Ugrás a tartalomhoz

Emil Brunner

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emil Brunner
Született1889. december 23.[1][2][3][4][5]
Winterthur[6][7]
Elhunyt1966. április 6. (76 évesen)[1][8][2][3][4]
Zürich[9][7]
Állampolgárságasvájci
Foglalkozása
  • teológus
  • egyetemi oktató
Tisztségerektor (1942–1944, Zürichi Egyetem)
IskoláiUnion Theological Seminary
Kitüntetései
  • a Német Szövetségi Köztársaság Rendjének nagykeresztje
  • honorary doctor of the University of Münster
  • az Edinburgh-i Egyetem díszdoktora
  • a Princetoni Egyetem díszdoktora
  • doctor honoris causa from the University of Paris (1948)[10]
SírhelyeRehalp Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Emil Brunner témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Heinrich Emil Brunner (Winterthur, 1889. december 23. – Zürich, 1966. április 6.) svájci református teológus, a 20. század egyik legbefolyásosabb protestáns teológusa.[11]

Élete

[szerkesztés]

A Svájci Református Egyház lelkésze, a Zürichi Egyetem professzora volt.[11] Jeles előadásokat tartott Angliában, az USA-ban és Japánban.[11] 1928-ban az USA-ban tartott a „Válság teológiája” című előadása a teológusok egész generációjára volt hatással; „A parancsolat és a szabályzat” („Das Gebot und die Ordnungen“) című műve (1932) pedig mérföldkő a protestáns teológiai etika történetében.[12]

Pályafutása elején csatlakozott a „dialektikus iskolához”, de miután felkarolta a természetteológiát (wd), szakított Barth-tal.[11]

Műveit széles körben olvasták, és gyakran alapszövegként szolgált a református és presbiteránus szemináriumokban.[11]

Elutasította Krisztusnak az újprotestantizmus egyes ágaira jellemző, bölcs tanító figurává való redukálását.[11]

Művei

[szerkesztés]

