Debren
| Debren (Dobrin) | |
 | |
| Görögkatolikus fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Debren |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457120 |
| SIRUTA-kód | 140967 |
| Népesség | |
| Népesség | 278 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 21 |
| Népsűrűség | 6,95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 286 m |
| Terület | 40 km² |
| Időzóna | EET, UTC 2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 17′ 43″, k. h. 23° 07′ 55″47.295353°N 23.131940°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 43″, k. h. 23° 07′ 55″47.295353°N 23.131940°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Debren témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Debren (románul: Dobrin) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zilahtól északra, Szilágyszentkirály, Kucsó és Szilágysolymos közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve szláv szó, mely a dub (tölgy), dubrava szavakból alakult ki.
Története
[szerkesztés]Debren nevét az oklevelek 1387-ben említették először. 1423-ban Debren néven írták nevét.
1387-ben az aranyosi várhoz tartozó magyar faluként volt említve.
1423-ban a Kusalyi Jakcs család, Kusalyi Jakcs Dénes birtoka volt. Ő volt az, akit Zsigmond király 1427-ben az ekkor Magyarországhoz tartozó bosznyai (boszniai) püspökségre nevezett ki, és még ugyanez év május 26-án lett választott váradi püspök lett.
1472-ben a Bélteki Drágfi családot iktatták be a birtokba, és az övék volt még 1519-ben is.
1577 körül Báthori Györgyé valamint nejéé Báthory Annáé és fiuké Báthory Istváné volt.
A falu református magyar lakosságát Basta hadai és a Rákóczi szabadságharc itt folyó csatározásai nagyon megtizedelték.
1717-ben végzett összeíráskor csak 90 lakosa maradt: 54 magyar és 36 oláh.
1720-ban 243 lakosa volt, ebből 144 magyar, 99 oláh.
1805-ben az összeíráskor Debren adómentes nemesei Dobai Farkas és Viski Dániel voltak.
1847-ben 233 görögkatolikus lakosa volt.
1890-ben 503 lakosa volt, ebből 20 magyar, 471 oláh, 12 egyéb nyelvű volt, melyből 7 római katolikus, 485 görögkatolikus, 10 református, 8 izraelita. A házak száma ekkor 114 volt.
Debren a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Sălaj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 262–265. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}