Esztergom-Budapesti főegyházmegye
| Esztergom-Budapesti főegyházmegye (Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis) | |
 | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Magyarország |
 é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″47.798900°N 18.736400°E | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 1543 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 2 061 200 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 1 238 900 |
| További jellemzők | |
| Egyház | római katolikus egyház |
| Rítus | latin |
| Jogelőd | Esztergomi főegyházmegye |
| Alapítás ideje | 1993. május 31. |
| Alapító | I. István |
| Székhely | Budapest |
| Székesegyház | Esztergomi bazilika Szent István-bazilika |
| Védőszent | Szent Adalbert |
| Vezetése | |
| Érsek | Erdő Péter |
| Segédpüspök | Mohos Gábor, Martos Levente Balázs, Fábry Kornél |
| Általános helynök | Süllei László |
| Nyugalmazott püspök | Ladocsi Gáspár |
| Térkép | |
 | |
| Esztergom-Budapesti főegyházmegye | |
| Honlap | |
| Esztergom-Budapesti főegyházmegye weboldala Esztergom-Budapesti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom-Budapesti főegyházmegye témájú médiaállományokat. | |
Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye. Magyarországon található, a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Védőszentje Szent Adalbert püspök. Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.
Jelenlegi főpásztora Erdő Péter bíboros, prímás. A főegyházmegye aktív segédpüspökei: Mohos Gábor, Martos Levente Balázs, valamint Fábry Kornél.
Katedrálisa az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika.
Terület
[szerkesztés]Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.
Szomszédos egyházmegyék
[szerkesztés]- Győri egyházmegye (nyugat)
- Nyitrai egyházmegye (északnyugat)
- Váci egyházmegye (kelet)
- Székesfehérvári egyházmegye (dél)
Történelem
[szerkesztés].jpg)
Szent István király alapította 1001-ben, II. Szilveszter pápa Ravennában írta alá az alapítólevelét. A király az általa alapított egyházmegyék élére rendelte az esztergomi érsekséget. Első érseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai püspökség is érseki rangot kapott, de az esztergomi szék megőrizte elsőségét.
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú vezetője, Magyarország prímása. 1525-ben az érsekség bevétele 35 ezer aranyat tett ki.[1]
Központja 1543-ig Esztergom volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant Nagyszombatba költöztették. Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárát az 1543-as ostromkor Sbardelatti Ágoston mentette meg. A központ 1820-ban tért vissza Esztergomba.
Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt Esztergom, Nyitra, Turóc, Árva, Nógrád, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Zólyom, Szepes, Torna vármegyékre és a kunok földjére a Tisza partjain. 1776-ban az egyházmegyéből kihasították a besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma (Pázmány Péter összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a 16. század közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a török hódoltság, a protestantizmus terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A 17. század elején alig 100 plébános működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, 1647-ben 185 plébános, 10 káplán és 21 licenciátus volt.
A 20. század elején az egyházmegye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.
A rendszerváltás után
[szerkesztés]II. János Pál pápa 1993. május 31-i Hungarorum gens kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye.
Szervezet
[szerkesztés]Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök
[szerkesztés]
| Fénykép | Név, beosztás | Születési helye, ideje | Kinevezés dátuma |
|---|---|---|---|
 |
Erdő Péter bíboros, prímás, érsek |
Budapest, 1952. június 25. (72 éves) | Püspöknek kinevezve: 1999. november 5. Esztergom-budapesti érseknek kinevezve: 2002. december 7. |
 |
Mohos Gábor segédpüspök |
Budapest, 1973. szeptember 11. (51 éves) | 2018. október 4. |
|
Martos Levente Balázs segédpüspök |
Szombathely, 1973. november 18. (51 éves) | 2023. február 3. |
|
|
Fábry Kornél segédpüspök | Budapest, 1972. október 22. (52 éves) | 2023. június 27. |
|
Ladocsi Gáspár vezérőrnagy, kiérdemesült risiniumi címzetes püspök, nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök, nyugalmazott tábori püspök |
Nagybajcs, 1952. június 26. (72 éves) | Tábori püspök: 1994. április 18. Esztergom-budapesti segédpüspök: 2001. november 28. Nyugállományban: 2010. november 26. |
Tevékenységek
[szerkesztés]Média
[szerkesztés]A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg Esztergom-Budapest című lapját. Alcíme: Hit – Remény – Szeretet. Kiadó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal. Felelős szerkesztő: Tóth János Csaba.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szamota István 1891: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054-1717. Budapest, 504.
További információk
[szerkesztés]- Acsády Ignác 1894: Az esztergomi érsekség jövedelmei, 1581-84. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle I/1, 35-36.
- Vojtech Bucko 1939: Reformné hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom do r. 1564. Bratislava
- Koszta László 1991: Az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonya a 13. század elején. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 3, 73-88.
- Romhányi, B.: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén
- A főegyházmegye honlapja
- A Szent István Bazilika honlapja Archiválva 2009. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Borovi József: Az esztergomi érseki egyházmegye felosztásának és a besztercebányai – rozsnyói – szepesi püspökségek alapításának története; s.n., s.l., 1988
- Visitatio canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1647–1674; vál., sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1992
- Visitatio canonica. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből, 1776-1779; vál., sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1997
- Borovi József: Az esztergomi érseki egyházmegye felosztása. A besztercebányai-rozsnyói-szepesi püspökségek alapítása 1776-ban; METEM, Bp., 2000 (METEM-könyvek)
- Az esztergomi egyház fél évszázada. Élmények, érzések, értesülések. Egyháztörténeti segédkönyv; Hitoktatási, Bp., 2001
- Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve, 1500–1502, 1507–1527; sajtó alá rend. Solymosi László; Argumentum, Bp., 2002
- Zakar Péter: "Hazám sorsa az én sorsom". Az Esztergomi Érsekség 1848/49-ben; Belvedere Meridionale, Szeged, 2003
- Tusor Péter: Purpura Pannonica. Az esztergomi "bíborosi szék" kialakulásának előzményei a 17. században; PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport, Budapest–Róma, 2005 (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae)
- Az első esztergomi főegyházmegyei sematizmus, 1647; szerk. Bojtos Anita; Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2014 (Magyar Herold Ser. 1. A katolikus megújulás forrásai)
- Esztergomi zsinatok a 19-20. században; összeáll., tan., jegyz. Adriányi Gábor; MTA BTK TTI, Bp., 2017 (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források)
