Demirovac
Demirovac | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Kozarska Dubica |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | ( 387) 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 373 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 19,8 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 18,80 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC 1) CEST (UTC 2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 12′ 34″, k. h. 16° 54′ 58″45.209400°N 16.916100°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 34″, k. h. 16° 54′ 58″45.209400°N 16.916100°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Demirovac (szerbül: Демировац), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 72 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re északkeletre, a Száva jobb partja mentén, a Dubicai-mező síkságán és a Prosara-hegység északi lábánál és lejtőin, 90 - 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több településből áll. Falvai kompakt típusúak: Baduše, Brezovo polje, Glavinac, Zbjeg, Lička kosa, Radmanovića sokak, Rašića brdo és Svetinja.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 443 | 366 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 2 | 5 |
Jugoszláv | 15 | 0 |
Egyéb | 7 | 2 |
Összesen | 467 | 373 |
Története
[szerkesztés]Slavko Vujasinović szerint a falu neve a török demir (vas) szóból ered. 1875 augusztusában Demirovac környékén csaták folytak a törökök és a Gavra Bjelovuk parancsnoksága alatt harcoló felkelők között. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Demirovac község részeként a falunak 75 háztartása és 347 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1879-ben Demirovac községi státusszal rendelkezett, amelyhez a következő falvak tartoztak: Gradina, Gunjevci, Demirovac, Draksenić, Međeđa, Pucari és Sreflić (Sreflije). 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő községben 123 háztartást, 728 ortodox szerb, 8 muszlim és 3 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 120 háztartása és 784 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháborúban a lakosság sokat szenvedett, leginkább az usztasáktól. A jasenovaci koncentrációs táborban és más kivégzőhelyeken itteni 628 civil halt meg, köztük 216 14 év alatti gyermek, és 47 háztartás pusztult el. A Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg 65 helyi harcosa vesztette életét.[7] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A községben négy temető, templom, művelődési központ, anyakönyvi hivatal és posta található.
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik. Demirovacban hús- és takarmánygyártó és -feldolgozó, virág- és dísznövénytermelő és értékesítő cég, fűrésztelep, étterem és élelmiszerbolt működik (2016-os adatok).[7]
Infrastruktúra
[szerkesztés]Demirovac a 20. század hatvanas éveiben kapott áramot, 1979-ben telefonkapcsolatot, a nyolcvanas években pedig helyi vízellátást. A falun halad át a Kozarska Dubica - Gradiška autópálya.
Oktatás
[szerkesztés]A nyolcosztályos iskola 1967-ben nyílt meg, 2016-ban a Kozarska Dubica „Vuk Stefanović Karadžić” általános iskola részeként kilencosztályos iskolaként működött.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Svetinja faluban található egy forrás, amely a hagyomány szerint gyógyhatású.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 164. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 106. o.
- ↑ a b Енциклопедија Републике Српске. 3, Д-Ж. Бања Лука: Академија наука и умјетности Републике Српске, 92-93. o. (2020). ISBN 978-99976-42-37-0
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Демировац című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]