Ugrás a tartalomhoz

Hévíz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Egregy (település) szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Hévíz (egyértelműsítő lap).
Hévíz
A hévizi-tó
A hévizi-tó
Hévíz címere
Hévíz címere		 Hévíz zászlaja
Hévíz zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállásváros
PolgármesterNaszádos Péter (független)[1]
Jegyződr. Tüske Róbert
Irányítószám8380
Körzethívószám83
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4531 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség568,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,3 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 03″46.790556°N 17.184167°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 03″46.790556°N 17.184167°E
Hévíz (Zala vármegye)
Hévíz
Hévíz
Pozíció Zala vármegye térképén
Hévíz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye és a Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városa.[4] Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja.

A Hévízi Tófürdő főbejárata
Hévízi-tó ősszel
Hévízi tavirózsa
A zsidó áldozatok emlékműve

Fekvése

[szerkesztés]

Zala vármegye keleti részén, Keszthely északnyugati szomszédságában található, a megyeszékhely Zalaegerszegtől 35 kilométerre keletre, alig 10 kilométerre a Balatontól.

Története

[szerkesztés]

Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik.

Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott.

Közlekedés

[szerkesztés]

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába (a 76-os főúton, majd Keszthelyen át, vagy a várost kikerülve (a 71-es úton) juthatunk Hévízre. Sopron és a Dunántúl északi illetve nyugati vidékei felől a 84-es számú főúton haladva érhető el. A várost a Keszthely-Kertváros és Alsópáhok közötti 7332-es számú út érinti, ez azonban leginkább a déli városrészt érinti, a belvárosba egy ötszámjegyű út (73 254) vezet, amely a lakott terület nyugati széléig tart.

Vasútja nincs, bár már 1847-ben felmerült egy Sopron-Sárvár-Nagykanizsa vasútvonal építése, mely Alsópáhok és Hévízszentandrás közt elhaladt volna. 1913-ban tervezték a Szombathely-Rum vasútvonalat meghosszabbítani a Zala és a Vindornya völgyén keresztül, Hévíz érintésével egészen Keszthelyig.[5] Ezzel egyidejűleg felmerült a Zalaegerszeg-Hévíz-Keszthely vasút megépítése is.[6] Az 1940-es évek elején pedig a Türje-Balatonszentgyörgy vasútvonalat kívánták úgy módosítani, hogy az Zalaapáti után Sármellék-Balatonszentgyörgy helyett Hévíz-Keszthely irányba kanyarodjon.[7]

A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan autóbusszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrend szerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratokkal is.

Budapesten át több európai városból érkező repülőjáratok transzferjáratával, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. A közeli Sármelléken lévő Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér is fogad rendszeresen charterjáratokat, ahonnan szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

A Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014–2030 című dokumentumban található megjegyzés szerint „a helyi közlekedés kapcsán elő kell készíteni Keszthely és Hévíz közti kötöttpályás közlekedési rendszer kiépítését”.[8]

A villamos két városon áthaladva a helyközi, illetve a helyi autóbusz-állomásokat kötné össze. A nyomvonalra, valamint a megállóhelyekre több elképzelés is készült. A tanulmány szerint nem vennének új villamosokat a vonalra, hanem pl. nosztalgiának számító, ugyanakkor „félmodern”, használt járműveket (pl. a Miskolcon már nem használatos SGP E1-es villamosokkal) szereznének be jutányos áron.[forrás?]

A balatoni körvasút megvalósításához és a repülőtér fejlesztéséhez egy 2016-os kormányhatározat forrást rendelt, és felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. bevonásával tegyen javaslatot a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására a balatoni turisztikai kínálatába történő integrálásával, az egészségügyi ellátást célzó funkció fenntartása mellett.

A város 2021-ben új buszállomást kapott.[9]

Turizmus

[szerkesztés]

A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

Látnivalók

[szerkesztés]
4. századi római villa Egregyen
  • Védett lápterület, véderdő és park
  • Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétálóutca (Rákóczi utca)
  • 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
  • Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
  • Egregyi borozók
  • Református-Evangélikus Templom
  • Egregyi Jézus szíve Templom
  • Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
  • Hévíz város Pantheonja
  • Szoborpark
  • Szent András a kereszten
  • Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
  • Római katona sírja
  • Történelmi villák
  • Római kori romkert
  • Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi
  • Kálvária - az egregyi városrészben
  • Tavirózsa tanösvény és lombkorona kilátó
  • Festetics tér és a 3Dm Tófürdő makett
  • Hévízi Zsinagóga VR rekonstrukció
  • Egregyi Múzeum, mely 2016-ban nyitotta meg kapuit[10]

Sport

[szerkesztés]

Hévíz legjelentősebb labdarúgócsapata a Hévíz FC, ahol korábban megfordult – többek között – Koplárovics Béla, Pomper Tibor és Somogyi Csaba is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Kiss Lajos (független)[11][12]
  • 1994–1998: Vértes Árpád (független)[13]
  • 1998–2002: Vértes Árpád (független)[14]
  • 2002–2006: Vértes Árpád (független)[15]
  • 2006–2010: Vértes Árpád (független)[16]
  • 2010–2014: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[17]
  • 2014–2019: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[18]
  • 2019–2024: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[19]
  • 2024– : Naszádos Péter (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
4663
4685
4634
4448
4485
4509
4531
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 4,3% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 3,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (28% nem válaszolt).[20]

2022-ben a lakosság 83,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 1,6% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,3% ruszinnak, 0,2% lengyelnek, 0,2% horvátnak, 0,2% románnak, 0,1% szlováknak, 4,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,7% volt római katolikus, 3,6% református, 1,4% evangélikus, 1,2% ortodox, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,5% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[21]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Hévíz testvérvárosai:[22]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. ↑ a b c http://onkormanyzat.heviz.hu/kozerdeku/testvervarosok
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ [1]
  5. ↑ Szombathely összeköttetése a Balatonnal
  6. ↑ Zalaegerszeg-Keszthely vasút
  7. ↑ Hévíz vasútja
  8. ↑ Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014-2030, 2014. [2017. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
  9. ↑ Hévíz új buszállomása
  10. ↑ Egregyi Múzeum (magyar nyelven). west-balaton.hu. [2016. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
  11. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. ↑ Aktuális. archivum.zalamedia.hu. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  13. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  14. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  15. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  16. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  17. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  18. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  19. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  20. ↑ Hévíz Helységnévtár
  21. ↑ Hévíz Helységnévtár
  22. ↑ Hévíz testvérvárosai. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
  23. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  24. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  25. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

További információk

[szerkesztés]

Térképek:

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hévíz&oldid=27540843”