Darvas

Darvas
Református templom
Darvas címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Takács Attila (független)
Irányítószám	4144
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	450 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	12,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	42,31 km²
Időzóna	CET, UTC 1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 11″, k. h. 21° 20′ 18″47.102980555556, 21.33835
Darvas Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Darvas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Darvas (románul: Darvaş) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

A Berettyó bal partján, a Bihari-sík északnyugati peremén helyezkedik el. Határában folyik össze az Ölyvös-ér-mellékcsatorna és a Kutas-főcsatorna.

Szomszédai: észak felől Nagyrábé, északkelet felől Zsáka, délkelet felől Komádi, dél felől Csökmő, nyugat felől pedig Füzesgyarmat. Kelet felől közel van hozzá még Vekerd is, de közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése

A települést, nagyjából északkelet-délnyugati irányban keresztülszeli a 47-es főút, így ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala Debrecen-Berettyóújfalu felől éppúgy, mint Szeged-Békéscsaba-Szeghalom irányából. Füzesgyarmattal a 4225-ös út kapcsolja össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal Füzesgyarmat vasútállomása.

Története

Darvas nevének első említése egy 1396-os iratból ismert, nevét már akkor mai alakjában írták. Nevét alapítóinak foglalkozásáról, a Sárréten ismert daruvadászokról kapta.

1421-ben a Csáky család volt a település birtokosa. 1552-ben 8 portát írtak össze a faluban, amely a török időkben kétszer is elpusztult. 1631 után részben a Szávó és az Olasz család birtoka lett, majd többfelé osztották, a Csiffy, Borbola és Molnár családoké lett. Darvas 1717-ben települt véglegesen újra, az érkezők között román telepesek is voltak (a mai napig Román, illetve Magyar végnek is nevezik a falu két végét).

1732-ben a Baranyai család is birtokot szerzett itt, az 1800-as évek elején Darvas a Molnár, Merza, Pagetti és Csapó családé volt. 1848-ban a falu ismét a Csákyaké lett, lakosságszáma 1850-ben 951 fő volt, ennek mintegy fele román nemzetiségű.

1859-ben egy súlyos tűzvészben a falu kétharmada leégett.

Darvashoz tartozott falvak és puszták

Darvashoz tartozott még Nagy-Bozsód, Puszta-Csiff, Pagatt, Csapó, Kocsordos, Szőrfű, Gáltanya és Malomvölgy puszta is.

Bozsód pusztát a Váradi regestrumban faluként tüntették fel. 1552-ben még fennállt, ekkor Bozsófy Pál volt a földesura, a török időkben Darvassal együtt azonban elpusztult. 1723-ban már pusztaként volt említve, földesura ekkor Baranyi Miklós volt.

Csiff puszta egykor szintén egyházas hely volt, 1405-ben birtokosa Csiffy Péter volt.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Máté József	független
1994–1998		Agrárszövetség
1998–1999	Jankuly Imre	független	hivataláról lemondott
2000–2002	Zámbó Kálmán	független	Időközi választás: 2000. február 13.
2002–2006	Máté József	független)
2006–2010		MSZP
2010–2012		független	hivataláról lemondott
2012–2014	Buk György	független	Időközi választás: 2012. december 2.
2014–2019		független
2019–2024	Takács Attila	független
2024–		független

A településen 2000. február 13-án időközi polgármester-választást tartottak, az addigi településvezető, Jankuly Imre lemondása miatt. 2012. december 2-án ugyancsak azért kellett Darvason időközi polgármester-választást tartani, mert a korábbi faluvezető – ez esetben Máté József – szeptemberben lemondott posztjáról.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	557	551	550	478	476	472	450
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% németnek, 3% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,7%, református 28%, görögkatolikus 5,9%, felekezeten kívüli 48,6% (5,6% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% románnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt református, 5,7% római katolikus, 1,9% ortodox, 0,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 34,7% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református templom - 1797-ben épült.
• Görög k. templom.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Karai Antal: A Sárréti települések története (Megjelent 1965-ben A Sárréti írások című antológiában)

Híres szülöttei

• Erőss Lajos református püspök

További információk

• Hivatalos weboldal