Ugrás a tartalomhoz

Fentanil

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fentanil
IUPAC-név
N-(1-(2-feniletil)-4-piperidinil)-N-fenil-propánamid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 437-38-7
PubChem 3345
DrugBank APRD00347
ATC kód N01AH01, N02AB03
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C22H28N2O
Moláris tömeg 336,471 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 92% (transzdermális)
50% (bukkális)
Metabolizmus máj (CYP3A4)
Biológiai
felezési idő 		7 óra (3–12 óra)
Fehérjekötés 80-85%
Kiválasztás vizelet
Terápiás előírások
Jogi státusz Schedule II (US)
Terhességi kategória C (US)
Függőségi potenciál közepes – magas
Alkalmazás transzdermális tapasz, intramuszkuláris, intravénás, orális, szublingvális, bukkális

A fentanil (INN: fentanyl) az egyik legerősebb, klinikai alkalmazásban lévő szintetikus kábító fájdalomcsillapító (analgetikum) és intravénás anesztetikum (narkotikum)[* 1], amely opioid agonista szerként elsősorban a μ-opioid receptorokhoz kötődve fejti ki a hatását.[2] A fentanil a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Fentanylum néven hivatalos, a kábítószerek körébe tartozó gyógyszer.[3][4] 20-40-szer erősebb, mint a heroin és 100-szor erősebb, mint a morfium;[5] elsődleges klinikai haszna a rákos betegek és a fájdalmas műtétekből felépülők fájdalomkezelésében van,[6][7] de nyugtatóként is használják.[8] 2017-ben az orvostudományban a fentanil volt a legszélesebb körben használt szintetikus opioid.[9]

Gyógyszerhatástani besorolás

[szerkesztés]

Hatását és klinikai felhasználását tekintve a fentanil két külön farmakológiai csoportba sorolható szer.[10] Erős fájdalomcsillapító farmakonként az analgetikumok (ezen belül is a major analgetikumok) köréhez tartozó szer, amelyet az erős, különösen elviselhetetlen és rendszerint hosszan tartó fájdalmak enyhítésére használnak (tumoros betegek kezelése, baleseti vagy harctéri sérülések fájdalmának csillapítása stb.).[11] A fentanil használatos még különböző műtéti beavatkozások során általános érzéstelenítőként (anesztetikumként) önmagában vagy más anesztetikumokkal együtt alkalmazva. Ezért a farmakológia az anesztetikumok hatástani csoportjában is tárgyalja a fentanilt.[12]

Hatásmechanizmus

[szerkesztés]

Az opioidokra jellemző, hogy a jelenleg ismert három opioidreceptor-szubtípus (μ, δ, κ) valamelyikéhez kötődve, azokon keresztül fejtik ki a hatásukat. A három szubtípus különböző hatások közvetítéséért felelősek.[2]

A klinikai gyakorlatban jelenleg alkalmazott opioidok többsége a μ-receptorokhoz kötődik amely kötőhely a fájdalomcsillapító-, eufóriát okozó hatásokért, továbbá a légzőközpontot gátló (légzésdeprimáló) hatásért felelős. Jelen tudásunk szerint ugyancsak a μ-receptorokhoz köthető az opioidiok függőséget azaz dependenciát okozó hatása is. A fentanil molekula szelektíven és nagy affinitással kötődik a µ-receptorhoz, ezért joggal sorolható az opioidok közé, annak ellenére, hogy kémiai szerkezete látszólag eltér a morfin molekula szerkezetétől.[13]

A farmakológiában agonistának nevezik azokat a molekulákat, amelyek bármely receptorhoz kötődve a receptor eredeti endogén ligandjával megegyező fiziológiás választ idéznek elő.[14] A fentanil hatására ez a megállapítás is igaz. Mindezek alapján a fentanil egy szintetikus, opioid agonistának nevezhető farmakon.[2]

Kinetika és metabolizmus

[szerkesztés]

