Ugrás a tartalomhoz

Erdősmárok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdősmárok
Szent Lukács római katolikus templom
Szent Lukács római katolikus templom
Erdősmárok címere
Erdősmárok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállásközség
PolgármesterMárton János (független)[1]
Irányítószám7735
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség84 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162[3] m
Terület8,14 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″46.056130°N 18.544960°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″46.056130°N 18.544960°E
Erdősmárok (Baranya vármegye)
Erdősmárok
Erdősmárok
Pozíció Baranya vármegye térképén
Erdősmárok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdősmárok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Erdősmárok (1950-ig Püspökmárok, németül: Bischofsmarok) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Dunától nyugatra, a Geresdi-dombság déli lábainál fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Geresdlak, északkelet felől Himesháza, kelet felől Székelyszabar, délkelet felől Kisnyárád, délnyugat felől Liptód, északnyugat felől pedig Maráza.

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak egy irányból érhető el: az 56 126-os számú mellékúton, mely Himesháza déli határszéle közelében (közvetlenül az M6-os autópálya felett átívelő felüljáró után) ágazik ki a Mohácstól Pécsváradig húzódó 5607-es útból.

Története

[szerkesztés]

Az Árpád-kori település Erdősmárok nevét 1261-ben említették először az oklevelek Mark néven. Első ismert birtokosa 1261-ben Chaba fia Máté volt. 1296 már [Véki] Pál fia János és Pál birtoka volt, akiktől – hűtlenségük miatt – III. András király elvette a birtokot és Andronicus veszprémi prépostnak adta. 1301-ben Véki Pál testvérének, suzai Máténak Pál nevű unokájáé, aki akkor a birtok felét Venus nevű nővérének Folyó Istvánnénak adta. 1313-ban Csuzai Pál és Salamon Salamon nevű fia Salamon osztotta ketté itteni birtokát.

Márok a 16. század közepén a pécsváradi apátsághoz tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Buzási Ernő (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Buzási Ernő (független)[5]
  • 1998–2002: Heller Vilmos (független)[6]
  • 2002–2006: Márton János (független)[7]
  • 2006–2010: Márton János (független)[8]
  • 2010–2014: Márton János (független)[9]
  • 2014–2019: Márton János (független)[10]
  • 2019–2024: Márton János (független)[11]
  • 2024– : Márton János (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
90
87
86
85
83
82
81
84
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 11% cigánynak, 1,1% horvátnak, 12,1% németnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 3,3%, felekezeten kívüli 4,4% (20,9% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 75,6%-a vallotta magát magyarnak, 15,9% németnek, 1,2% cigánynak, 7,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 4,9% református, 2,4% egyéb keresztény, 12,2% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom
  • Trianon-emlékmű (2023-ban avatták fel[14])

Ismert személyek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Erdősmárok, Hungary Page (magyar nyelven) (HTML). fallingrain.com. Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
  4. Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
  11. Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  12. Erdősmárok Helységnévtár
  13. Erdősmárok Helységnévtár
  14. Trianon-emlékművet avattak vasárnap Erdősmárokon. BAMA – Baranya vármegyei hírportál, 2023. június 4. (Hozzáférés: 2026. június 5.)
  15. Inhoff Ede oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2024-01-08

További információk

[szerkesztés]