Elsüllyedt Palota
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Elsüllyedt Palota | |
.jpg) | |
| Település | Fatih |
| Építési stílus | bizánci építészet |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Elsüllyedt Palota
Pozíció Isztambul térképén
| |
 é. sz. 41° 00′ 30″, k. h. 28° 58′ 41″41.008404°N 28.977921°EKoordináták: é. sz. 41° 00′ 30″, k. h. 28° 58′ 41″41.008404°N 28.977921°E | |
 | |
| Elsüllyedt Palota weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elsüllyedt Palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Elsüllyedt Palota vagy Bazilika Ciszterna (törökül: Yerebatan Sarayı vagy Yerebatan Sarnıcı) az egyik legnagyobb a több száz hajdani víztározó közül, melyek ma is ott fekszenek Isztambul alatt. Ez a ciszterna a Hagia Szophia közvetlen szomszédságában, a belváros közepén található. A víztározót I. Justinianus bizánci császár építtette 532-ben.
A 143x54 méteres termet 336 darab 8 méternél is magasabb márvány oszlop tartja, melyek közül két oszlop az ókori görög szörnyeteg, Medusza fején nyugszik. A két kőfej eredete ismeretlen. A legtöbb oszlopot korinthoszi oszlopfő koronázza, ez is alátámasztja azt a feltevést, hogy hajdani épületek elbontásával teremtettek nyersanyagot az Elsüllyedt Palota építéséhez. A Medúsza fejek is rendezetlenül állnak, a ciszterna építői alighanem csupán a kőanyagot látták a valamikori szobrokban, nem a szépségre törekedtek.
A terem falai 4 méter szélesek, és speciális vízálló malterral építették őket. A víz az Isztambultól mintegy 20 km-re északra lévő belgrádi erdőből eredt és folyt be a városba az akvadukton (ókori vízvezetéken) keresztül.
Az Isztambuli Városi Múzeum által végzett 1985-ös helyreállítás után 1987. szeptember 9-én nyitották meg a nagyközönség előtt. Manapság népszerű turistalátványosság.
A ciszterna szerepelt az Oroszországból szeretettel (1963) című James Bond-filmben valamint az Inferno (2016) című filmben is.
-
A víztározó oszlopai -
Az egyik Medúsza-fő
