Dubranec
| Dubranec | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Velika Gorica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Barišić |
| Irányítószám | 10418 |
| Körzethívószám | ( 385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 346 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 25,07 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 12,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′, k. h. 15° 58′45.616667°N 15.966667°EKoordináták: é. sz. 45° 37′, k. h. 15° 58′45.616667°N 15.966667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dubranec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dubranec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb központjától 22 km-re délre, községközpontjától 15 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már az i. e. 4. évezredben az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt feltárt, a Balaton-Lasinja kultúrához tartozó régészeti leletek. A középkorban lakói kezdetben a zágrábi várispánsághoz tartozó szerviensek voltak. 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is. Ezen belül közigazgatásilag a Vrhovlje (montes S. Catherinae) járásának központja és egyik judikátusi székhelye volt.
Régi plébániatemplomát, melyet Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szenteltek már 1334-ben említi a zágrábi káptalan statutuma. 1650 körül a hívek a faluban új kápolnát építettek mivel a régi, a falun kívül álló templom télen nehezen volt megközelíthető. A Havas Boldogasszony kápolna 1714-től lett a falu plébániatemploma. A régi templomot 1820 körül rossz állatota miatt lebontották, az 1824-es egyházlátogatás már nem említi. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet a horvát sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett.
A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 291, 1910-ben 494 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 338 lakosa volt. A plébániának 70 tagból álló ének és zenekara, akik a hazai fesztiválokon kívül már felléptek Csehországban és Magyarországon is.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 291 | 368 | 385 | 444 | 454 | 494 | 462 | 499 | 454 | 461 | 407 | 367 | 333 | 320 | 338 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] 1650-ben épült. Eredetileg fából épített kápolna volt, 1668-ban előtérrel és harangtoronnyal bővítették. A 18. század elején előbb a szentélyt, majd a hajót is felfalazták. 1714-ben lett a falu plébániatemploma. Az idők folyamán többször átépítették, mai formáját Hermann Bollé tervei alapján nyerte el 1881-ben, amikor ún. „turopoljei stílusban” építették át és a sajátos helyi díszítőelemekkel látták el. Belseje teljesen egyedülálló . Oltárait, melyek a Havas Boldogasszony, Szent József és Szent Katalin tiszteletére vannak szentelve Bollé tervei alapján I. Wagmeister építette. Festett üvegablakai Bécsben készültek, belső festése az osztrák Clausen mester munkája. Képei közül különösen a Szűzanyának még a régi kápolnából származó képét övezi nagy tisztelet. A homlokzaton elhelyezett Megfeszített Jézus szobrot, alatta Máriával és Szent Jánossal korának neves szobrásza Dragutin Morak faragta. A templomnak nagyon szép karácsonyi betleheme van, mely mintegy harminc darab 40 cm magas figurából áll. Mate Mihinice obrezinei szobrász készítette 1989-ben.
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolnája[4] a szőlőhegyen az erdőben egy dombon áll, kupolás külső formája mauzóleumra emlékeztet. 1925-ben épült az ősi mauzóleumok mintájára, tervezője a nagygoricai Nikola Hribar (1867-1957) volt. Jelentős építészeti és környezeti értékkel bír.
Források
[szerkesztés]- Velika Gorica hivatalos oldala
- Velika Gorica turisztikai egyesületének honlapja
- A Túrmező honlapja
- A „Vrhovje“ ének és zenekar
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4070.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6365.