Ugrás a tartalomhoz

Domony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Domony
Both-Bagi-kúria
Both-Bagi-kúria
Domony címere
Domony címere
Domony zászlaja
Domony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásAszódi
Jogállásközség
PolgármesterLászló Milán (FideszKDNP)[1]
Irányítószám2182
Körzethívószám28
Népesség
Teljes népesség2212 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség96,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,8 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 11″, k. h. 19° 26′ 17″47.653056°N 19.438056°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 11″, k. h. 19° 26′ 17″47.653056°N 19.438056°E
Domony (Pest vármegye)
Domony
Domony
Pozíció Pest vármegye térképén
Domony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Domony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Domony község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A község Budapesttől keletre, az M3-as autópálya mentén helyezkedik el Aszód és Iklad szomszédságában, a Galga folyó völgyének nyugati oldalán. A Közép-Magyarországi régió, azon belül az aszódi járás része.[3]

Különálló településrésze a déli határszéle közelében kialakult, dinamikusan fejlődő Domonyvölgy.[3]

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton csak egy öt számjegyű úton, a 21 115-ös számú mellékúton érhető el, Bag felől a 3-as főútról, vagy Iklad felől a 2108-as útról letérve.

Az ország távolabbi részei felől a két leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala az M3-as autópálya, illetve a 3-as főút. A sztrádáról a 39-es kilométerszelvénynél található Bag–Tura–Aszód-csomópontnál lehajtva közelíthető meg, a 3-as főútról pedig a bagi körforgalomban leágazva.

Domonyvölgy közvetlenül a 3-as főút mellett helyezkedik el, így arról letérve érhető el (a központtal közvetlen közúti kapcsolata nincs is).

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 77-es számú Aszód–Vácrátót-vasútvonala és a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonala érinti, melyek közös szakasza az északi külterületei között húzódik. Domony határai között ugyan nincs megállójuk, de az Iklad-Domony megállóhely a központjától alig egy kilométerre található, a két községet összekötő út vasúti keresztezése közelében, az abból kiágazó 21 318-as számú mellékút végpontjánál. A vasútnak emellett van még egy Iklad-Domony felső nevet viselő megállója is, de ennek neve megtévesztő, mert Domonytól távol esik, Iklad belterületének nyugati szélén, és nem is érhető el Domony felől. Mindkét megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Aszód vasútállomás és Galgamácsa vasútállomás között található.

Története

[szerkesztés]

Domony Árpád-kori település. Nevét 1284-ben említette először oklevél, mint a mai Iklad felől fekvő Tas határosát. Birtokosa ekkor Hyden fia Csépán volt.[4]

1378-ban Domonyi Péter fia Miklós birtoka volt.[4]

1406-ban a falut Zsigmond király Egervári Mihálynak és Radványi Lukácsnak adományozott.

14301446 között Damony néven szerepelt az oklevelekben.

Területén egykor Árpád-kori földvár volt.

A 16. század első feléig a Domonyi-család birtokolta.[5]

A török hódoltság idején, a tizenöt éves háborúban elpusztult.[5]

169596-ban telepítettek ide evangélikus szlovákokat és ekkor költöztek be újra katolikus magyarok is.

1754-ben a vármegyei nemesi összeírás adatai szerint az Adonyiak, Platthy László, Radvánszky Mária Ágnes, Kandó József és János, továbbá Ónody Jakab és Gellérth Gábor voltak Domony birtokosai, de kivülük még Szemere Pálnak is volt itt birtoka neje révén.

A 19. század elején Ónody Zsigmond és Bernáth György, valamint a Kandó, Mátyus és a Perger családok birtoka volt és a 19. század első felében a gödöllői uradalomhoz tartozott.

A 20. század elején Domony Ödön, Segesváry Ödön és László Zsigmond volt itt a nagyobb birtokos.

Domony Ödöné az egykori Kandó-féle kúria, melyet Kandó József építtetett és Domony Ödön alakíttatott át. Segesváry Ödön kúriáját Ónody Zsigmond építtette 1796-ban. László Zsigmondét pedig a Mártonffy család. Itt van Both Menyhért úrilaka is, mely azelőtt Somssich Pálé volt.