A fentanil molekula eliminációs félideje a szervezetben 3,7 óra, aktív metabolitja nincs. Parenterális[* 2] vagy transzdermális[* 3] alkalmazás során a kezdeti fájdalomcsillapító hatása elég hamar, már 1-2 perc után jelentkezik, majd a csúcshatás 20–30 percig tart. A hatás maximális hossza 30–60 perc – tehát egy viszonylag rövid hatású farmakon.[15] Az eliminációs félidőből látható, hogy a szer hatása már akkor megszűnik, amikor a beadott fentanil jelentős része még a szervezetben található. Az analgetikus hatás viszonylagos rövidsége tehát nem a szer lebomlásával vagy a szervezetből történő kiürülésével magyarázható, hanem annak a molekula nagyfokú lipidoldékonysága az oka.[2] A fentanil kémiai szerkezeténél fogva erősen lipofil anyag és mintegy „beoldódik", felhalmozódik a szervezet zsírban gazdag szöveteiben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fájdalomcsillapító hatást közvetítő μ-receptorok számára a fentanil „elvész”. A rövid hatástartam elsődleges oka tehát a fentanil molekula áthelyeződése az agyból a szervezet zsírszöveteibe.[* 4] Ez óvatosságra ad okot a klinikai gyakorlatban a szer ismételt használatakor. Többszöri injekció beadása után különös óvatossággal kell eljárni a zsírszövetraktárak telítettsége miatt, mert ebben az esetben nincs áthelyeződés, ezért az előbbiekben ismertetett rövid hatásprofil megváltozhat. Sovány betegekben a fentanil hatása hosszabb, elhúzódóbb lehet, amivel a kezelőorvosnak számolnia kell.[16] Ugyanakkor a fentanil rövid hatásideje problémát jelent a krónikus fájdalmak kezelésében, ahol a betegnél hosszú ideig egyenletesen kell biztosítani az analgetikus hatást. Gyógyszertechnológiai módszerrel (tapaszok alkalmazásával) folyamatos hatóanyagfelszívódást, állandó vérszintet és fájdalomcsillapító hatást lehet biztosítani a beteg számára. A tapaszokat általában 72 óránként cserélik.

A hatóanyag folyamatos és lassú felszívódását biztosótó fentanil tapasz amellyel tartós fájdalomcsillapító hatást lehet biztosítani a beteg számára

Terápiás alkalmazás

[szerkesztés]

A fentanil elsődleges klinikai alkalmazási területe a fájdalomcsillapítás de emellett jó szedatívum[* 5] is.[17]

A fájdalomcsillapító hatás tekintetében a fentanil felülmúlja a morfint, amelynél mintegy 100-szor erősebb[* 6] de hátránya, hogy ez a hatás rövidebb ideig (30– 60 perc) áll fenn, mint a morfin esetében.[16] Klinikai gyakorlatban általánosan elfogadott, hogy fájdalomcsillapító hatás tekintetében 0,05–0,1 mg fentanil ekvivalens 1–2 mg morfinnal.[16] Korábban opiát kezelésben nem részesülő betegekben az analgetikus hatás 0,3–1,5 ng/ml fentanil szérumkoncentrációval érhető el.[18] Előzetesen opiat kezelésben részesült betegnél azonban fokozott óvatosságra van szükség, mert esetlegesen kialakult toleranciával (gyógyszer hozzászokással) lehet számolni.[19] Korábban opiát kezelésben nem részesülő betegekben az analgetikus hatás 0,3-1,5 ng/ml fentanil szérumkoncentrációval érhető el. Ha a beteget korábban már kezelték valamilyen opiáttal akkor fennáll annak lehetősége, hogy opiátokkal szembeni tolerancia (gyógyszerhozzászokás) alakult ki és a fentanil szokásos terápiás dózisa már nem elégséges a kellő mértékű fájdalomcsillapításhoz. Ebben az esetben a fentanil dózisát emelni kell de ez a nemkívánatos mellékhatások kockázatát erősen növeli. A nemkívánatos hatások előfordulási gyakorisága 2 ng/ml szérumkoncentráció felett nő.[18] A tolerancia kialakulása nagy egyéni különbségeket mutat.

