Ugrás a tartalomhoz

Ferenczi Izsó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenczi Izsó
Született1881. július 19.
Temesvár
Elhunyt1958. január 19. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeállamtitkár (1928–1938, Kereskedelemügyi Minisztérium)
SablonWikidataSegítség

Ferenczi Izsó (Temesvár, 1881. július 19.Budapest, 1958. január 19.) statisztikus, iparpolitikus, a KSH könyvtárának vezetője.

Életútja

[szerkesztés]

Fenster néven született, vezetéknevét 1903-ban magyarosította. Középiskolai tanulmányait szülővárosa állami főreáliskolájában végezte 1891 és 1899 között. 1903-ban szerzett államtudományi doktorátust a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen.

1903-tól a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott, elsősorban a külkereskedelmi statisztika terén. 1904–1905 folyamán a hivatal könyvtárnokaként, 1917-ben a könyvtári katalógus szerkesztőjeként is működött. Hivatali karrierje során előbb az áruforgalmi osztály helyettes vezetője, majd a külkereskedelmi osztály vezetője lett. 1909-ben miniszteri fogalmazóvá, 1912-ben miniszteri segédtitkárrá, 1915-ben miniszteri titkárrá léptették elő. 1918-ban áthelyezték a kereskedelemügyi minisztériumba, amelynek a következő évtől osztálytanácsosa volt. 1921-től az önálló vámtarifatörvény kidolgozásáért felelt, amelyet 1924. augusztus 3-án cikkelyeztek be. Miniszteri biztosként felügyelte a Magyar Külkereskedelmi Intézetet. 1938-tól vezette a kereskedelemügyi minisztérium külkereskedelmi ügyosztályát.

Munkássága

[szerkesztés]

Szakirodalmi munkái a magyar külkereskedelem és vámpolitika kérdéseit járják körül. Ő írta az ország 1912 és 1914 közötti külkereskedelmi forgalmáról kiadott hivatalos közlemények bevezető értekezését. A Magyarország közgazdaságát és pénzügyeit bemutató évkönyv, az Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch kereskedelempolitikai fejezetének szerzője volt 1925 és 1938 között. Publicisztikáit a Pester Lloyd közölte.

Társasági tagságai

[szerkesztés]

1930-ban a Magyar Statisztikai Társaság tagjává választották. 1946-ban a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének elnökévé választották.

Kitüntetései, elismerései

[szerkesztés]

1917-ben II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszttel tüntették ki. 1931-ben megkapta a francia becsületrend parancsnoki fokozatát. A lengyel Polonia Restituta-rend középkeresztje a csillaggal, az olasz Koronarend parancsnoki jelvénye és az osztrák Nagy Arany Díszjelvény a csillaggal kitüntetés birtokosa volt. Beck Ö. Fülöp 1938-ban bronzplakettet mintázott róla.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A magyar külkereskedelem. Közgazdasági Szemle, 1913. 1. sz. 32–49. o.
  • Magyarország és a szabadkereskedelem. Közgazdasági Szemle, 1920. 1–3. sz. 34–46. o.
  • Német-Ausztria gazdasági létproblémái. Közgazdasági Szemle, 1920. 10–12. sz. 666–710. o.
  • A magyar vámpolitika alapvetése. Budapest, 1922, Genius.
  • A magyar vámpolitika modern feladatai. In A mai magyar közigazgatás. Az 1936. évi közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai. Szerk.: Mártonffy Károly. Budapest, 1936, Magyar Királyi Állami Nyomda. 700–707. o.

Források

[szerkesztés]