Dugo Selo
| Dugo Selo | |
 | |
| A város központja. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Dugo Selo |
| Jogállás | város |
| Polgármester | Vlado Kruhak |
| Irányítószám | 10370 |
| Körzethívószám | ( 385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 676 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′, k. h. 16° 14′45.800000°N 16.233333°EKoordináták: é. sz. 45° 48′, k. h. 16° 14′45.800000°N 16.233333°E | |
| Dugo Selo weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dugo Selo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dugo Selo (magyar nyelven Dugoszelo) város és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Andrilovec, Donje Dvorišće, Kopčevec, Kozinščak, Leprovica, Lukarišće, Mala Ostrna, Prozorje, Puhovo és Velika Ostrna tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 20 km-re keletre, a központjától északra emelkedő Márton-hegy lejtőin fekszik. A várost átszeli a Zágrábot Kaproncával összekötő 41-es főút.
Története
[szerkesztés]Az első írásos nyoma a város területén zajló életnek 1209-ben, II. András király adománylevelében található, ahol"etiam terram santci Martini" alakban említést tesz Szent Márton földjéről, melyet a templomos lovagrendnek adományozott. A város területe ettől fogva a templomosok, majd a 14. századtól johanniták bozsjákói uradalmához tartozott. A johanniták távozása után a birtok a vránai perjel uralma alá került. 1573-ban Tahy Ferenc birtoka lett. 1591-ben a török támadás következtében Dugo Selo is súlyos károkat szenvedett. 1592-ben Tahy a birtokot lánytestvérének és sógorának Jankovich Ferencnek zálogosította el. 1597-ben tőlük erővel vette el Zrínyi György királyi tárnokmester és egészen 1671-ig Zrínyi Péter haláláig a család kezén maradt. Ekkor hűtlenség címén a kincstáré lett, majd 1686-ban I. Lipót király Draskovich Jánosnak és feleségének Nádasdy Máriának adta és ezután végig a Draskovichok birtoka maradt.
A város neve, mely hosszú falut jelent csak 1566-ban, illetve 1622-ben jelenik meg először. Az első vonat 1870-ben gördült be a településre. Önkéntes tűzoltó egyletét 1893-ban alapították. 1900-ban felépült az új plébániatemplom. Dugo Selo 1850-től 1955 augusztusáig járási székhely volt. A járás területe akkor magában foglalta a későbbi Brckovljani, Dugo Selo, Oborovo és Posavski Bregi községek területét. A városnak 1857-ben 603, 1910-ben 1714 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Dugoseloi járásának székhelye volt. Első sportegyesületét a DŠK labdarúgóklubot 1923-ban alapították. Az elektromos áramot 1934-ben vezették be a településre. A második világháború az akkori Jugoszláviában 1941. április 6-án Dugo Selo vasútállomásának bombázásával kezdődött, ez időben megelőzte a Belgrád elleni támadást is. A vízvezeték hálózat 1962-ben épült meg, 1966-ban pedig a gázvezeték hálózat is kiépült. A honvédő háború idején már 1990-ben megalakult Dugo Selo első önkéntes egysége. Lakói később is nagy számban vettek részt a horvát fegyveres erőkben. 1997-től az újonnan alapított Dugo Selo község központi települése lett. 1959-től hivatalosan is városi jellegű település, 1997-ben pedig városi rangot kapott. 2001-ben 8880 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 603 | 679 | 752 | 1060 | 1409 | 1714 | 1642 | 1814 | 1813 | 2074 | 2830 | 3848 | 5471 | 6508 | 8880 |
Nevezetességei
[szerkesztés]
- A Márton-hegyen található Szent Márton tiszteletére szentelt középkori templomának maradványai[3] egyike az ország legrégibb műemlékeinek. A templom 1209-ben már állt, majd később gótikus és barokk stílusban építették át. Ez volt a város régi plébániatemploma, melyet az új templom felépülte után elhagytak. A kommunista hatóságok gondatlansága következtében állapota annyira leromlott, hogy az 1960-as évekre romos lett. Mai állapotában is romokban áll, csak a torony és a szentély áll még belőle. Folyamatban levő régészeti feltárása a templom történetének számos kérdésére adhat majd választ. A templom előtt áll Josip Cikač szobrászművész alkotása, Szent Márton fából faragott szobra. Dugo Selo a franciaországi Toursból induló Szent Márton út egyik állomása.
- A Draskovich-kastély maradványai a Drasković-kertben találhatók. A kert a kastélyt körülvevő egykori díszpark maradványa, még ma is gazdag növényvilággal. Magából a kastélyból mára csak egy torony, a kút és a mai bíróság százéves épülete áll.
- A város központjában fekvő Ferenčakova utcában néhány tradicionális népi építésű, fából készített ház látható.
- Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma 1900-ban épült Hermann Bollé tervei szerint neogótikus stílusban.
- Értékes az a néhány ezer darabból álló, népviseleteket és tárgyakat tartalmazó néprajzi gyűjtemény, mely Krešimir Fotović tulajdonában van.
- A város központjában a posta épülete előtt áll a honvédő háború hőseinek emlékműve.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Dugo Selo város hivatalos oldala
- Nemhivatalos oldal
- A város információs portálja
- Független portál Archiválva 2011. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
