Ugrás a tartalomhoz

Demirovac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Demirovac
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községKozarska Dubica
Jogállásfalu
Körzethívószám( 387) 52
Népesség
Teljes népesség373 fő (2013)[1]
Népsűrűség19,8 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület18,80 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC 1)
CEST (UTC 2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 34″, k. h. 16° 54′ 58″45.209400°N 16.916100°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 34″, k. h. 16° 54′ 58″45.209400°N 16.916100°E
SablonWikidataSegítség

Demirovac (szerbül: Демировац), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 72 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re északkeletre, a Száva jobb partja mentén, a Dubicai-mező síkságán és a Prosara-hegység északi lábánál és lejtőin, 90 - 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több településből áll. Falvai kompakt típusúak: Baduše, Brezovo polje, Glavinac, Zbjeg, Lička kosa, Radmanovića sokak, Rašića brdo és Svetinja.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 443 366
Bosnyák 0 0
Horvát 2 5
Jugoszláv 15 0
Egyéb 7 2
Összesen 467 373

Története

[szerkesztés]

Slavko Vujasinović szerint a falu neve a török demir (vas) szóból ered. 1875 augusztusában Demirovac környékén csaták folytak a törökök és a Gavra Bjelovuk parancsnoksága alatt harcoló felkelők között. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Demirovac község részeként a falunak 75 háztartása és 347 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1879-ben Demirovac községi státusszal rendelkezett, amelyhez a következő falvak tartoztak: Gradina, Gunjevci, Demirovac, Draksenić, Međeđa, Pucari és Sreflić (Sreflije). 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő községben 123 háztartást, 728 ortodox szerb, 8 muszlim és 3 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 120 háztartása és 784 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

A második világháborúban a lakosság sokat szenvedett, leginkább az usztasáktól. A jasenovaci koncentrációs táborban és más kivégzőhelyeken itteni 628 civil halt meg, köztük 216 14 év alatti gyermek, és 47 háztartás pusztult el. A Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg 65 helyi harcosa vesztette életét.[7] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A községben négy temető, templom, művelődési központ, anyakönyvi hivatal és posta található.

Gazdaság

[szerkesztés]

A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik. Demirovacban hús- és takarmánygyártó és -feldolgozó, virág- és dísznövénytermelő és értékesítő cég, fűrésztelep, étterem és élelmiszerbolt működik (2016-os adatok).[7]

Infrastruktúra

[szerkesztés]

Demirovac a 20. század hatvanas éveiben kapott áramot, 1979-ben telefonkapcsolatot, a nyolcvanas években pedig helyi vízellátást. A falun halad át a Kozarska Dubica - Gradiška autópálya.

Oktatás

[szerkesztés]

A nyolcosztályos iskola 1967-ben nyílt meg, 2016-ban a Kozarska Dubica „Vuk Stefanović Karadžić” általános iskola részeként kilencosztályos iskolaként működött.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Svetinja faluban található egy forrás, amely a hagyomány szerint gyógyhatású.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
  3. a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 164. o.
  6. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 106. o.
  7. a b Енциклопедија Републике Српске. 3, Д-Ж. Бања Лука: Академија наука и умјетности Републике Српске, 92-93. o. (2020). ISBN 978-99976-42-37-0 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Демировац című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]