Ugrás a tartalomhoz

Felcsút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felcsút
Légi felvétel a községről
Légi felvétel a községről
Felcsút címere
Felcsút címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásBicskei
Jogállásközség
PolgármesterMészáros László István (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőDr. Sissa András
Irányítószám8086
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség1879 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség82,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185[3] m
Terület22,02 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájDunazug-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájEtyeki-dombság[4][5]
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 20″, k. h. 18° 35′ 05″47.455531°N 18.584769°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 20″, k. h. 18° 35′ 05″47.455531°N 18.584769°E
Felcsút (Fejér vármegye)
Felcsút
Felcsút
Pozíció Fejér vármegye térképén
Felcsút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felcsút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felcsút község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 39 km-re északkeletre.

Fekvése

[szerkesztés]
Felcsút környékének térképe

A Mezőföld északkeleti részén, a Váli-víz jobb partján terül el. A falu főutcája a 811-es főút, mely Székesfehérvárral és Bicskével köti össze a települést. Határában találkozik a 811-es főút a Söréd felől Csákváron át idáig húzódó 8126-os úttal, és itt ágazik ki utóbbiból a Szárligetre vezető 8113-as út is.

Településrésze Szúnyogpuszta, mely Felcsút centrumától 2 kilométerre fekszik nyugati irányban. 2011-es adatok szerint Szúnyogpuszta lakónépessége 62 fő, a lakások száma 15 volt.[6] Szúnyogpusztán az őstermelő Pák-To Kft. telephelye üzemel. A Pák-To Kft. étkezési tyúktojás termelésével és értékesítésével foglalkozik.[7]

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése 1269-ből származik, nevét a Csút személynévből származtatják. A község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, a török idők után került a pálos rend tulajdonába. Középkori pusztatemploma ez idő tájt pusztulhatott el.[8] Több kutató Felcsút területére, vagy környékére helyezte a középkori Berencse nevű elpusztult falut is.[9] 1542-ben a helyi lakosság a katonaság ellen panaszkodott.[10] Feltételezhető hogy a sávolyi vagy sarvoli nemesek Felcsútra költöztek és innen ered a két település névegyeztetése.[11]

1716-ban a faluba új telepesek érkeztek.[12] 1778-1788 között a Gányi család pereskedett itteni birtokaiért.[13] Egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az 1805-ös, 1818-as, 1839-es és 1869-es évben szerepel.[14] Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel; oltárképét id. Dorfmeister István festette 1792-ben.[15] A református templom 1895-ben készült el, a Községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt az azóta már nem üzemelő vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu történetének feldolgozásához fontos kiindulópont a levéltári anyag, sajnos a Fejér Megyei Levéltárban a falura vonatkozó külön közigazgatási iratanyag csak 1856-tól maradt fenn.[16]

A szovjet csapatok 1944. december 24-én érték el a községet. A közelben húzódó front miatt sokan elmenekültek, a falu csak 1945 március végén - április elején népesült be újra. A harcok alatt a katolikus iskola berendezése nagyrészt, a református iskoláé pedig teljesen megsemmisült. 1945 tavaszán kezdetét vehette a tanítás, a szorgalmi időszakot meghosszabbították július közepéig, így a tankötelesek nem vesztettek évet.

Az 1945-ös földosztás során a község lakosság 148 házhelyhez jutott, melyből 122-t épített be. A felcsúti Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke körüli 1972-es politikai konfliktust dolgozta fel Ember Judit és Gazdag Gyula 1972-ben készült dokumentumfilmje, A határozat.

Felcsút a rendszerváltás után jelentős fejlődésnek indult, kiépültek illetve megújultak közművei és intézményei, 2000 őszén került átadásra a Sportcsarnok. A 2010-es kormányváltás után a település fejlődése újabb fokozatba kapcsolt. Megépült a Pancho Aréna, a felcsúti Puskás Akadémia FC székhelye.

