DNS-zóna
A számítógép-hálózatok területén a DNS-zóna a globális Domain Name System (DNS) hierarchikus névterének egy adminisztratív egysége. Egy-egy zóna a DNS-fa összefüggő, önálló egységként kezelt része.
Definíció
[szerkesztés]A DNS-névtér leírásával az RFC 1034 (Doménnevek – alapelvek és képességek) és az RFC 1035 (Doménnevek – implementáció és specifikáció) foglalkozik.
A DNS fordított fastruktúrájú hierarchiáját egymásba ágyazott tartományok (domének) alkotják, melyek szintjeit ponttal választják el egymástól, fontosságuk pedig jobbról balra haladva egyre csökkenő, pl. sub-b.sub-a.example.com.
Menedzselési szempontból a hierarchia minden szintje vagy csomópontja adminisztratív határt képezhet a névtérben. A névtérfa minden ágának minden szintje fölötti irányítás joga egy jogi személy vagy szervezet részére van kiosztva, ami lehet a legfelső szintű tartományokat kezelő nemzeti doménregisztrátor, vagy egy adott aldomén használatára kijelölt cég vagy személy. A DNS ezen adminisztratív részeit vagy területeit (tkp. a DNS-fa egyben kezelt részeit) hívják DNS-zónáknak. Egy zóna állhat egyetlen doménből vagy tartozhat alá számos domén és aldomén (a delegálás tehát nem feltétele a többszintű névmegadásnak), a kezelő által kiosztott adminisztrációs jogoktól függően. Egy zóna kezelője (földrajzi, topológiai vagy strukturális okokból) tovább delegálhatja a hozzá tartozó zóna egy része fölötti adminisztrációs jogát más feleknek.
Például egy zónát alkothat az osztaly.intezet.hu
és minden, a hierarchiában alatta elhelyezkedő név. Egy zóna például az összes TLD-t tartalmazó DNS-gyökérzóna is.
A DNS-zóna legkézzelfoghatóbban a DNS-kezelőszoftver adatbázisának elemeiként jelenik meg. Eredetileg minden zónát egy különálló, szöveges állományban, a zónafájlban tároltak, ebben szerepeltek az állomáscímek, névaliasok, backup szerverek, földrajzi helyre, adminisztratív személyre vonatkozó információk stb. (lásd DNS-rekordtípusok listája), melynek bővíthető designja lehetővé tette, hogy az internet növekedésével együtt skálázódjon.
Második szintű tartományok
[szerkesztés]A legfelső szintű regisztrátorok az általuk kezelt névteret megnyithatják a nyilvánosság számára, vagy más szervezetek részére, akik meghatározott, pl. földrajzilag behatárolt módon második szintű tartományokat regisztrálhatnak alá. Minden esetben a regisztrált domén tulajdonosának felelőssége, hogy fenntartsa az adminisztratív és technikai infrastruktúrát, ami a saját zónájának kezeléséhez szükséges, beleértve az esetleges továbbdelegálást az alacsonyabb szintű domének felé. A delegálások lényegében korlátozásmentes autonómiát adnak át az allokált névtér fölött. Ahogy a zónák tovább bontódnak aldoménekre, mindegyik a saját zónájával, adminisztrátoraival és DNS-szervereivel, a DNS-fa úgy növekszik, hogy a legtöbb „levél” csomópont az aljára kerül. Ezen a legalsó szinten, a végcsomópontokon avagy a fa levelein a „DNS-zóna” kifejezés használat és adminisztráció szempontjából is egyenértékű lesz a „doménnév” kifejezéssel. A „domén” (vagy „tartomány”) nevet a hozzá rendelt entitás üzleti megközelítésében, míg a „zóna” kifejezést a DNS-szolgáltatások konfigurációjában használják.
Helyettes zónák
[szerkesztés]A helyettes zóna (stub zone, „csonka zóna”) a DNS szabványban nem szereplő, BIND-implementációfüggő különleges zónatípus, ami kizárólag más DNS-kiszolgálók azonosításához szükséges erőforrásrekordokat tartalmaz. Így, bár a DNS redundanciáját és terheléselosztást nem valósítja meg, javítja a névfeloldást és egyszerűsíti a DNS felügyeletét, jóval kisebb hálózati sávszélesség felhasználásával, mint amit egy teljes másodlagos zóna igényelne.[1] Más szavakkal, a helyettes zónák a hivatkozott zóna olyan másolatai, melyek csak a zóna autoritatív DNS-kiszolgálóinak azonosításához szükséges rekordokat tartalmazzák.
Microsoft környezetben a Windows Server 2003-ban jelent meg.
Forward és reverse zónák
[szerkesztés]Általános esetben a DNS-zóna alatt azt a fajta zónát értjük, amiben az ember számára jól olvasható, név alapú doméneket a többnyire számokkal azonosított internetes erőforrásokhoz rendelik hozzá. Az ilyen jellegű feloldást forward resolutionnek (előremutató feloldásnak) nevezik, a hozzájuk kapcsolódó zónákat forward zónáknak vagy névkeresési zónáknak.
A fordított folyamat esetében, amikor egy IP-címhez tartozó DNS-nevet kell azonosítani, reverse DNS lookupnak vagy reverse resolutionnek (reverz vagy inverz feloldásnak, fordított névfeloldásnak) nevezik, a kapcsolódó zónákat reverse vagy inverz zónáknak, valamint címkeresési zónáknak. Az ilyen reverz zónákat az internet Address and Routing Parameter Area területén, az .arpa domén alatt kezelik.
