Ugrás a tartalomhoz

Für Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Für Lajos
A Magyar Demokrata Fórum
3. elnöke
Hivatali idő
1994. február 19. – 1996. március 2.
ElődAntall József
UtódLezsák Sándor
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1990. május 23. – 1994. július 15.
ElődKárpáti Ferenc
UtódKeleti György
Született1930. december 21.
Egyházasrádóc
Elhunyt2013. október 22.[1] (82 évesen)
Budapest
SírhelyEgyházasrádóc
PártMagyar Demokrata Fórum (MDF)
Foglalkozástörténész
IskoláiDebreceni Egyetem (–1954)
DíjakAlföld-díj (1984)
A Wikimédia Commons tartalmaz Für Lajos témájú médiaállományokat.

Für Lajos (Egyházasrádóc, 1930. december 21. – Budapest, 2013. október 22.[1]) történész, az MTA doktora, politikus, az MDF alapító tagja, az Antall-kormány és a Boross-kormány honvédelmi minisztere.

Pályájának kezdete

[szerkesztés]

A Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem szakára járt, ahol 1954-ben végzett. 1956-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetem Történeti Intézetének tanársegédje volt.[2]

1956-os szerepvállalása és következményei

[szerkesztés]

1954–1957 között tartalékos alhadnagy volt (a rangtól 1956-os tevékenysége miatt fosztották meg). 1956-ban a Debreceni Kossuth Kör és a Hajdú-Bihar Megyei Forradalmi Bizottság titkára. Közreműködött a debreceni forradalmi követelések megfogalmazásában és ő nyújtotta át ezeket a kormánynak. A forradalom leverése után szovjetek rövid időre internálták.[2] Tanársegédi állását a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1956-os szerepe miatt elveszítette és ezzel kutatói pályája derékba tört.[3] 1957-ben Franciaországba emigrál, de néhány hónap múlva hazatért. 1958-ig nem volt állása, majd 1961-ig a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában dolgozik, utána rövid ideig rakodómunkás. 1963-ig Dabason és Pestújhelyen általános iskolai tanár.[2]

1984-ben Irinyi Károly professzor hívására szeretett volna visszatérni a Debreceni Egyetemre, de „ellenforradalmár” múltja miatt ezt Menyhárt Lajos, az egyetem párttitkára megakadályozta.[4] Az egyetem hivatalosan sohasem rehabilitálta. 2006. október 18-án, a forradalom 50. évfordulójának előestéjén Für Lajos a debreceni forradalomról szóló emlékülésen visszautasította, hogy átvegye az egyetem Pro Universitate díját. „A debreceni egyetemről fegyelmi tárgyalás nélkül kirúgtak, és ez a döntés még mindig érvényben van. Az egyetemnek tizenhét év nem volt elég, hogy törölje ezt a határozatot,” – indokolta döntését.[5]

Az amnesztia után

[szerkesztés]

Az 1963-as általános amnesztia után 1964–1978 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa, majd főosztály-vezetője. 1980-ig az Írószövetség könyvtárának tudományos főmunkatársa. 1980-ban újra a Mezőgazdasági Múzeum munkatársa, ezúttal tudományos titkári tisztségben 1987-ig. 1988–1990 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar középkori és kora újkori magyar történelem tanszékén docens, 1990–2000 között egyetemi tanár.[2]

Politikai pályafutása

[szerkesztés]

1985-ben résztvevője az ellenzéki csoportosulások első monori találkozójának.[6] 1987-ben részt vesz a lakitelki találkozón, az MDF alapító tagja.[4] 1989-ben a párt köztársasági elnök-jelöltje. 1989–1996 között az elnökség tagja, 1991-ben alelnök, majd 1993-ig ügyvezető elnök volt. 1994–1996 között a párt elnökévé választották.[2]

Antall József miniszterelnök őt jelölte ki honvédelmi miniszterré. Posztját 1994-ig őrizte. Az MDF alapító tagjai közül egyedül ő kapott miniszteri rangot[7] és ő hajtotta végre a hadsereg átalakítását a rendszerváltás után.

1990-ben bekerült az Országgyűlésbe (1990–1994: Vas megye). 1994-ben újra bejutott, immár a Hajdú-Bihar megyei listán. 1994–1996 között a honvédelmi bizottság tagja volt.[2]

1996-ban a második pártszakadás idején kilépett az MDF-ből (ezáltal megvált pártelnöki tisztségétől is) és független képviselőként folytatta munkáját.[7] Bizottsági helyét az akkori rendelkezés miatt elvesztette, mert ekkor független képviselő nem lehetett bizottsági tag.

2007-ben részt vett a Jobbik által életre hívott Magyar Gárda megalapításában.

