406 4051 4360 7944
20-29 évesek 5123 4844 5310 5410 4808 4136 3271 5051
30-39 évesek 4709 5339 5253 4925 5006 5099 4530 6646
40-49 évesek 3960 4121 4688 5299 5201 4846 4969 9365
50-59 évesek 3901 3828 3736 3946 4484 5120 5011 9175
60-69 évesek 2959 3191 3450 3374 3310 3470 4041 9155
70-79 évesek 1791 1959 2182 2348 2520 2525 2509 5334
80-89 évesek 550 675 802 919 1083 1154 1246 2595
90-99 évesek 51 90 89 115 125 153 209 468
99 év felettiek 0 1 4 1 2 2 3 8
  • 2007-ben a közigazgatási reform keretében Skagen és Saby térségei betagolódtak Frederikshavn járásába.

Története

[szerkesztés]
A Krudttårnet, az 1686–1690 között épített erődítmény. Ma helytörténeti múzeum

A város területe évezredek óta lakott. A kőkorszaktól a viking éráig találtak régészeti leleteket, úgy mint halomsírokat, megalitikus sírokat, településeket és a Løgten Mark barlanglakásait. Kedvezően hatott a város fejlődésére a tengerhez való közelség, valamint a Hirsholmene és a Deget sziget körüli természetes kikötésre és horgonyzásra alkalmas helyek. A halászat lehetővé válta után, a középkőkorszakban már lakott volt a vidék. Ebből az időszakból, az i. e. 6. évezredből lakott településre jellemző leleteket találtak. A Donbækgårdene mellett több mint 60 későbbi korokból származó halomsírt találtak a régészek, Gærum közelében pedig bronzkori sírokat tártak fel.

Az 1890-1892 között épült Frederikshavn kirke

Az eredetileg Fladstrand névre hallgató település kezdetben pár halászházból állt. A Balti-tengerhez való előnyös közelsége miatt haditengerészeti bázissá és stratégiailag fontos ponttá vált. Először a Harmincéves háború során IV. Keresztély dán király veresége következtében a Dániát ekkoriban megszálló német csapatok szükségesnek találták a kikötő védművekkel való ellátását. 1627-ben kezdték meg a Nørdre Skanse, az Északi sánc építését. Az első erődítést továbbiak követték a 17. század folyamán és a biztonság nagyban elősegítette a kereskedelem fellendülését. Ennek következtében 1681-ben Sæby-ből Fladstrandba helyezték a vámszedési központot. Az 1688-ban épített katonai épület, a Krudttårnet, avagy Puskaportorony a mai napig is áll és szintén épségben maradt a Nordre Skanse. A Puskaportorony a gondos állagmegóvásnak köszönheti túlélését, és szimbolikus fontossága miatt belekerült a járás címerébe is. 1690-ben elkezdték építeni a település önálló templomát, a Fladstrand Kirkét.

Az 1709-1720-ig tartó nagy északi háborúban az itteni erődben sáncolta el magát Peter Wessel Tordenskjold. Innen szervezte Norvégiába tartó konvojait és az városból indította támadásait Svédország ellen. 1719-ben Tordenskjold 700 harcosával bevette a svéd Marstrand erődöt, melyre Frederikshavnben évente megemlékeznek Tordenskloldtagen-nek nevezett ünnepség keretében.

A napóleoni háborúk során Dánia 1807 és 1814 között szembekerült a tengeri nagyhatalom Angliával. Emiatt a Krudtårnet-től délre hadikikötő létesítése vált szükségessé. Az 1805-ben elhatározott építkezést 1810 és 1812 között sikerült megvalósítani.

Ágyúállás a Pikkerbakkenen a második világháborúban

A háború lezárása után a város norvég és svéd partokhoz való közelsége gazdasági, politikai és katonai előnyöket kínált. Emiatt emelkedett az addig Fladstrand (lapospart) névre hallgató halásztelepülés 1818. szeptember 23-án VI. Frigyes dán király nevét kapva kereskedővárossá. A kikötő következtében a város gyorsan a régió kereskedelmi központjává vált. Bírósági épület, gyógyszertár, kereskedőházak épültek, majd 1852-ben rendszeres kompjárat létesült Koppenhága irányában. Egy évvel később megnyílt az olsói, nyborgi és kieli kompjáratok, majd 1881-ben tovább szélesült a paletta a göteborgi járattal. 1871-ben Frenderikshavn és Aalborg között felépült a jütlandi vasút, melynek vonala 1890-ben elérte Skagent, majd 1899-ben Sæbyt. A 19. századi iparosodás először a kikötőt érintette, hajógyárak és dokkok épültek. 1871-ben megalapították a Danyard és a Frederikshavn Værft & Tørdok hajógyárakat. 1883-ban létrejött a Burmeister & Wain motorgyár, melyből később a MAN B&W Alpha Diesel vállalata kifejlődött. Az idevonzott munkaerő 1870 és 1890 között megduplázta a város lakosságát. A Fladstrand Kirke szűkké vált, ezért 1890 és 1892 között felépítették a jóval reprezentatívabb, 1100 ülőhelyet számláló Frederikshavn Kirke templomát. 1902-ben a város déli részét újabb templom épült, a Bangsbostrand Kirke.