A település múltjának emlékei a Helytörténeti Múzeumban tekinthetők meg.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
1990–1994 Noll Zoltán független[17]
1994–1998 független[18]
1998–2002 független[19]
2002–2006 Varga György független[20]
2006–2010 független[21]
2010–2011 független[22] összeférhetetlenség kimondása miatt megbízatása megszűnt.[23]
2011–2014 Mészáros Lőrinc Fidesz-KDNP[24] Időközi választás, 2011. június 19.[24]
2014–2018 Fidesz-KDNP[25] hivataláról lemondott
2018–2019 Mészáros László Fidesz-KDNP Időközi választás 2018. augusztus 12.[26]

2019–2024 Fidesz-KDNP[27]
2024– Fidesz-KDNP[1]

A településen 2011. június 19-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[24] mert az előző polgármester személye vonatkozásában összeférhetetlenség kimondására került sor.[28] Az önkormányzati törvény 2010 decemberében életbe lépett egyik módosítása ugyanis arról rendelkezett, hogy összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni azon polgármesterek megbízatását, akik 60 napon túli, rendezetlen köztartozással rendelkeznek, és a Fejér Megyei Bíróság szerint Varga György beleesett ebbe a körbe, így 2011. február 28-ával megszűnt a polgármesteri jogállása.[23] Az időközi választáson ezzel együtt is jogosult maradt az indulásra, de csak a második helyet érte el.[24]

2018. augusztus 12-én ismét időközi polgármester-választást tartottak Felcsúton,[26] ezúttal az előző polgármester lemondása miatt.[29] E választás különös érdekessége volt, hogy két Mészáros László nevű jelölt indult egymás ellen; kettejük között csak a második keresztnevük alapján lehetett különbséget tenni a választási dokumentumokban.[26]

Demográfia

[szerkesztés]
Lakosságszám[30]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 1 046 —    
1880 1 133 0,80%
1890 1 207 0,63%
1900 1 196 −0,09%
1910 1 312 0,93%
1920 1 442 0,94%
1930 1 513 0,48%
1941 1 625 0,65%
1949 1 325 −2,55%
1960 1 640 1,94%
1970 1 558 −0,51%
1980 1 593 0,22%
1990 1 509 −0,54%
2001 1 671 0,93%
2011 1 870 1,13%
2018 1 851 −0,15%

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 18,2%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,8%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 16,3% (25,5% nem nyilatkozott).[31]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,2-0,2% szerbnek, románnak és szlováknak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek és ruszinnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,9% volt római katolikus, 17,3% református, 0,8% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 15,9% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[32]

Gazdasági helyzete

[szerkesztés]

2009-ben Felcsút volt az egy főre jutó havi jövedelem alapján a leggazdagabb magyarországi település 171 092 forinttal, megelőzve Budapest II. kerületét, valamint a harmadik helyezett XII. kerületet. 2008-ban Felcsút a 336. helyen állt. A CID Cég-Info Kft. szerint valószínű, hogy Felcsútot néhány új, magasan adózó vállalkozói adófizető adatai emelték az átlagjövedelmet mutató rangsor első helyére.[33] A Heti Válasz oknyomozó írása alapján a megoldás kulcsa egy Felcsúton élő vállalkozónak a magyar állam által kifizetett több milliárdos kártérítés.[34]

Egészségügy

[szerkesztés]

2017-ben átadásra került a felcsúti faluház két helyiségében kialakított új fogorvosi rendelő. A két helység egy részét leválasztották és ólomajtóval látták el, ahol helyet kapott a fogorvosi röntgen készülék. A fogorvosi rendelő végleges felszerelése 11 millió forintba került.[35][36]

Közlekedése

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]

Felcsúton áthalad a Székesfehérvártól Bicskéig (pontosabban az M1-es autópályáig) vezető 811-es főút. Itt menetrend szerinti autóbusz-járatok közlekednek.

Vasút

[szerkesztés]

1898-as megnyitásától az 1980-as években történt megszüntetéséig áthaladt a településen a 6-os számú Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal, amelynek két megállóhelye is volt Felcsút térségében: Felcsút megállóhely és Alcsút-Felcsút állomás. A megszüntetett vonal helyén 2015-ben új kisvasút létesült, melynek hivatalos neve Vál-völgyi Kisvasút; ez utóbbi a megnyitása évében, 2016-ban az Alcsúti arborétum és a Puskás Akadémia végállomások között közlekedett, egyetlen közbenső megállási ponttal (Felcsút állomás, az egykori Alcsút-Felcsút nagyvasúti állomás helyén), de több lehetőség is felmerült a nyomvonal meghosszabbítására.