A fentanilt sebészeti beavatkozásoknál általános anesztéziában önmagában vagy az általános anesztézia részeként, annak kiegészítőjeként is alkalmazzák. Előnye, hogy az analgézia mélysége dózisfüggő, és a sebészeti beavatkozás fájdalomküszöbéhez igazítható. A műtét közbeni esetleges túladagolás esetén a fentanil minden hatása, mellékhatása azonnal és teljes mértékben megszüntethető specifikus antagonistával, például naloxonnal, nalorfinnal, vagy levallorfannal.

Morfinra és néhány más gyakran használt opioidra jellemző a hisztaminfelszabadító mellékhatás. Ezek alkalmazásakor a hízósejtekből hisztamin szabadul fel ami a beteg hisztaminérzékenységétöl függően viszketéssel, a bőr kimelegedésével, izzadásával, esetleg vérnyomáscsökkenéssel jár együtt. Előfordulhat, hogy a tünetek súlyossága miatt le kell mondani ezen gyógyszerek alkalmazásáról. Ilyen esetekben térnek át a fentanil használatára, mivel annak – az előbbiekkel ellentétben – nincs hisztaminfelszabadító mellékhatása.

Az intravénás aneszteziológiai technikák egyik fajtája a neurolept analgézia, amelynek gyakori komponense a fentanil.[20] A neurolept analgézia egy olyan általános altatási technika amelyet olyan esetben alkalmaznak, amikor a műtétet végző sebésznek kontaktust kell fenntartani a beteggel a műtét alatt, mint például egyes hallásjavító műtétek, idegsebészeti műtétek, diagnosztikus eljárások. A beavatkozás alatt a beteg nincs ébren, de a sebész egyszerű kérdéseire képes válaszolni vagy utasításainak engedelmeskedni tud.[21] A neurolept analgézia sajátságos állapotát kétféle gyógyszer keverékével – egy neuroleptikummal [* 7] és egy analgetikummal (fentanillal) – lehet elérni amely állapotot a beteg pszichés beletörődés és motoros nyugalma jellemez.[22]

Mellékhatások

[szerkesztés]

Nemkívánatos mellékhatásai hasonlítanak más opioidok hatásaira, beleértve az álmosságot, zavartságot, eufóriát, látászavarokat, hallucinációkat, "narkotikus delíriumot", hányingert, székrekedést, izommerevséget, bélelzáródást, az epevezeték vagy epehólyag rendszertelen összehúzódását, vérnyomásesést, miózist, bradycardiát[* 8], eszméletvesztést, kómát.[18][23] Az opioidokra jellemző és a fentanil esetében is kialakuló légzésdepresszió akár halállal is végződhet.  Tartós alkalmazás esetén függőség kialakulásával kell számolni.[16]

Terhesség és szoptatás

[szerkesztés]

Terhesség alatt a fentanil medikális alkalmazása ellenjavalt de illegális használat (fentanil-abúzus) során előfordul ilyen helyzet. A fentanil szabadon átjut a placentán és az újszülött nagy eséllyel függővé váltan jön a világra, ami a szülés után életveszélyes elvonási tüneteket okozhat nála.[18] A fentaniltól függővé vált újszülöttnek több hétig orvosi kezelésre van szüksége. A fentanil bekerül az anyatejbe is. A vér-agy gát fejletlensége folytán az újszülött központi idegrendszere fokozottan érzékeny a fentanilra, minek következtében a légzésdepresszió jelei mutatkoznak nála már akkor, amikor az anyánál még ez nem tapasztalható.[2]

Fentanil-túladagolás és tünetei

[szerkesztés]

