Ferdinand Hérold

Ferdinand Hérold
Ferdinand Hérold portréja (Louis Dupré, 1830 körül)
Életrajzi adatok
Születési név	Louis Joseph Ferdinand Hérold
Álnév	Landriani
Született	1791. január 28. Párizs
Elhunyt	1833. január 19. (41 évesen) Neuilly-sur-Seine
Sírhely	Père-Lachaise temető Grave of Hérold
Házastársa	Adélaïde-Élise Rollet
Gyermekei	Adèle Hérold Ferdinand Hérold
Szülei	Jeanne-Gabrielle Hérold François-Joseph Hérold
Iskolái	Párizsi Konzervatórium
Pályafutás
Műfajok	opera, balett
Hangszer	zongora
Díjak	a francia Becsületrend lovagja (1828) Római Díj (1812)
Tevékenység	zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinand Hérold témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Louis Joseph Ferdinand Hérold (Párizs, 1791. január 28. – Neuilly-sur-Seine, 1833. január 19.) francia zeneszerző.

Élete

François-Joseph Hérold zongorista, zeneszerző és Jeanne-Gabrielle Pascal gyermekeként született. Nagyapja, Nicolas Hérold orgonista volt. Előbb édesapjától, majd 1806-tól a conservatoire-ban Adam-tól zongorát, és Catel-től összhangzattant, Méhul-től zeneszerzést tanult. 1812-ben elnyerte a Római Díjat. 1815-ben Rómából Nápolyba költözött, ahol első operáját komponálta. 1820-ban a párizsi olasz opera zongoristája (accompagnateur), majd karigazgatója lett, 1827-ben pedig a párizsi opera korrepetitora. Túlzásba vitt munkássága döntötte sírba, számos zongoradarabot és 27, legnagyobb részt víg dalművet szerzett, köztük sokat Rossini modorában. A 19. század végén csak az 1831-ben költött Zampa és az 1832-től 1871-ig csupán a párizsi vígoperában ezerszer előadott Le Pré aux clercs voltak még műsoron. Világszerte ma is színpadon van "La fille mal gardé" (Rosszul őrzött lány) c. balettje. Sírja a Père-Lachaise temetőben található.

Művei

Operák

• 1815, La gioventù di Enrico quinto
• 1816, Charles de France ou Amour et gloire (Boieldieu-vel közösen)
• 1816-1817, Corinne au Capitole
• 1817, Les Rosières
• 1817, La Clochette ou Le Diable page
• 1818, Le Premier venu ou Six lieues de chemin
• 1819, Les Troqueurs
• 1819, L'Amour platonique
• 1820, L'Auteur mort et vivant
• 1823, Le Muletier
• 1823, Vendôme en Espagne (Auberrel közösen)
• 1825, Le Lapin blanc
• 1826, Almédon ou le monde renversé később Marie címen
• 1829, L'Illusion
• 1829, Emmeline
• 1830, L'Auberge d'Auray
• 1831, Zampa ou La Fiancée de marbre
• 1831, La Marquise de Brinvilliers (Auber, Batton, Berton, Blangini, Boieldieu, Carafa, Cherubini és Paer zeneszerzőkkel közösen)
• 1832, La Médecine sans médecin
• 1832, Le Pré aux Clercs
• 1833, Ludovic (Halévy fejezte be)
• Les Florentines (évszám nélkül)

Balettek

• 1827, Astolphe et Joconde ou Les Coureurs d'aventures
• 1827, La Somnambule ou L'Arrivée d'un nouveau seigneur
• 1828, La Fille mal gardée
• 1828, Lydie
• 1829, La Belle au bois dormant
• 1830, La Noce de village

Források

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X