Donji Vaganac
| Donji Vaganac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Plitvička Jezera |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53233 |
| Körzethívószám | 385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 37 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 357 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′, k. h. 15° 44′44.916667°N 15.733333°EKoordináták: é. sz. 44° 55′, k. h. 15° 44′44.916667°N 15.733333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Vaganac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Otocsántól légvonalban 39 km-re, közúton 68 km-re keletre, községközpontjától, Korenicától légvonalban 19 km-re közúton 25 km-re északra, a bosnyák határ mellett fekszik a vaganaci katolikus plébániatemplomtól keletre.
Története
[szerkesztés]A település a közelében emelkedő domb véka (vagan) alakjáról kapta a nevét. 1520-ban Beriszló Péter horvát bán olyan helyként említi, ahol török őrtorony áll. A település története a 18. század végén kezdődött, amikor az 1791-es szisztovói békekötés után a törökök kiürítették a környező területeket, és a határ megerősítésre került. Ekkor a katonai közigazgatás alatt álló területekről 66 határőrcsalád telepedett itt le. 1810 körül felépült a település római katolikus plébániatemploma is melyet a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szenteltek. A görögkeletiek a sadilovaci parókiához tartoztak. A falunak 1857-ben 337, 1910-ben 339 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború során a partizánok lerombolták a 19. századi katolikus templomot és az iskolaépület is megsemmisült. A háború után az iskolát újjáépítették. 1961 és 1963 között felépült az új katolikus plébániatemplom is. 1991-ben a falu lakosságát fele-felerészben alkották szerbek és horvátok. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1991. október 9-én a szerbek elpusztították a horvátok házait, az iskolát és a templomot is. A magukat meghúzó időseket elűzték, közülük többeket megöltek és házaikat rájuk gyújtották. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. Ezt követően a falut újjáépítették. 2002-ben felszentelték az újjáépített katolikus plébániatemplomot, melynek alapkövét még 2000-ben rakták le. A falunak 2011-ben mindössze 61 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 337 | 391 | 326 | 378 | 394 | 339 | 325 | 324 | 156 | 284 | 267 | 258 | 233 | 184 | 47 | 61 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Donji és Gornji Vaganac között álló Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomot 1963-ban építették a 19. századi, a II. világháború alatt lerombolt régi templom helyén. 1991-ben a szerb felkelők és a jugoszláv hadsereg gránátokkal súlyosan megrongálta, melynek következtében teljesen leégett. 2000 és 2002 között újjáépítették.
További információk
[szerkesztés]- Plitvička Jezera község hivatalos oldala (horvátul)
- Plitvička Jezera község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A Plitvicei Nemzeti Park honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A szluini plébánia honlapja (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
