Dixie

Dixie alatt elsősorban a Déli Államok alternatív elnevezését értik, de a Konföderáció egyik nem hivatalos himnuszaként funkcionáló dal, az I Wish I Was in Dixie rövid nevére is utalhat.

A Dixie név eredete

Mitford M. Mathews A Dictionary of Americanisms on Historical Principles című, 1951-es munkája szerint a három legelterjedtebb elmélet az elnevezés eredetére a következő:

1. A Dixie szó a Louisiana állambeli bankok által kibocsátott tízdolláros bankjegyek hátoldalán található feliratból ered (Dix, franciául tíz). Ezek a bankjegyek napjainkban igen keresettek numizmatikai értékük miatt. A bankókat az angol ajkú déli lakosság Dixie-knek nevezte, és a New Orleans és Louisiana franciák által lakott része Dixielandként híresült el. Később, a kifejezés értelmének kiszélesedésével, már a Déli Államok többségét értették rajta.
2. Az elnevezés egy jólelkű Manhattan szigeti rabszolgatartóra, bizonyos Mr. Dixy-re utal. (A rabszolgatartás törvényes volt New Yorkban egészen 1827-ig.) A történet szerint olyan emberségesen bánt a rabszolgáival, hogy Dixy Földje mindenféle földi jóban bővelkedő kánaánként vált ismertté.
3. A Dixie szó Jeremiah Dixon, a Mason–Dixon-vonal egyik megalkotójának nevéből ered. Ez a demarkációs vonal húzta meg Maryland és Pennsylvania államok között a határt (így Dixie északi határát).

I Wish I Was in Dixie

Az I Wish I Was in Dixie's Land kottája

Az I Wish I Was in Dixie egy közkedvelt dal a Délről. Daniel Emmett, egy északi zeneszerző írta, és 1859-ben adták elő először New Yorkban. Mike Petee egy a Knox County Observerben megjelent cikke szerint Dan Emmett fiatalon megtanult játszani számos hangszeren, majd, mikor egy vándorzenész társulat a városukban járt, belépett hozzájuk egy betegeskedő társulati tag helyére, így indult zenei pályafutása. A dal rendkívüli népszerűségnek örvendett és széles körben ismertté vált, röviden csak Dixie néven. Egy másik változatban Dixie's Land név alatt publikálták.

A dal egyúttal az Amerikai Konföderációs Államok nemhivatalos himnuszává is vált az amerikai polgárháború alatt, és leginkább erről ismert, de ugyanakkor ez a dal volt Abraham Lincoln elnök kedvence is, és a jelenlétében játszották. Lincolnnak a dal melletti szimpátiája ellenére azonban szerzőjét valósággal kiközösítették Északon, amiért a Délnek írt zeneszámot.

„	Den I wish I was in Dixie, Hooray! Hooray! In Dixie Land, I'll took my stand, To lib an die in Dixie, Away, Away, Away down south in Dixie, Away, Away, Away down south in Dixie!	”

A Dixie 1916-os feldolgozása
a Metropolitan Mixed Chorus,
Ada Jones és Billy Murray
előadásában:

Dixie mint régió

Modern értelmezés A sötétvörössel jelölt államok szinte mindig bennefoglaltatnak a Dél modern fogalmában, míg a világosabb vörössel jelölteket általában ide tartozónak szokták tekinteni. A sávozott államokat csak néha sorolják a déliek közé.

Klasszikus értelemben mint az Amerikai Egyesült Államok egyik jól körülhatárolható földrajzi területe, „Dixie” alatt általában a 11 Déli Állam területét értik, amelyek elszakadtak az Uniótól, hogy megalakítsák az Amerikai Államok Konföderációját. Ezek (az elszakadás időrendjében) a következők: Dél-Karolina, Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, Louisiana, Texas, Virginia, Arkansas, Észak-Karolina és Tennessee. Ez a meghatározás szorosan kötődik a történelmi eseményekhez, és számos déli tudatában mint a tradicionális Dél él tovább.

Más szempontból viszont Dixie pontos helyének és határainak fogalma napjainkra némileg leszűkült. A mai közgondolkodásban leginkább azon területeknek feleltethető meg, ahol a polgárháború előtti Dél hagyományai és öröksége a legerősebben élnek, ahol ezeket ápolják és őrzik.

Ennek a csak részben a mában élő világnak nem húzhatjuk meg éles határait. Durván Virginia déli részénél kezdődik, és dél felé egészen a floridai félsziget végéig terjed. Innen északnyugat felé haladva magába foglalja Tennesseet (és talán Kentucky déli részét is), majd nyugat felé Arkansas jórészét. Déli részén a Mexikói-öböl partján fekvő államokat mind magába olvasztja, míg déli és északi határai össze nem futnak Texas keleti részén.

Számos déli vállalkozás nevében megtaláljuk a Dixie kifejezést, mint például Dixie Produce. Az egyik híresebb szupermarket-hálózat a Winn-Dixie. Ehhez kapcsolódóan, a hírneves kulturális szociológus és Délkutató dr. John Shelton Reed megkísérelte meghatározni Dixie elhelyezkedését, pusztán abból kiindulva, hogy hány vállalkozás azonosítja magát „Dixie”-ként adott területen belül, azokkal szemben, amelyek inkább Amerikai címkét használnak magukra. Kutatásairól először 1976-ban számolt be a Social Forces című cikkében, majd ezt a felmérését 1988-ban megismételte. A két felmérést összevetve az világlik ki, hogy 6%-os megfeleltetési mércét használva a Konföderáció egykori tagállamaiban eléggé következetesen ragaszkodnak a Dixie kifejezéshez, kivéve Texast, ahol ez jobbára csak az állam keleti részeire igaz.

A felismert anomáliák közé sorolhatjuk azt, hogy a Dixie kifejezés használata megfigyelhető, és később még növekedése is kimutatható az alsó Közép-Nyugaton, különösen Indiana déli részén, valamint Ohio délnyugati részén. Ezen területek közül egyik sem tekinthető hagyományos értelemben a Dél részének, tehát az egyik magyarázat erre az úgynevezett Dixie sugárút terjeszkedése lehet ezekre a területekre, és a vállalkozások nevei ezt tükrözik vissza.

15%-os megfeleltetési mércét használva Texas kicsiny északkeleti részét kivéve viszont ez az állam egyáltalán nem tekinthető már a Dixie kultúrába tartozónak. Erőteljes visszaesés figyelhető meg Virginiában és Florida állam túlnyomó részén is, hasonlóképpen Észak-Karolina és Kentucky államokban. A legfigyelemreméltóbb azonban, ahogyan Reed megállapította, hogy még szigorúbb, 25%-os megfeleltetési mércét alkalmazva már Dixie „megszűnik összefüggő régió lenni”. Az 1988-as adatokat az 1978-assal összevetve, a szomszédos államok kicsiny és elszigetelt részeit leszámítva, már csak Mississippi, Georgia és Dél-Karolina államokban találhatunk nagyobb összefüggő Dixie-területeket.

Kapcsolódó szócikkek

• Mason–Dixon-vonal

Dalok

• You Can Thank Dixie For That – Jake Owen
• Dixie Lullaby – Pat Green

További információk

• A Carter Family klipje Dixie-ről

Források

• John Shelton Reed (J. Kohllal és C. Hanchette-tel). The Shrinking South and the Dissolution of Dixie. Social Forces, 69 (1990. szeptember): 221-233. o. (1990) 
• https://web.archive.org/web/20071022032529/http://kids.niehs.nih.gov/lyrics/dixie.htm