Medikális használat közben viszonylag ritkán – csak, mint orvosi műhiba – fordul elő a beteg fentanillal történő túldozírozása.[24] Illegális használat során azonban nem ritka a „szer” túladagolása amely tipikus mérgezési tünetekkel jár együtt és az így kialakuló életveszélyes állapot azonnali orvosi beavatkozást igényel.[25] A fentanillal visszaélő, illegális szerhasználó nem fájdalomcsillapítás céljából használja a szert, hanem annak egyik elsődleges mellékhatása, az extrém boldogság vagy lelkesedés, a úgynevezett „magas érzés” miatt.[26] A fentanil azonban emellett más tüneteket is okoz, nagyobb dózisokban, álmosságot, szedációt és zavartságot, eszméletvesztést légzésdepressziót, légzés leállást és végül fulladásos halált.[18] A fentanil mintegy százszor erősebb hatású farmakon, mint a morfin. A szokásos klinikai dózisa 0,05–0,1 mg.[27] Ilyen kicsi mennyiséget pontosan kidozírozni, megsaccolni többnyire „utcai” körülmények között rendkívül nehéz. További problémát jelent, hogy az illegális forrásból beszerzett fentanil változó tisztaságú és néha az 50%-ot sem éri el ami a szemmel történő „kimérést” tovább nehezíti.[28][29][30]

2 mg fentanil amely nemcsak „magas érzést” de halált is okozhat

A többnyire kommunikációra képtelen, túldozírozott, fentanilmérgezett szerhasználó tünetei a következők:

- extrém álmosság
- gyenge pulzus
- eszméletvesztés
- lassú légzés
- fulladásos hangok (a légzés leállhat)
- beszűkült pupilla (tűhegy pupilla)
- nyirkos, hideg bőr
- lila körmök
- kék ajak

Illegális felhasználás

[szerkesztés]

A fentanillal kapcsolatos illegális felhasználás alatt a fentanil-abúzust kell érteni, vagyis annak nem gyógyítás célzatú, önkezű adagolással történő használatát, melynek egyedüli célja a szerhasználó hangulatának, tudatának, pszichés státuszának a befolyásolása. A fentanillal való visszaélés az 1970-es évek közepén kezdődött az Egyesült Államokban majd az esetek száma gyorsan emelkedett és használata lassan átterjedt az Egyesült Királyságra majd az egész európai kontinensre is. Ezzel párhuzamosan a túladagolás következtében meghaltak száma is meredeken emelkedett, mígnem a fentanil a 21. század egyik legtöbb problémát okozó, hivatalosan kábítószernek minősített abúzus szerévé vált.[31] Bár a közmédiában a fentanil-használattal és túladagolással kapcsolatos bulvárhírek azt sugallják, hogy a fentanil illegális használatában elsősorban az USA (és Kanada [32]) érintett de a tények és a frissülő statisztikák azt mutatják, hogy az európai kontinens is gyorsan felzárkózik a tengerentúli statisztikákhoz.[33][34][35] Ezt a látszatot tovább erősíti az a gyakorlat, hogy az USA statisztikája nyitottabb, gyorsabban frissül, és könnyebben hozzáférhető, mint az öreg kontinensé.[36]

A kábítószer-élvezők a fentanilhoz általában a morfin vagy méginkább a heroin helyettesítése okán nyúlnak.[37] Az euforikus hatás tekintetében nincs jelentős különbség e három abúzusszer között. A fentanil általában két forrásból kerül az „utcára” a kábítószerek feketepiacára. Kisebb mennyiségben törvénytelen úton a legális felhasználással rendelkező intézményekből (egészségügyi intézmények, rendelők, kórházak, gyógyszertárak) és lényegesen nagyobb mennyiségben az illegálisan működő kémiai laborokból. A szert terjesztő kábítószerárusok szempontjából a fentanilnak nagy előnye a gyengébb heroinnal szemben, hogy az előállítása viszonylag egyszerű és a terítési és szállítási útvonala is rövidebb, mint az opioidoké.[38] A laborokban történő kémiai szintézissel eleve kihagyható a máktermesztés, az ópium előállítás, morfin extrahálás igen hosszú – és sok tekintetben kockázatos – országhatárokon átívelő folyamata. Ez nyilvánvalóan kockázatmentesebbé teszi az egyébként is erősebb hatású fentanilt.[39] [40]

„Kínai fehér” ("China-White") név alatt heroin helyettesítésére alfentanillal és 3-metilfentanillal együtt, elsősorban kínai és észak-koreai laboratóriumokból kerül az USA-ba.

