Ugrás a tartalomhoz

Dolmabahçe palota

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dolmabahçe palota
A Dolmabahçe palota Ázsiából nézve
A Dolmabahçe palota Ázsiából nézve
TelepülésBeşiktaş
CímBeşiktaş, Isztambul
Építési adatok
Építés éve1843–1856
Megnyitás1856
Építési stíluseklektikus
(barokk, rokokó, török jegyek)
Tervezőİsmail Zühtü pasa (főépítész)
Garabet Balyan
Nikoğos Balyan
Építész(ek)
  • Garabet Amira Balyan
  • Nigoğayos Balyan
Hasznosítása
Felhasználási területpalota
TulajdonosI. Abdul-Medzsid
Alapadatok
Teljes terület14 595 m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma3 (főépület)
4 (hárem)
Elhelyezkedése
Dolmabahçe palota (Isztambul)
Dolmabahçe palota
Dolmabahçe palota
Pozíció Isztambul térképén
é. sz. 41° 02′ 21″, k. h. 29° 00′ 01″41.039200°N 29.000400°EKoordináták: é. sz. 41° 02′ 21″, k. h. 29° 00′ 01″41.039200°N 29.000400°E
Térkép
Dolmabahçe palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolmabahçe palota témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Dolmabahçe palota (törökül: Dolmabahçe Sarayı) a Boszporusz nyugati, európai oldalán fekszik Beyoğlutól északra. Az Oszmán Birodalom adminisztratív központjaként működött 1856 és 1923 között. I. Abdul-Medzsid szultán építtette, 1856-ban készült el. Az ékes palota annak tudatában még fényűzőbb, hogy építésekor az Oszmán Birodalom már erősen hanyatlott.

Története

[szerkesztés]

Az épület tervezésével a császár Garabet Balyant és fiát, Nikoğost bízta meg. Ők is annak az örmény építészcsaládnak tagjai voltak, akik a Boszporusz mentén számos épületet kiviteleztek.

Dolmabahçe eredetileg egy öböl volt, amit a 18. század során feltöltöttek, és császári kertek épültek ide (ebből származik a neve is: dolma vagyis 'feltöltött' és bahçe azaz 'kert'). Különféle nyári paloták is épültek a területen a 18. és 19. század alatt. A jelenlegi épület a régi Beşiktaş palota helyén épült fel.

Az addigra kissé elavult Topkapı palota már nem volt képes a szultánok modern luxusigényeit kiszolgálni, ezért merült fel egy új rezidencia építésének az ötlete.

Ebben a palotában berendezett szobájában halt meg a Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk 1938. november 10-én.

Építészeti jellemzők

[szerkesztés]
Atatürk szobája a palotában

A palota három részből áll: a Mabeyn-i Hümâyûn (vagy Selamlık, a férfiaknak fenntartott körlet), Muayede Salonu (a fényűző dísztermek) valamint a Harem-i Hümâyûn (a Hárem; vagyis a szultán családjának fenntartott rész). A palota 14 595 m² területet foglal el, 285 szobája, 46 terme, 6 fürdője (hamam) és 68 mellékhelyisége van, valamint 25 bejárata, 1427 ablaka van, valamint 4500 m² szőnyeg borítja a padlót. A palotát 1873-ig gázzal világították, majd áttértek az elektromos áramra. A palotát kezdetben kandallók és cserépkályhák fűtötték, majd V. Mehmed idején bevezették a központi fűtést. A palota belsejét a Párizsi operaház belsőépítésze, Charles Séchan tervezte.

Hivatkozások

[szerkesztés]