Drežnik Grad

Drežnik Grad
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Károlyváros
Község	Rakovica
Jogállás	falu
Polgármester	Franjo Franjković
Irányítószám	47246
Körzethívószám	( 385) 047
Népesség
Teljes népesség	313 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	405 m
Időzóna	CET, UTC 1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 57′, k. h. 15° 40′44.95, 15.66666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Drežnik Grad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Drežnik Grad falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Rakovicához tartozik.

Fekvése

Károlyvárostól 60 km-re, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Kordun területén, a Korana bal partján, a 217-es számú főút mellett fekszik.

Története

Drezsnik vára, mely a Plitvicei tavak felé vezető északkeleti hágónál, a Korana folyó szurdoka fölé magasodó meredek sziklacsúcson helyezkedett el. A Kapela-hegység északi lejtőinek legnagyobb és legjelentősebb vára volt. Bíborbanszületett Konstantin császár szerint a horvát király három megye fölött uralkodott: Gacka, Lika és Krbava. Drezsnik területe Gacka megyéhez tartozott. Ebből a Gacka megyéből keletkezett később a 14. század elejéig e néven szereplő Drezsnik megye, mely nevét székhelyéről Drezsnik váráról kapta. Drezsnik várát 1185-ben említik először a történeti források. 1253-ban IV. Béla magyar király Nepilich grófnak adományozta. Később a Németújváriaké, a Babonicsoké, majd újra a Nelipicheké lett. 1323-ban Károly Róbert király Drezsnik megye területével együtt a Vegliai grófoknak a Frangepánok őseinek adta., akiket 1475-ben Hunyadi Mátyás is megerősített birtokaikban. Ők építették a vár későbbi magját képező főúri várkastélyt. A 16. században Drezsnik vára Terzsáccal, Furjánnal, Szluinnal és Cetingráddal együtt alkotta a bosnyák határ melletti védelmi rendszert. Először 1559-ben próbálta elfoglalni a török, de Herbert Auersperg generális serege elűzte támadókat. Ezután bár névleg Frangepán Miklós birtoka volt császári katonaság állomásozott benne. Néhány évvel később őrsége a bihácsi vár kapitányának parancsnoksága alá tartozott és maradt egészen Bihács várának elestéig. A sorozatos török támadásoknak azonban helyzeténél fogva nem sokáig tudott ellenállni, ezért a császári hadvezetés nem is fordított nagy erőket a védelmére. 1592-ben Bihács elestével együtt Drezsnik is a törökök birtokába került és maradt is egészen 1788-ig. 1620 és 1622 között a török megerősítette. 1683-ban egy rövid időre Herberstein generális károlyvárosi várparancsnok visszafoglalta, majd 1697-ben Auersperg generális elfoglalta és felgyújtotta. Az 1699-es karlócai béke a török kezén hagyta. Véglegesen csak az 1788-1791 közötti osztrák-török háború során kétnapos ostrommal és intenzív ágyútűzzel sikerült visszaszerezni. Visszafoglalása után az ogulini ezred parancsnoksága alatt rögtön betagozódott a határőrvidék védelmi rendszerébe, egy tiszt vezetésével helyőrséget helyeztek el benne. A vár sokáig lakott volt, 1869-ben azonban eladták egy kereskedőnek aki anyagát építőanyagként kívánta értékesíteni és hozzákezdett a keleti rész bontásához. A vár ezután egyre romosabb lett és amit a török sem tudott elpusztítani azt lerombolta az idő. A 2000-es évek elején a központi hengeres tornyot visszaépítették és befedték.

A falunak 1857-ben 1049, 1910-ben 1118 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. A II. világháború idején temploma súlyosan megrongálódott. Az épületet a partizánok teljesen kifosztották, a padokat és az orgonát elégették, a templomban malacot sütöttek. Csak az oltárok maradtak épen. A plébániát is felgyújtották. A plébánost Drago Štimacot a partizánokkal való együttműködés vádjával a németek 1943-ban Szluinban felakasztották. A délszláv háború során a templomot több gránáttalálat érte, 1991. október 8-án egy nap alatt hét találatot kapott. Harangja október 16-án szólt utoljára. Bogović plébánost Vaganacon a szerbek foglyul ejtették. A templom mozdítható berendezését, használati tárgyait traktoron Szluinba menekítették. Ennek ellenére nem sikerült megmenteni, mivel a háború Szluint is elérte. Az anyakönyveket állítólag Belgrádba vitték, a többi tárgy mind megsemmisült. Miután október 21-én a települést elfoglalták a harangtornyot ágyúkkal lőtték szét, majd november elején az egész épületet felgyújtották. A falu 1991 és 1995 között a Krajinai Szerb Köztársaság része volt. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A templom újjáépítése 1997-ben kezdődött és a fő munkálatok 1998-ban fejeződtek be. A településnek 2011-ben 348 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1049	2139	2120	983	1110	1118	1061	983	649	646	604	618	725	830	397	348

Nevezetességei

• Drezsnik várának romjai a falu felett délnyugatra emelkedő magaslaton találhatók. Pontos építési ideje nem ismert, első említése 1185-ben történt. A belső vár szabálytalan négyszögletű volt, egy hengeres toronnyal. Ezt egy külső vár falai vették körbe sarkain két négyszögletes toronnyal. A külsővárnak, az első emelet magasságában lévő kapujához egy lépcsőn lehetett feljutni. A vár, noha jelenleg is felújítás alatt áll, meg sem közelíti az 1870-es állapotát, amikor még szinte teljes egészében állt. A keleti falszakasz a két négyzetes tornyával és összekötő falaival csak nyomokban látható, illetve csak a vonulata figyelhető meg. Ugyan ez a helyzet a vár déli részével is. A várat már az 1700-as karlócai békéhez készített térképen romként ábrázolták, de egy 1871-es fényképen a vár még teljesen jó állapotúnak tűnik, jóllehet a 17. századhoz képest teljesen átépítették. A várnak meglehetősen jól fönnmaradt a kör alakú lakótornya és valamivel kevesebb a körülötte lévő várfalakból. A 2000-es évek elején a központi hengeres tornyot visszaépítették és befedték. Ma ez a vár egyetlen ép része.
• Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1882 és 1883 között épült a korábbi templom helyén. 1943-ban súlyosan megrongálódott, a háború után újjáépítették. A templomot 1980-ban restaurálták. 1991-ben újra lerombolták és 1998-ra építették újjá. Hosszúsága 35 méter, szélessége 20 méter, magassága 15 méter. Főoltára Páduai Szent Antal, mellékoltárai Szent Mihály és Szent József tiszteletére vannak szentelve. A főoltár Ante Kušlan novo mestoi mester munkája. Mögötte található a sekrestye, a bejárattól jobbra pedig a keresztelőmedence a cibóriummal.

Források

• Rakovica község weboldala
• Rakovica község turisztikai oldala
• A megye turisztikai egyesületének honlapja
• Drežnik története
• A vár rövid története képekkel
• Drežnik várának története