Az internet infrastruktúrájának zónái és reverz zónái
[szerkesztés]Az arpa
legfelső szintű tartomány a DNS és az internet infrastrukturális céljait szolgálja, az alá történő regisztráció és delegáció nem követi az országkód szerinti és általános doméneknél megszokottakat. Az arpa név a mai internet kialakulása előtti ARPANET maradványa. Az eredetileg a modern DNS-re való áttérés megkönnyítését szolgáló arpa
domén végül nem került törlésre. A név hivatalos feloldása jelenleg: Address and Routing Parameter Area. A benne található zónákat IP-cím szerinti reverz feloldásra (IPv4: in-addr.arpa
, IPv6: ip6.arpa
), telefonszámok hozzárendelésére (ENUM, e164.arpa
) és URI-feloldásra (uri.arpa
, urn.arpa
) használják. Bár e doménnek és aldoménjeinek eltérő az adminisztratív struktúrája, a zónák felelősség szerinti delegációja hasonlóan működik, a DNS-eszközök és -kiszolgálók pedig ugyanolyanok, mint a többi zónában. Az alzónákat a hozzájuk tartozó erőforrás logikája szerint delegálják. Például a 8.8.2.5.5.2.2.0.0.8.1.e164.arpa. cím, ami az ENUM rendszerben egy E.164 telefonszámot jelképez, a határoló pontok mentén lehet továbbdelegálni. Példa egy IP-címre a reverz DNS-zónában: 166.188.77.208.in-addr.arpa, ami a www.example.com
címre oldható fel. Az IP-címek esetében a reverz zónákat mindig az IP-címet birtokló internetszolgáltatóhoz delegálják. Ha a szolgáltató kioszt egy IP-címterületet egy kliensnek, a területhez tartozó reverz zónák kezelését is a kliens felé delegál(hat)ja. A gyakran egyetlen IP-címet kérő végfelhasználókat vagy kisvállalkozásokat kiszolgáló internetszolgáltatók ezt gyakran nem teszik meg.
Példa a zónadelegálásra egy DNS-lekérdezés kapcsán
[szerkesztés]Tekintsünk egy példát a DNS névfeloldási folyamatára. Legyen egy rekurzív DNS-resolverünk, amely az en.wikipedia.org.
címet próbálja feloldani. A folyamatot az általa ismert leginkább mérvadó névkiszolgálókkal, a DNS-gyökér (a cím végén lévő ponttal jelzett) névkiszolgálóival kezdi, melyek az internet legfelső szintű tartományainak névkiszolgálóiról tudnak.
A gyökérkiszolgálókat lekérdezve könnyen lehet, hogy a gyökérzóna nem fog közvetlenül az en.wikipedia.org.
-ra vonatkozó rekordot tartalmazni, ebben az esetben hivatkozni fog (refer) az .org.
legfelső szintű tartomány mérvadó névkiszolgálóira. A resolver tehát kapcsolatba lép az .org.
zóna névszervereivel, hogy specifikusabb információkhoz jusson. Az előzőekhez hasonlóan megtörténhet, hogy az .org.
zóna névkiszolgálói továbbhárítják a kérést a wikipedia.org.
zónára, amelytől a resolver újfent megkísérli lekérdezni az en.wikipedia.org.
címet. A példa írásakor, 2011 júliusában az en.wikipedia.org.
egy CNAME volt, ami a text.wikimedia.org.
-ra mutatott (ami pedig egy CNAME volt a text.esams.wikimedia.org.
-ra). Mivel esetünkben a wikipedia.org.
zóna névkiszolgálói egyben a wikimedia.org.
zónára nézve is mérvadók voltak, további névkiszolgálói továbbhárítás nélkül zajlik le a lekérés hátralevő része.
Ha az utóbbi névkiszolgáló nem lett volna mérvadó a CNAME-ben meghatározott név zónájára nézve, még egy továbbhárítás történt volna, ezúttal a text.wikimedia.org.
zónájára. Mivel a resolver korábban már meghatározta az .org.
zóna mérvadó névkiszolgálóját, nem kell a névfeloldási folyamatot az elejétől kezdenie, hanem az .org.
zónától folytathatja, így nem kell a gyökérben lévő névkiszolgálókat lekérdeznie.
Teljesen elképzelhető az is, hogy a névfeloldás nem jár több DNS-kiszolgáló lekérdezésével. Bár a DNS-gyökérkiszolgálókról lekérdezve az en.wikipedia.org.
-ot minden esetben továbbhárítás történik, de például egy az en.wikipedia.org.
címet tartalmazó alternatív DNS-gyökér használata esetén a kért rekordot az első lekérésnél visszakapja a resolver.
GlobalNames zóna
[szerkesztés]A GlobalNames zóna a Windows 2008 Serverben bevezetett, Microsoft DNS-specifikus zóna, melynek célja a WINS egycímkés állomásnév-azonosításához hasonló globális szolgáltatás nyújtása tisztán DNS-környezetben, így a WINS „nyugdíjazásának” támogatása.[2][3] A GlobalNames zóna a WINS-szel szemben nem munkaállomások nevének feloldását célozza, és nem támogatja a dinamikus frissítéseket, itt központilag helyeznek el vállalati kiszolgálók vagy webhelyek címeit.[4]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Microsoft TechNet: Helyettes zónák használata
- ↑ Petri IT Knowledgebase: Understanding GlobalNames Zone in Windows Server 2008. [2011. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
- ↑ Petri IT Knowledgebase: Using GlobalNames Zone in Windows Server 2008. [2011. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
- ↑ Hálózati operációs rendszerek: DNS
Források
[szerkesztés]- Szabilinux: DNS – elv és konfiguráció
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara, Unix/Linux kiszolgálók üzemeltetése: A DNS működése
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a DNS zone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.