Készítmények

[szerkesztés]
  • Dolforin tapasz (Richter Gedeon)
  • Durogesic tapasz (Janssen-Cilag)
  • Effentora tabletta (Teva)
  • Fentanyl Sandoz Mat tapasz (Sandoz)
  • Fentanyl-Ratiopharm tapasz (Teva)
  • Fentanyl-Richter injekció (Richter Gedeon)
  • Instanyl orrspray (Takeda Pharma)
  • Matrifen tapasz (Takeda Pharma)
  • PecFent orrspray (Kyowa Kirin)

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A magyar köznyelvben a narkotikum szóhasználat erősen eltér annak orvosi és gyógyszerészi jelentésétől, és tévesen kábítószereket értenek alatta. Ezzel szemben a medicina terminológiája általános érzéstelenítőket ért narkotikumok alatt amelyek nem szükségszerűen kábítószerek (pl. éter). A fentanil egy speciális eset, mert általános érzéstelenítőként narkotikumnak tekinthető miközben társadalmi veszélyessége folytán a kábítószerek körébe tartozó szer is.[1]
  2. ↑ A tápcsatorna megkerülésével.
  3. ↑ Bőrön át tapasz formájában.
  4. ↑ Az ilyen áthelyeződést nevezi a farmakokinetika redisztribúciónak.
  5. ↑ Szedatívum: A mentális relaxáció fokozására és a fizikai aktivitás iránti vágy csökkentésére használt gyógyszer.
  6. ↑ Egyes szerzők a fentanil és morfin fájadalomcsillapító hatásának összehasonlításakor eltérő adatokat adnak meg amely 50–400-szoros érték között változik.
  7. ↑ Neuroleptikumok: olyan gyógyszerek amelyek az érdeklődés csökkenésével járó jellegzetes nyugalmi állapotot, beletörődő magatartást eredményeznek, de még nagyobb dózisban sem váltanak ki alvást – tehát nem altatók.
  8. ↑ Bradycardia jelentése: lassú szívverés.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 400. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  2. ↑ a b c d e Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 571–572. oldal, ISBN 0-07-142280-3
  3. ↑ https://ogyei.gov.hu/az_orszagos_gyogyszereszeti_intezet_ogyi_ph_hg_viii_12008_sz_kozlemenye_az_europai_gyogyszerkonyv_60_kotetenek_hatalybalepeserol/
  4. ↑ 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200066.KOR
  5. ↑ Fentanyl. Health Canada , 2018. november 14. [2023. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  6. ↑ Fentanyl. Centers for Disease Control and Prevention , 2022. október 7. [2022. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 20.)
  7. ↑ Fentanyl: MedlinePlus Drug Information. medlineplus.gov . [2023. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  8. ↑ Fentanyl, StatPearls. StatPearls Publishing (2022. november 2.) 
  9. ↑ Fentanyl and analogues. LverTox , 2017. október 16. [2017. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  10. ↑ Knoll József: Gyógyszertan. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 4. átdolgozott kiadás, 86 és 116. oldal ISBN 963 240 021 6
  11. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 245–246. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  12. ↑ Kalant H. R., Roschlau W. H. E.: Principles of Medical Pharmacology. New York, Oxford, Oxford University Press, 1998. 6. kiadás, 275. oldal, ISBN 0-19-510024-7
  13. ↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 477. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  14. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 16. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  15. ↑ Minneman, K. P. Wecker, L. W. :Brody's human farmacology; Molecular to Clinical, Elsevier Mosby, 4. kiadás, 1998. 381. oldal. ISBN 0-323-03286-9
  16. ↑ a b c d Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 501. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  17. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 210. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  18. ↑ a b c d e C. F. Ramos-Matos, K. G. Bistas, W. Lopez-Ojeda: Fentanyl. StatPearls. StatPearls Publishing, 2024. Jan. Bookshelf ID: NBK459275. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK459275/