Sport

[szerkesztés]

A településen található a Puskás Akadémia FC labdarúgóklub, amely a magyar labdarúgó bajnokság első osztályában szerepel. Többször ért el dobogos helyezést és ennek köszönhetően többször indult nemzetközi kupasorozatok selejtezőiben. A csapat otthona a 3400 férőhelyes Pancho Aréna.[37]

2023-ban a Pancho Aréna nyerte el a jogot, hogy az izraeli válogatott hazai pályája legyen, Svájc és Románia ellen.[38][39][40][41][42]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Nevezetes személyek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • A faluközpont a kisvasút Puskás Akadémia állomásától nézve
    A faluközpont a kisvasút Puskás Akadémia állomásától nézve
  • Endresz György és Magyar Sándor emlékműve
    Endresz György és Magyar Sándor emlékműve
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • A római katolikus templom bejárata
    A római katolikus templom bejárata
  • Kopjafa és emlékmű az Endresz György Általános Iskola épülete előtt
    Kopjafa és emlékmű az Endresz György Általános Iskola épülete előtt
  • A labdarúgó stadion, a Pancho Aréna
    A labdarúgó stadion, a Pancho Aréna

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Felcsút, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  7. ↑ Pák-to Kft. (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  8. ↑ Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7 C, 175; Farkas Gábor 1977: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11, 210-211.
  9. ↑ Schmidtmayer Richárd 2008: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében. Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14, 86-89.
  10. ↑ Buzási János 1977: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs - Ungarische Akten - Allgemeine Akten - Tematikus repertórium. Levéltári leltárak 70, 26, 28.
  11. ↑ Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7, 175.
  12. ↑ Fejér vm. közgyűlési jegyzőkönyvei 1716, 71; Nagy Lajos 1960: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). Alba Regia 1 C, 89.
  13. ↑ Bakács István, Dávid Lászlóné 1969: P szekció - Kisebb családi és személyi fondok 2 - Repertórium. Levéltári leltárak 47, 293. Archiválva 2010. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  14. ↑ Nagy Lajos 1958: A Székesfehérvári püspökség levéltára. Levéltári leltárak 6. Budapest, 59, 116, 125.
  15. ↑ Magyar Katolikus Lexikon: Dorfmeister István
  16. ↑ Gácsi Varga Krisztina 2001: Magyarország levéltárai, 125.
  17. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  18. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  19. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  20. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  21. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  22. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  23. ↑ a b A bíróság rábólintott: a Fidesz megszabadult a felcsúti polgármestertől. Nol.hu, 2011. március 31. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  24. ↑ a b c d Felcsút települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. június 19. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  25. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  26. ↑ a b c Felcsút települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  27. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  28. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  29. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  30. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  31. ↑ Felcsút Helységnévtár
  32. ↑ Felcsút Helységnévtár
  33. ↑ Felcsúton jobban keresnek, mint a Rózsadombon? (HTML). Piac&Profit, 2010. június 1. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  34. ↑ Élő Anita: Felcsút titokzatos milliárdosa (HTML). Heti Válasz, 2010. június 25. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  35. ↑ Zsohár Melinda: Új fogorvosi rendelő Felcsúton (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. szeptember 26. [2017. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  36. ↑ Mi a helyzet a rendelőkkel? – Valahol új eszközök beszerzése, máshol energetikai korszerűsítés a cél (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. július 28. [2017. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  37. ↑ https://www.pfla.hu/?q=static/pancho_arena
  38. ↑ MLSZ: Felcsúton szerepel az izraeli válogatott. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  39. ↑ Népszava: Felcsúton játssza az izraeli válogatott az Eb-selejtezős meccseit (magyar nyelven). Népszava. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
  40. ↑ Izrael Felcsúton játssza hazai Eb-selejtezőit (magyar nyelven). rtl.hu, 2023. október 31. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
  41. ↑ Izrael Felcsúton játssza novemberi selejtezőit.. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  42. ↑ Tamás, Botos: Felcsúton játssza le az izraeli futballválogatott az Eb-selejtezőit, méghozzá közönség előtt (magyar nyelven). 444, 2023. október 31. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
  43. ↑ Archivált másolat. [2018. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 4.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felcsút&oldid=27485960”