Félrím

A félrím az irodalomban a rímes verselés egy fajtája, mikor is két nem egymás után következő verssor mindig rímel egymásra, a másik két sor viszont nem.

Rímképlete: X A Y A; illetve A X A Y is lehet

A magyar irodalomban már a latin betűs írásbeliség elején megjelenik, például az Ómagyar Mária-siralomban:

Wegh halal engumet

Eggedum illen

Maraggon urodum

kyth wylag felleyn!

(Végy halál engemet / Eggyedem éljen / Maradjon uracskám / kit világ féljen)

Ebben a műben az is előfordul, hogy két sor rímel, az utána következő kettő nem (AAXY – Ó én édes uracskám, egyetlenegy fiacskám, síró anyát tekintsed, búja belől kinyuhhad – az ómagyar változatban ugyanez a rímképlet, noha a pontos ejtés és értelmezés ma már nem egyértelmű).

Előfordul Ady több versében is (Hunn, új legenda; Az eltévedt lovas; A mesebeli János, Ifjú szívekben élek); Vajda Jánosnál (Húsz év múlva); Pilinszky Jánosnál – Négysoros, ill. a Harmadnapon c. vers második versszakában:

Mert megölhették hitvány zsoldosok,	(x)
És megszűnhetett dobogni szive;	(a)
Harmadnapra legyőzte a halált;	(y)
Et resurrexit tertia die.	(a).

Ady Endre Ifjú szívekben élek c. versében a manapság valószínűleg szokatlanabbul hangzó AXAY rímképletű változat is előfordul:

Ifjú szivekben élek s mindig tovább,	(a)
Hiába törnek életemre	(x)
Vén huncutok és gonosz ostobák,	(a)
Mert életem millió gyökerű.	(y)

(1. versszak)

Arany János: A walesi bárdok c. balladájában a félrímek egyhangúságát több helyen is "belső rímek" (noha sokszor ismétlések, szórímek) teszik pergővé, feszültté:

belső rímek nélkül	belső rímekkel
S a nép, az istenadta nép	S a nép, az istenadta nép
Ha oly boldog-e rajt?	Ha oly boldog-e rajt?
Mint akarom, s mint a barom,	Mint akarom, s mint a barom
Melyet igába hajt?	Melyet igába hajt?