Eggendorf

Eggendorf
Az eggendorfi községháza
Eggendorf címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Bécsújhelyvidéki járás
Irányítószám	2492, 2493, 2601, 2604
Körzethívószám	02622
Forgalmi rendszám	WB
Népesség
Teljes népesség	4794 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	241 m
Terület	20,58 km²
Időzóna	CET, UTC 1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 51′ 24″, k. h. 16° 19′ 40″47.856666666667, 16.327777777778
Eggendorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eggendorf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Eggendorf osztrák község Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 4950 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Eggendorf a Bécsújhelyvidéki járásban

A Szt. Péter és Pál-plébániatemplom

A Bécsújhelyi-csatorna hídja

Eggendorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Bécsi-medence délkeleti peremén, a Lajta és a Warme Fischa folyók mentén. Területének 14,6%-a erdő, 56,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat területe két katasztrális községre oszlik: Ober-Eggendorfra és Unter-Eggendorfra.

A környező önkormányzatok: északkeletre Ebenfurth, délkeletre Zillingdorf, délre Lichtenwörth, délnyugatra Bécsújhely és Theresienfeld, nyugatra Felixdorf, északnyugatra Sollenau.

Története

Eggendorf térsége a magyar honfoglalástól kezdődően évszázadokig a magyar-osztrák határvidék gyepűjéhez tartozott, így lakatlan volt. Csak a 13. században kezdték el betelepíteni a régiót, ekkor alapították Bécsújhelyet is. Eggendorfot a források először 1292-ben említik. A 15. század végén Mátyás magyar király hadai tartották megszállva, 1529-ben a Bécset ostromló törökök fosztották ki, 1604-ben Bocskai István hajdúi égették fel a falut és templomát. 1863-ben a pestis szedett áldozatokat. 1650-ben Jakob von Berchtold báró papírmalmot alapított.

A községi önkormányzat 1854-ben alakult meg Ober-Eggendorf és Unter-Eggendorf egyesülésével. Ekkor 72 házban 654-en éltek a községben. 1908-ban először repültek át Eggendorf fölött a (a Parzival léghajóval). A második világháború után a község a szovjet megszállási zónába került.

Lakosság

Az eggendorfi önkormányzat területén 2020 januárjában 4950 fő élt. A lakosságszám 1961 óta erőteljesen gyarapodó tendenciát mutat; azóta közel háromszorosára duzzadt. 2018-ban az ittlakók 86,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,9% a régi (2004 előtti), 5,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 58%-a római katolikusnak, 4,4% evangélikusnak, 2,9% ortodoxnak, 7% mohamedánnak, 25,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (84,6%) mellett a törökök (6,3%), a horvátok (2,3%), a szerbek (1,6%), és a magyarok (1,6%, 64 fő )alkották.

A népesség változása:

2016	4 678
2018	4 794

Látnivalók

• a Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
• az 1803-ban átadott Bécsújhelyi-csatorna és ugyanekkor épült hídja

Források

• A település honlapja Archiválva 2021. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 32305 – Eggendorf Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Eggendorf (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.