Felsőegerszeg
| Felsőegerszeg | |||
 | |||
| Római katolikus templom (épült: 2000) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Hegyháti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Herke Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7370 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 124 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 15′, k. h. 18° 08′46.250000°N 18.133333°EKoordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 18° 08′46.250000°N 18.133333°E | |||
 Felsőegerszeg
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőegerszeg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Felsőegerszeg község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Baranya-csatorna völgye melletti lankák között bújik meg, Sásdtól alig másfél kilométerre délkeletre; a Hegyhát viszonylag kedvező adottságokkal rendelkező kistelepülései közé tartozik. Közigazgatási területének nyugati szélét érinti a 66-os főút is, de központjába csak abból, a 27. kilométere előtt kelet felé leágazva lehet eljutni, a Varga irányába induló 65 189-es, majd északnak fordulva a 65 191-es számú mellékutakon.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve az égerfa név és a szeglet, zug jelentésű szög összetételéből adódik. A felső előtag megkülönböztető szerepű.
Története
[szerkesztés]A dombokra Y alakban felkúszó falu már az őskorban is lakott volt, amit késő bronzkori, vaskori feltárt sírok is tanúsítanak. Felsőegerszeg nevét első írásos említésekor Egörszeg néven írták.
A török hódoltság idején többször települt újra. A 18. században székesegyházi birtok volt.
A nagy kiterjedésű erdők irtása növeli a tájék eltartóképességét, lakossága azonban 1870-ben 306, 1941-ben 325, hogy aztán folyamatosan csökkenjen: 1990-ben 216, 2011-ben 129.[3]
Neve 1904 óta Felsőegerszeg, már akkor a sásdi jegyzőség része.
A két világháború között népkönyvtár, 1946-tól földműves szövetkezet működik a faluban. 1960-ban alakult meg a termelőszövetkezet, amely 1965-ben egyesült a sásdival.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Papp Magdolna Jolán (független)[4]
- 1994–1998: Papp Magdolna (független)[5]
- 1998–2002: Papp Magdolna Jolán (független)[6]
- 2002–2006: Papp Magdolna Jolán (független)[7]
- 2006–2010: Papp Magdolna Jolán (független)[8]
- 2010–2014: Papp Magdolna (független)[9]
- 2014–2019: Papp Magdolna Jolán (független)[10]
- 2019–2024: Herke Csaba (független)[11]
- 2024– : Herke Csaba (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 129 | 123 | 128 | 116 | 108 | 125 | 118 | 124 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 5,8% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65%, református 0,7%, görög katolikus 0,7%, felekezeten kívüli 20,4% (13,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 77,6%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,4% volt római katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 13,6% felekezeten kívüli (59,2% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Mária szobor
- 1997-ben készült, turisztikai látványosságként emlegetik. Egyre gyakrabban látogatnak ide a művészeti élet jeles képviselői, kortárs alkotóművészek. Bocz Gyula szobrászművész carrarai márványból alkotta meg az „Áldott Madonna” alakját.
- Templom
- 2000-ben, négy hónap alatt, Szonner Ádám (1927–2007) sásdi kanonok munkája és közreműködése nyomán közösségi munkával épült. A templomot Dipl.-Ing. Franz Wesinger németországi építész tervezte. A templom oltárképét („Et resurrexit…” – secco) Sáska Zoltán Attila készítette Matthias Grünewald Feltámadás c. oltárképének (1515) egy részlete alapján.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_02 A népesség adatai 1870–2011 között.
- ↑ Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
- ↑ Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ Felsőegerszeg Helységnévtár
- ↑ Felsőegerszeg Helységnévtár