2013-ban a budapesti Honvéd-kórházban hunyt el 82 éves korában.[8] Szülőfalujában helyezték nyugalomra.[9]

Tudományos pályája

[szerkesztés]

Für Lajos 1971-ben nyerte el a történelemtudomány kandidátusa címet. 1983-ban a történelemtudományok doktora lett. Szakterülete Magyarország 19-20. századi agrártörténete, kisebbségtörténet a 19-20. században, valamint a történeti demográfia. Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályához tartozott, a Történettudományi Bizottság tagja volt.[10]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Érdekességek

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]

Fontosabb könyvek, publikációk

[szerkesztés]
  • A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján. 1870–1914; Mezőgazdasági Múzeum, Bp., 1969 (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok)
  • Kertes tanyák a futóhomokon. Tájtörténeti tanulmány; Akadémiai, Bp., 1983 (Agrártörténeti tanulmányok)
  • Für Lajos–Szabó Loránd: Budapest, Vajdahunyadvár; Tájak, Korok, Múzeumok, Bp., 1984 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Mennyi a sok sírkereszt? Magyarország embervesztesége a második világháborúban; Püski, New York, 1987
  • Hol vannak a katonák?... Történelmi esszék; Csokonai, Debrecen, 1988 (Haza és haladás sorozat)
  • Kisebbség és tudomány (1989)
  • Világjáró magyarok (1990)
  • Szabadon szeretnénk sírni. Beszédek, történelmi tanulmányok, interjúk; Püski, Bp., 1993
  • Jobbágyföld – parasztföld. Jobbágyfelszabadítás, 1848–1896; Püski, Bp., 1994
  • Sors és történelem; Magyar Fórum, Bp., 1994 (Magyar Fórum könyvek)
  • A berceli zenebona, 1784. Kísérlet a történelmi pillanat megragadására; Osiris, Bp., 2000 (Osiris mikrotörténelem)
  • Magyar sors a Kárpát-medencében. Népesedésünk évszázadai, 896–2000; Kairosz, Bp., 2001
  • Für Lajos–Szabó Loránd: Budapest, Vajdahunyadvár, Magyar Mezőgazdasági Múzeum; 4. bőv. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 2002 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • A Varsói Szerződés végnapjai – magyar szemmel; Kairosz, Bp., 2003 (Az én történelmem)[2]
  • "Ne bántsd a magyart!". Bartók és Kodály történelemszemlélete; Kairosz, Bp., 2005
  • Bevérzett mámor, 1956; Kairosz, Bp., 2006
  • "Fölrepülni rajban". Utak a Fórumba; Kairosz, Bp., 2007 (Az én történelmem)
  • Világjáró magyarok; 2. bőv. kiad.; Ligatura, Szentendre, 2009
  • Kárpát-medencei létünk a tét; Kairosz, Bp., 2010
  • Búcsú a parasztságtól; Kairosz–Skanzen, Bp., 2013–2014
    • 1. Für Lajos: Történelmi esszé; 2013
    • 2. Interjúk; szerk., szöveggond. Bíró Friderika; 2013
    • 3. Forrásgyűjtemény, fotódokumentumok; vál. Bíró Friderika, Für Lajos, szerk. Bíró Friderika; 2014

További információk

[szerkesztés]
  • Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára; szerk. Horn Ildikó; ELTE Középkori és Kora-újkori Magyar Történelmi Tanszéke, Bp., 1993
  • Hagyomány és történelem. Ünnepi kötet Für Lajos 70. születésnapjára; szerk. Gebei Sándor; EKF Történelemtudományi Intézet, Eger, 2000

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://hvg.hu/itthon/20131022_Meghalt_Fur_Lajos
  2. ↑ a b c d e f g h MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  3. ↑ Archivált másolat. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  4. ↑ a b Dr. Für Lajos a Magyar Közgyűlés honlapján
  5. ↑ Nem vette át egy kitüntetését Für Lajos – FigyelőNet.hu, 2006. október 18.
  6. ↑ Für Lajos életrajza a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján
  7. ↑ a b Polgár Info.hu. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  8. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Vilaggazdasag_2013_10/?query="für lajos"&pg=221&layout=s
  9. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirlap_2013_10/?query="für lajos"&pg=400&layout=sS
  10. ↑ Magyar Tudományos Akadémia, Az MTA doktorai
  11. ↑ Nemzeti Fórum[halott link]
  12. ↑ Életrajza az Eszterházy Károly Főiskola honlapján. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  13. ↑ Heti Válasz. [2010. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)


Elődje:
Antall József 		Utódja:
Lezsák Sándor
Elődje:
Kárpáti Ferenc 		Utódja:
Keleti György
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Für_Lajos&oldid=27529215”