Az első világháborút Dánia semlegességben vészelte át, így minimális katonai összpontosításon kívül más esemény nem történt a városban. A második világháború ennél sokkal jelentősebb eseménynek bizonyult. Mindenekelőtt a város stratégiai fekvése miatt rendezkedtek be itt a német megszálló csapatok folyamán, Frederikshavnt a védelmi körzet középpontjának megtéve. A másik három védelmi körzet középpontja Aalborg, Esbjerg és Hanstholm volt. Frederikshavn-ből indult a német flotta Norvégia elleni műveletére 1940-ben. Később a területet az Atlanti fal részévé kívánták tenni, ezért a németek erőd- és bunkerrendszert építettek a Pikkerbakken és a Nordstrand környékére, melyet 1943-ban Erwin Rommel tábornagy is megtekintett. Az összesen 350 darab létesítményből 250 a mai napig áll.

Kikötők

[szerkesztés]

A város kikötői északról dél felé haladva:

  • Rønner kikötő (Rønnerhavn): élményhajókat, csónakokat és halászhajókat fogadó kikötő
  • Északi sánc kikötő (Nordre Skanse Havn): csónakkikötő
  • Frederikshavn kikötő (Frederikshavn Havn): kereskedelmi kikötő
  • Hadikikötő (Flådehavn): hadihajók, jégtörők, királyi jachtok és kiképzőhajók kikötője
  • Tengeri sportok kikötője (Søsportshavn): élményhajókat, csónakokat és lakóhajókat kiszolgáló kikötő
  • Neppen kikötője (Neppens Havn): csónakkikötő

A kompszolgálat járatai Frederikshavnt a norvég főváros Oslóval, a svéd Göteborggal és Læsøval kötik össze.

Frederikshavn haditengerészeti kikötője

Főbb nevezetességei

[szerkesztés]
A Palm Beach
  • A Palm Beach. A járás vezetése a partot 100 pálmafával ültette be.
  • A Bangsbo Múzeumot egy 1750-ben emelt udvarházban rendezték be a város délnyugati részében. Az ház egyike a legrégebben épült és épségben megmaradt épületeknek a település halászfalu korszakából. Az épületcsoport a 16. században épült, de a mai épületek a 18. századból valók.
  • Frederikshavni Művészeti Múzeum (Frederikshavn Kunstmuseum)
  • Frederikshavni Hajógyári Történeti Társaság (Værftshistorisk Selskab Frederikshavn)
  • Tordenskiold Fesztivál, amelyet 1998 óta rendeznek meg.
  • Villám Fesztivál, amelyet kétévente rendeznek meg.

Gazdaság

[szerkesztés]

Olyan cégek települtek a térségbe, mint a MAN/BW Alpha, a Martin és kiépült a Frederikshavni Haditengereszeti Bázis (Flådestation Frederikshavn), mely Danmark gyakorlóhajónak, a jégtörőknek és a királyi jachtnak, a Dannebrog-nak horgonyzóhelye.

Az 1990-es években a hajóipar hanyatlásával Frederikshavn Észak-Jütland többi részéhez hasonlóan erősen szenvedett a munkanélküliségtől. A város legnagyobb munkahelye, a Danyard hajógyár az 1990-es évek végén bezárt, miáltal több mint 2000 dolgozó került utcára. A mai napig folyik a munka a nagy hajóépítő dokkok környékén, mivel sok kisebb cég bérel területeket arra. 2008 nyarán a munkanélküliségi ráta Dánia többi részéhez hasonlóan a valaha volt legalacsonyabbra, 2% környékére esett. Más járásokhoz hasonlóan a fiatalok nagyobb városokba költöznek. Ezeket a folyamatokat meggátolandó a járás innovatív projekteket indított a turisták odavonzása és a helyi lakosság megőrzése céljából. A tönkrement hajóipar helyett megpróbáltak a kereskedelemre és a turizmusra támaszkodni anyagilag. Frederikshavn megkezdte a kizárólag megújuló energiaforrásra való átállást, mellyel első lenne a világon a hasonló méretű városok közül. A tervek szerint még a közlekedés és a szállítás is megújuló energiával menne. A folyamat vége előreláthatóan 2015-ben lesz.[4]

A város nevezetes szülöttei

[szerkesztés]
Frederikshavni kilátás

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BEF44: A város belterületi lakossága január 1-jén a Dán Statisztikai Hivatal adatai
  2. ↑ Dán Statisztikai Hivatal, BEF1: Folketal pr. 1. januar efter kommune/amt, civilstand, alder og kon.
  3. ↑ Dán Statisztikai Hivatal, BEF44: Folketal den 1. i kvartalet efter kommune, kon, alder, civilstand, herkomst, oprindelsesland og statsborgerskab.
  4. ↑ A megújuló energiaforrások nagymértékű kihasználása Archiválva 2011. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben - Külügyminisztérium. Utolsó hozzáférés 2011. január 23.

Források

[szerkesztés]

BEF44: A város belterületi lakossága január 1-jén a Dán Statisztikai Hivatal adatai.

Források

[szerkesztés]
  • Christensen, Erik S.. Halvtredserne (dán nyelven). Frederikshavn: Bangsbomuseet (2000) 
  • Munk Petersen, Hans. Kirker i Frederikshavn Kommune. Frederikshavn: Bangsbomuseet (1987) 
  • Kirkegaard, Jens. Frederikshavn Kommuneatlas, A Frederikshavni önkormányzat és a Környezetvédelmi Minisztérium együttműködésében (dán nyelven), København: Skov- og Naturstyrelsen (1999) 

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Frederikshavn&oldid=24942747”