Földpátpótlók

A földpátpótlók a tekto- vagy állványszilikátok alosztályába tartozó ásványcsoport. Tagjai olyan magmaolvadékból keletkező alkáliszilikátok, amelyben az SiO₂-tartalom már nem elégséges földpátok képződéséhez. Ebből a körülményből kapta a csoport a földpátpótló nevet.

Kémiai és fizikai tulajdonságaik

A csoportba tartozó ásványokban a SiO₄-tetraéderek a csúcsaikon kapcsolódnak egymáshoz, s így térhálós szerkezetet alkotnak, amelyben minden második vagy harmadik Si atomot Al helyettesít. A térhálós szerkezet köztes terében még K- és Na-ionok (alkáliionok) is találhatók. Ezek a kationok egyenlítik ki a kristályrácsban azt a töltéskülönbséget, ami az Si⁴ helyét elfoglaló Al³ miatt lép fel. Az Si:Al arány a kiegyenlítésre váró töltéskülönbségen keresztül határozza meg az alkáliionok arányát a kristályrácsban. Így a csoport tagjainak általános képlete a

(Na_n,K_m,Cs_o,Li_p)Si_qO_r

általános képlettel írható le, melyben az arányszámok az egyes ásványokban változók.

Az általános képlettel ásványok összetétele:

nefelin: NaAlSiO₄
kalszilit: KAlSiO₄
kaliofilit: KAlSiO₄
leucit: KAlSi₂O₆
pollucit: CsAlSi₂O₆
petalit: LiAlSi₄O₁₀

Szimmetriájuk: hexagonális, tetragonális, rombos és monoklin.

Keménységük: 5,5-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványai).

Hasadásuk: hasadás a csoportra nem jellemző, a csoport ásványainak változatos szerkezeti felépítése miatt: tökéletlenül (nefelin) vagy egyáltalán nem (leucit) hasadnak.

Fényük: törési felszínükön zsíros vagy üveges fényű ásványok.

Felhasználásuk

A petalitot lítium kinyerésére bányásszák.

Rokon ásványfajok