Dmitrij Anatoljevics Alenyicsev
Dmitrij Alenyicsev | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2014-ben az Arszenal Tula edzőjeként. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Teljes név | Dmitrij Anatoljevics Alenyicsev | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1972. október 20. (52 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | Velikoluksky District, Pszkovi terület, Szovjetunió | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 171 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Testtömeg | 65 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Poszt | középpályás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dmitrij Alenyicsev témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dmitrij Anatoljevics Alenyicsev (oroszul: Дми́трий Анато́льевич Але́ничев; Velikoluksky District, Pszkovi terület, 1972. október 20. –) orosz válogatott labdarúgó középpályás, edző, politikus.
Pályafutása
[szerkesztés]Alenyicsev kisebb szovjet csapatokban kezdte profi pályafutását, majd - annak ellenére, hogy bevallottan Szpartak Moszkva szurkoló - 1991-ben a másik moszkvai nagycsapathoz, a Lokomotyiv Moszkvához igazolt és itt játszott három évet, mielőtt 1994-ben a Szpartak játékosa lett. Öt év alatt háromszor nyert bajnoki címet, kétszer Orosz Kupát, 1997-ben pedig megválasztották az év játékosának is hazájában. 1998-ban az olasz élvonalban szereplő AS Roma igazolta le, de nem tudott igazán alapemberré válni. Első szezonjában 21 bajnokit játszott, majd kölcsönbe a Perugia Calcióhoz került. Összességében olaszországi légióskodása sikertelennek mondható és az olasz bajnokságban az egyik legrosszabb külföldi igazolásként tartják számon.[1]
2000-ben a portugál FC Porto szerződtette, és mindjárt az első évében jó benyomást tett az ottani szurkolókra és a sajtóra. A CS Marítimo elleni kupadöntőben ő szerezte csapata második gólját, a Porto pedig elhódította a trófeát (2-0). Az újonnan érkező edzővel, Octávio Machadóval több konfliktusa is akadt, ahogy honfitársának, Szergej Ovcsinnyikovnak is, ráadásul a fiatal Deco kiszorította a kezdőcsapatból. Octaviót kirúgták a gyenge teljesítmény miatt, helyére pedig José Mourinho érkezett, aki a 4-3-3-as felállásról átállt a 4-4-2-re és ebben Alenyicsevnek is több szerep jutott. A 2003-as UEFA-kupa-döntőjében kezdőként lépett pályára és az 54. percben ő szerezte csapata második gólját. Az egy évvel későbbi Bajnokok Ligája döntőben a 60. percben csereként állt be és ezúttal is gólt szerzett, a 75. percben a Porto harmadik gólját szerezte. Rajta kívül két játékos van még aki mindkét nagy európai kupafináléban gólt lőtt; Ronald Koeman és Ronaldo.
A 2004-es Európa-bajnokság után - amelyen mindhárom csoportmérkőzésen játszott az orosz válogatottban - kijelentette, hogy szeretne hazatérni, majd végül újra a Szpartak Moszkva labdarúgója lett. 2006. április 8-án a Sport Express napilapban súlyos kritikával illette az akkori edző Aleksandrs Starkovst,[2][3] amiért pénzbüntetést kapott és a második csapathoz száműzték,[4] majd szeptember 10-én közös megegyezéssel felbontották a szerződését.[5] Ezzel vége is lett Alenyicsev játékos pályafutásának, aki ezt követően edzőnek állt. Időközben politikai karriert is kezdett, 2007-től az Orosz Szövetségi Tanács képviseletében politizált egészen 2010-ig.[6] 2009-ben tagja volt a Legendák Kupáját megnyerő orosz válogatottnak.
Edzőként megfordult az orosz U18-as válogatott,[7] az Arszenal Tula és a Szpartak Moszkva kispadján is.[8] Bátyja, Andrej Alenyicsev szintén profi labdarúgó volt.
Sikerei, díjai
[szerkesztés]Szpartak Moszkva
[szerkesztés]- Orosz bajnok: 1994, 1996, 1997, 1998
- Orosz Kupa-győztes: 1993–94, 1997–98
Porto
[szerkesztés]- Portugál bajnok: 2002–03, 2003–04
- Portugál labdarúgókupa-győztes: 2000–01, 2002–03
- UEFA-bajnokok ligája-győztes: 2003–04
- UEFA-kupa-győztes: 2002–03
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dmitrij Alenitchev | Il freddo e anonimo precedessore del nipponico Nakata. Calciobidoni.it , 1972. október 20. (Hozzáférés: 2016. április 28.)
- ↑ Archived copy. [2006. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. április 15.)
- ↑ Archived copy. [2006. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. április 15.)
- ↑ Archived copy. [2006. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. április 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 31.)
- ↑ Новости NEWSru.com :: Футболист Дмитрий Аленичев с подачи Бориса Грызлова забил на спорт и стал сенатором от Омской области. Newsru.com , 2007. június 8. (Hozzáférés: 2016. április 28.)
- ↑ Archived copy. [2010. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 24.)
- ↑ Аленичев официально возглавил "Спартак" (russian nyelven). Interfax.ru . Interfax, 2015. június 10. (Hozzáférés: 2015. június 10.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Orosz labdarúgók
- Szovjet labdarúgók
- A Szpartak Moszkva labdarúgói
- 1972-ben született személyek
- Élő személyek
- A 2002-es világbajnokság labdarúgói
- A 2004-es Európa-bajnokság labdarúgói
- Orosz labdarúgóedzők
- Labdarúgó-középpályások
- Az AS Roma labdarúgói
- A Porto labdarúgói
- A Premjer Liga labdarúgói
- A Serie A labdarúgói
- A Primeira Liga labdarúgói