Németül megjelentek

[szerkesztés]
  • Das Symbolische in der religiösen Erkenntnis. Beiträge zu einer Theorie des religiösen Erkennens. 1914
  • Erlebnis, Erkenntnis und Glaube 1921 (4. u. 5. Aufl. 1953)
  • Die Grenzen der Humanität (Habil.vorles. Zürich), 1922
  • Die Mystik und das Wort. Der Gegensatz zwischen moderner Religionsauffassung und christlichem Glauben, dargestellt an der Theologie Schleiermachers. 1924 (1928²)
  • Reformation und Romantik. 1925
  • Philosophie und Offenbarung. 1925
  • Die Absolutheit Jesu. 1926 (1934³)
  • Der Mittler. Zur Besinnung über den Christusglauben. 1927 (4. Aufl. 1947)
  • Religionsphilosophie evangelischer Theologie. 1927 (1948²)
  • Gott und Mensch. 4 Untersuchungen über das personhafte Sein. 1930
  • Das Gebot und die Ordnungen. Entwurf einer protestantisch-theologischen Ethik. J.C.B. Mohr, Tübingen 1932 (4. Aufl. 1978).
  • Meine Begegnung mit der Oxforder Gruppenbewegung. 1933
  • Natur und Gnade. Zum Gespräch mit Karl Barth. 1934 (1935²)
  • Um die Erneuerung der Kirche. Ein Wort an alle, die sie lieb haben. 1934
  • Zur Judenfrage. In: Neue Schweizer Rundschau, 28. Jg. 1935, Heft 7
  • Unser Glaube. Eine christliche Unterweisung. 1935 (14. Auflage 1981)
  • Vom Werk des heiligen Geistes. 1935
  • Die Kirchen, die Gruppenbewegung und die Kirche Jesu Christi. 1936
  • Der Mensch im Widerspruch. Die christliche Lehre vom wahren und wirklichen Menschen. 1937 (5. Aufl. 1985)
  • Eros und Liebe. Vom Sinn und Geheimnis unserer Existenz. 1937 (1952²)
  • Wahrheit als Begegnung. 6 Vorlesungen über das christliche Wahrheitsverständnis. 1938 (3. Aufl. 1984)
  • Saat und Frucht. 10 Predigten über Gleichnisse Jesu. 1938 (1948²)
  • Die Machtfrage. 1938
  • Bausteine geistigen Lebens. Ausschnitte aus den Werken von Emil Brunner. Hrsg. v. Ernst Hermann Müller-Schürich, 1939
  • Ich glaube an den lebendigen Gott. Predigten über das altchristliche Glaubensbekenntnis. 1941 (1945²)
  • Offenbarung und Vernunft. Die Lehre von der christlichen Glaubenserkenntnis. 1941 (2007²)
  • Gerechtigkeit. Eine Lehre von den Grundgesetzen der Gesellschaftsordnung. 1943 (4. Aufl. 2002)
  • Die politische Verantwortung des Christen. 1944
  • Glaube und Ethik 1945
  • Dogmatik I: Die christliche Lehre von Gott. 1946 (4. Aufl. 1972)
  • Dogmatik II: Die christliche Lehre von Schöpfung und Erlösung. 1950 (3. Aufl. 1972)
  • Dogmatik III: Die christliche Lehre von der Kirche, vom Glauben und von der Vollendung. 1960 (2. Aufl. 1964)
  • Das Wort Gottes und der moderne Mensch (4 Vorlesungen). 1947
  • Kommunismus, Kapitalismus und Christentum. 1948
  • Der Römerbrief, übersetzt und ausgelegt. 1948 (1956²)
  • Vom ewigen Leben. 1951²
  • Das Missverständnis der Kirche. 1951 (3. Aufl. 1988)
  • Fraumünster-Predigten. 1953 (1955²)
  • Das Ewige als Zukunft und Gegenwart. 1953 (1965²)
  • Das Ärgernis des Christentums. 5 Vorlesungen über den christlichen Glauben. Hrsg. v. Hans Heinrich Brunner, 1957 (3. Aufl. 1988)
  • Gott und sein Rebell (Auszüge aus: Der Mensch im Widerspruch), kommentiert und hrsg. v. Ursula Berger-Gebhardt, 1958
  • Fraumünster-Predigten. NF. 1965.
  • Christentum und Kultur. Eingel. u. bearb. von Rudolf Wehrli. TVZ, Zürich 1979
  • Ein offenes Wort. Vorträge und Aufsätze 1917–1962. Eingef. u. ausgew. von Rudolf Wehrli. TVZ, Zürich 1981

Magyarul

[szerkesztés]
  • A református theológia feladata a jelenkorban; Főiskolai Ny., Pápa, 1935 (A Pápai Református Theológiai Akadémia kiadványai)
  • A mi hitünk. Gyülekezeti értesítő a Barabásszegi Református Egyházhoz tartozó hívek számára; ford. Bíró Mózes; Sylvester, Budapest, 1935
  • Jézus példázatai. 10 egyházi beszéd Jézus példázatairól; ford. Geréb Pál; Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1939

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бруннер Эмиль, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бруннер Эмиль, 2015. szeptember 27.
  9. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  10. ↑ https://doc.rero.ch/record/98412?ln=fr
  11. ↑ a b c d e f Brunner, Emil (1889-1966). Routledge Encyclopedia of Philosophy. (Hozzáférés: 2024)
  12. ↑ Biographie, Deutsche: Brunner, Emil - Deutsche Biographie (német nyelven). www.deutsche-biographie.de. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)

További információk

[szerkesztés]
  • Alister McGrath: Emil Brunner - Újraértékelés, 2018, Kálvin Kiadó, ISBN 2399955845315
    • Alister McGrath könyve Emil Brunnerről teológiatörténeti áttekintés, célja Brunner teológiájának újraértékelése, s ennek érdekében műveinek mai érvénnyel való bemutatása.
  • Isten igent mond ránk. Barth és Brunner megbékélő találkozása. Tanulmányok; szerk. Lukácsiné Kádár Éva; Kálvin–Tiszántúli Református Egyházkerület, Bp.–Debrecen, 2017
  • Alister E. McGrath: Emil Brunner. Újraértékelés; ford. Szabadi István; Kálvin, Budapest, 2018
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Emil_Brunner&oldid=27863593”