Fekete György (országbíró)
Fekete György | |
A Magyar Királyság országbírója | |
Hivatali idő 1773. február 15. – 1783. augusztus 14. | |
Előd | Pálffy Miklós |
Utód | Csáky János |
Született | 1711. március 13. Pápa |
Elhunyt | 1788. október 18. (77 évesen) Pest |
Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
Gyermekei | Fekete János |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Bécsi Egyetem (–1730) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete György témájú médiaállományokat. |
Galánthai gróf Fekete György (Pápa, 1711. március 13. – Pest, 1788. október 18.) országbíró, valóságos belső titkos tanácsos, a Fekete család sarja.
Élete
[szerkesztés]1730-ban a bécsi egyetemen végezte tanulmányait és közügyvédből királyi ügyvéd, császári és királyi helytartósági tanácsos, 1752-ben királyi személynök, valóságos belső titkos tanácsos, 1751. július 30-tól Arad vármegye főispánja,[1] a Szent István-rend közép-, utóbb nagy-keresztese, királyi főudvarmester és 1770-től alkancellár lett, 1760-ban pedig római sz. birodalmi grófi rangra emelték. 1773-tól az országbírói méltóságot is viselte; 1770-től 1784-ig az egyetem és összes tanulmányi ügyek főigazgatója volt.
Munkája: Comitis Georgii condam Fekete de Galantha problemata juridica, seu quaestiones, in causis, per excelsam curiam regiam, anno 1777 et sequ. revisis, pro et contra ventillata. Edidit Joannes Csaplovics de Jeszenova. Posonii, 1814. (Kézirata a Magyar Nemzeti Múzeumban.)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.