  19. ↑ Karlsen AP, Pedersen DM, Trautner S, Dahl JB, Hansen MS: Safety of intranasal fentanyl in the out-of-hospital setting: a prospective observational study. Annals of Emergency Medicine, 2014. 63 (6): 699–703.
  20. ↑ Szekeres László: Orvosi gyógyszertan. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. 170. oldal ISBN 963-240-111-5
  21. ↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 418. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  22. ↑ Kalant H. R., Roschlau W. H. E.: Principles of Medical Pharmacology. New York, Oxford, Oxford University Press, 1998. 6. kiadás, 292. oldal, ISBN 0-19-510024-7
  23. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 245. oldal, ISBN 0-7216-2442-1245
  24. ↑ Fentanyl patches: preventable overdose. Prescrire Int. 2010. 19(105):22-25. Review.
  25. ↑ M. M. Jeffery, M. Stevens, G. D’Onofrio, E. R. Melnick: Fentanyl-Associated Overdose Deaths Outside the Hospital. N Engl J Med . 2023. 389(1): 87–88.
  26. ↑ H. Hitner, B. Nagle, M. B. Kaufman, H. Ariel, Y. Peimani-Lalehzarzadeh: Pharmacology; An Introduction. McGraw Hill LLC, 2022. 8. kiadás, 235–236. oldal. ISBN 978-1-260-59794-3
  27. ↑ H. Hitner, B. Nagle, M. B. Kaufman, H. Ariel, Y. Peimani-Lalehzarzadeh: Pharmacology; An Introduction. McGraw Hill LLC, 2022. 8. kiadás, 254. oldal. ISBN 978-1-260-59794-3
  28. ↑ Walter K. : Fentanyl Overdose. The Journal of the American Medical Association, 2023. 329 (2): 184.
  29. ↑ Kuczyńska K, Grzonkowski P, Kacprzak Ł, Zawilska JB.: Abuse of fentanyl: An emerging problem to face. Forensic Sci Int. 2018. 289:207-214. Review.
  30. ↑ Spencer MR, Warner M, Bastian BA, Trinidad JP, Hedegaard H.: Drug Overdose Deaths Involving Fentanyl. Natl Vital Stat Rep. 2019. 68(3):1-19.
  31. ↑ Drug Enforcement Administration,Diversion Control Division, Drug & Chemical Evaluation Section: Fentanyl, January 2023.
  32. ↑ https://www.canada.ca/en/health-canada/services/publications/healthy-living/evolution-fentanyl-canada-11-years.html
  33. ↑ Uusküla A, Talu A, Vorobjov S, Salekešin M, Rannap J, Lemsalu L, Jarlais DD.: The fentanyl epidemic in Estonia: factors in its evolution and opportunities for a comprehensive public health response, a scoping review. Int J Drug Policy. 2020 Jul; 81:102757.
  34. ↑ Claridge H, Williams BD, Copeland CS.: A deadly trend in fentanyl fatalities (England, 1998-2017). Br J Clin Pharmacol. 2020 Mar; 86(3):437-444.
  35. ↑ Rock KL, Lawson AJ, Duffy J, Mellor A, Treble R, Copeland CS.: The first drug-related death associated with xylazine use in the UK and Europe. J Forensic Leg Med. 2023 Jul; 97:102542.
  36. ↑ https://www.emcdda.europa.eu/publications/drug-profiles/fentanyl_en
  37. ↑ Stanley, T. H. The history and development of the fentanyl series. J. Pain Symptom Manag.7, S3–S7 (1992).
  38. ↑ Schuyler A. Chambers, Jenna M. DeSousa, Eric D. Huseman, and Steven D. Townsend: The DARK Side of Total Synthesis: Strategies and Tactics in Psychoactive Drug Production. ACS Chem Neurosci. 2018. Oct 17; 9(10): 2307–2330.
  39. ↑ United States Drug Enforcement Administration: Fentanyl Dealer Pleads Guilty in Federal Court. https://www.dea.gov/press-releases/2023/01/30/fentanyl-dealer-pleads-guilty-federal-court
  40. ↑ Di Trana A, Del Rio A.: Fentanyl analogues potency: what should be known. Clin Ter. 2020 Sep-Oct; 171(5):e412-e413.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fentanil&oldid=27461431”