Farkaševac
| Farkaševac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Farkaševac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10344 |
| Körzethívószám | ( 385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1562 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 36″, k. h. 16° 07′ 12″45.860000°N 16.120000°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 36″, k. h. 16° 07′ 12″45.860000°N 16.120000°E | |
| Farkaševac weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkaševac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Farkaševac falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Bolč, Brezine, Donji Markovac, Ivančani, Kabal, Mački, Majur, Prašćevac, Zvonik és Žabnica települések tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 52 km-re keletre, a megye északkeleti részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1484-ben "Farkassowcz" alakban említik először, tehát a középkorban már állt. Neve a magyar farkas főnévből származik és a századok során sem változott a horvát azonos értelmű Vukovóra. A 16. századtól lakói sokat szenvedtek a török támadásoktól, 1591-ben a török el is pusztította a falut. Később azonban újjáépítették és a katonai határőrvidék része lett. 1830-ban megnyílt a település első iskolája. 1883. szeptember 20-án a településen felkelés tört ki, melynek oka az a jegyzői intézkedés volt, hogy a pénzügyminiszter rendelete alapján a horvátországi közös hivatalokra a címereken a horvát mellé a magyar feliratokat is el kell helyezni . A jegyző a közeli Kőrösre kényszerült menekülni, míg az elégedetlenség egyre erősödött. Az események végül összecsapáshoz vezettek, melyben hatan meghaltak és többen megsebesültek. A rend helyreállítását a két nap múlva Zágrábból kivezényelt két század katonasággal tudták biztosítani. A király az események miatt felfüggesztette a szábort, kormány meghátrált, a pénzügyminiszter lemondott és a címerek a régi formájukban kerültek újra kitételre. A településnek 1857-ben 295, 1910-ben 376 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásához tartozott. 1993-ig közigazgatásilag Vrbovec község része volt, ekkor a hozzá tartozó 11 településsel leválasztották és önálló község lett. 2001-ben a falunak 342, a községnek összesen 2102 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 295 | 280 | 285 | 310 | 311 | 376 | 462 | 533 | 602 | 643 | 525 | 451 | 376 | 332 | 342 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Apostolok Szétválása tiszteletére szentelt temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.