A tagosítást 1854-ben fejezték be.

1910-ben 1296 lakosából 1155 magyar, 132 szlovák volt. Ebből 671 evangélikus, 542 római katolikus, 43 református volt.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Aszódi járásához tartozott.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kopjás Györgyné (független)[6]
  • 1994–1998: Kopjás Györgyné (független)[7]
  • 1998–2002: Kopjás Györgyné (független)[8]
  • 2002–2006: Pauló Pál Pék (MSZPSZDSZ)[9]
  • 2006–2010: Tantó Csaba (független)[10]
  • 2010–2014: Tantó Csaba (független)[11]
  • 2014–2016: Tantó Csaba (független)[12]
  • 2017–2019: Tantó Viktor (független)[13]
  • 2019–2024: László Milán (független)[14]
  • 2024– : László Milán (FideszKDNP)[1]

A településen a 2002-es polgármester-választás győztes jelöltjének azért kellett a neve mellett megkülönböztető jelzésként a Pék szót [minden bizonnyal a foglalkozását] feltüntetnie, hogy biztosan el lehessen különíteni egy teljesen azonos nevű másik jelölttől, aki ugyanazon a választáson az egyéni listás képviselőségért indult, sőt mandátumot is szerzett; utóbbi a Menotti megkülönböztető utótagot kérte feltüntetni a neve mellett.[15] Mindketten indultak a következő, 2006-os választáson is, ahol ezúttal is mandátumot szereztek (már mindketten csak egyéni listás képviselőként), de a korábbi polgármester ebben az évben melléknév nélkül szerepelt a választási dokumentumokban, ellenfele pedig Pauló Pál Menotti névvel.[16]

A településen 2017. február 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[13] az előző polgármester halála miatt.[17]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2159
2146
2108
2217
2269
2181
2212
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,1%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (21,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: evangélikus 30,2%, római katolikus 27,2%, református 3%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 8,5% (29,3% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% horvátnak, 0,1% románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt evangélikus, 20,2% római katolikus, 3,6% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 11,4% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[19]

Nevezetességek

[szerkesztés]
Második világháborús emlékmű

Híres szülöttei, lakói

[szerkesztés]
Huszárik Zoltán síremléke
  • Emléktemető Petrovics Tamás, Petőfi Sándor nagyapjának síremlékével.

Aszódi házasságkötésük után egy ideig itt éltek Petőfi szülei. A költő kiskőrösi szülőházában látható egy utazóláda, melyen a következő olvasható: Stephanus Petrovits, domonyi székálló legény.

  • Koren István botanikus és tanár 1805. december 5-én itt született. Ő volt Petőfi Sándor aszódi diákéveinek szigorú, de tisztelt és szeretett mestere, a gimnázium akkori igazgatója
  • Huszárik Zoltán (19311981) a magyar és az egyetemes filmművészet óriása, a „hetedik művészet” poétája, a Krúdy Gyula novelláiból celluloidra álmodott Szindbád c. film alkotója, posztumusz Kossuth-díjas filmrendező és grafikus itt született. Sírja a település evangélikus temetőjében található. A művelődési ház 2013 októberében felvette nevét és egy bronz mellszobrot helyeztek el az épület előtt, Monori Sebestyén alkotását.[20]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Domony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b A projektről – Érintett települések Archiválva 2015. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, galgamenti-csatornazas.hu – hozzáférés: 2015. november 21.
  4. a b Györffy
  5. a b c Borovszky 1910
  6. Domony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Domony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  8. Domony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. Domony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. Domony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. Domony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  12. Domony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  13. a b Domony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. február 26. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  14. Domony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  15. Domony települési egyéni listás képviselő-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  16. Domony települési egyéni listás képviselő-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  17. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  18. Domony Helységnévtár
  19. Domony Helységnévtár
  20. MTI: Szobrot állítottak Huszárik Zoltán rendezőnek, hvg.hu - 2013. október 13.

Források

[szerkesztés]

|