Ugrás a tartalomhoz

Daróc (szövet)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A daróc a cigája vagy racka festetlen gyapjából készült szövet, gyapjúposztó, amelyből régen kabátfélét, felsőruhát készítették.

Története

[szerkesztés]

A daróc szó eredete ismeretlen.

A szó először 1349-ben fordult elő, de nem világos, hogy anyag vagy ruha értelemben említették-e. 1493-ban szürke posztó jelentésben fordult elő először. Ruha értelemben 1560-ból van róla az első biztos adat. Az írásos említésekben szokmány, kankószűr, zeke, condra kacagány neveken említették a belőle készült ruházatot.

A daróc név Erdélyben általános, bár vannak rá alföldi, szegedi és bihari adatok is.

Anyaga a Székelyföldön a cedele-, condra-, daróc-, harisnya- vagy zekeposztó-nak nevezett négynyüstös, ványolt posztó, melyeknek színe szürke, barna, fehér vagy fekete, ez jórészt a juhok gyapjának természetes színe is.

Régen házilag készült, majd később leginkább kisiparilag állították elő. Kötése a legegyszerűbb vászon- vagy sávolykötés, csinozása pedig kallózás és préselés. E szövetek felülete is nemezült s ezért vízhatlanok.

Szabásában a daróc a szűrhöz hasonlít, de jóval kisebb annál, mivel egyenes, varrás nélkül forduló válla, oldaltoldása van, valamint az ujjak beillesztésének módja és az egész ruha derékszögűsége miatt is.

A darócot a szűrtől elejének rézsútos csukása is megkülönbözteti. Ez a rézsútos csukás a magyar öltözetben régi keleti elem.

A darócot régen nyakba vetve, panyókán viselték, és a nyaknál szíjjal erősítették össze.

Kitűnő minőségű darócot gyártottak Erdélyben: Brassóban, Nagyszebenben, Segesváron, Pinkafőn is, de daróckészítéssel foglalkoztak például a Bihar megyei Alsófeketevölgy lakói is. A leghíresebb daróc, a brassói Kenyeres Janó féle daróc volt.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar néprajzi lexikon
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI., Pest., 1868–Bp., 1873)
  • Györffy István: A kaczagány (Népr. Ért., 1912)
  • Zoltai Lajos: A debreceni viselet a XVI–XVIII. században (Ethn., 1938)
  • Gáborján Alice: Három magyar népi posztóruha (Népr. Ért., 1972).