Ugrás a tartalomhoz

Dör

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dör
Kisboldogasszony templom, Veremszeri-tó, szökőkút és a körülötte kialakított tér
Kisboldogasszony templom, Veremszeri-tó,
szökőkút és a körülötte kialakított tér
Dör címere
Dör címere		 Dör zászlaja
Dör zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterAbdai Róbert (független)[1]
Irányítószám9147
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség622 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,01 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 35′ 53″, k. h. 17° 17′ 56″47.598019°N 17.298969°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 53″, k. h. 17° 17′ 56″47.598019°N 17.298969°E
Dör (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Dör
Dör
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Dör weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dör témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dör község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld rábaközi részén fekszik, Csornától 5 kilométerre délkeletre, a 85-ös főút déli oldalán.

A Kisalföldet – benne Dör község határát is – az Alpokból jövő folyók töltötték fel a magukkal görgetett hordalékkal. A település átlagos tengerszint feletti magassága 114-117 méter. A régi mocsarak helyén ma korszerűen művelt szántók, legelők, kaszálók sorakoznak. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, melynek egyik leágazása a község határának keleti széléig nyúlik, sok mindent megőrzött a környék sajátos növény- és állatvilágából.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település közigazgatási területét északon érinti a térségen kelet-nyugati irányban áthaladó (Győrt Sopronnal összekötő) 85-ös főút, az azzal párhuzamos M85-ös autóút, illetve a Bősárkány-Kisbabot közti 8511-es út is; központján azonban csak a Csorna térségétől délkelet felé induló 8422-es út vezet végig.

Közigazgatási területét két vasútvonal is érinti: északon a Győr–Sopron-vasútvonal, délnyugaton pedig egy meglehetősen rövid szakaszon a Pápa–Csorna-vasútvonal. A pápai vonalnak sosem volt megállási pontja Dör területén, a soproni vonalnak is csak egy, a községtől messze északra, a már megszűnt Bágyogszovát megállóhely. Érdekesség, hogy volt a soproni vonalnak Dör megállóhelye is, a 8422-es út egykori vasúti keresztezése mellett, de az már csornai területen működött, és már jó ideje meg is szűnt.

Közvetlen buszjárat köti össze Csornával és Győrrel. A Csornán megálló gyorsvonatok, távolsági autóbuszjáratok kedvező közlekedési lehetőségeket biztosítanak a település lakóinak.

Története és mai élete

[szerkesztés]
A fazekasmester háza
Világháborús hősi emlékmű

A település és környéke régészeti leletekben gazdag, újabb kőkorszaki, római, hun, longobárd, avar- és honfoglalás kori leleteket találtak. Első írásos említése 1220-ból ismert, villa Deer alakban. II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyoké volt. Az 1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dörben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi Döryeknek kezdték nevezni. A Döryek mellett a falu a győri püspök és praediális nemeseinek[3] birtoka volt.

A Rábaköz török kori viszontagságai idején Dör sem mentesült a dúlások alól.

Az 1848–49-es szabadságharc döri hősi halottja Vecsey János.

A 19. században számos iparos dolgozott a községben: csizmadiák, takácsok, fazekasok. A század közepén Dör a „fazekasok és az iparosok” lakhelye volt. A 150 éves fazekasdinasztia, a Völcsey-család ma is űzi a népi kismesterséget. Az első Völcsey vándorlevele 1863-ban kelt, a mai, negyedik nemzedéket képviselő Völcsey Lajos pedig 1990 óta készíti szép fazekait, cserépedényeit.

A két világháború 38, illetve 19 döri áldozatának az önkormányzat 1992-ben állított emléket.

1959-ben termelőszövetkezet alakult a községben. 1970-től a háztáji gazdaságok szerepe megnőtt. 1980-tól a már Rábapordánnyal közös szövetkezet gazdasági erősödésével a település anyagi helyzete javult. E szövetkezet ma is működik, de a városokba bejáró dolgozók, kétlakiak, munkások száma is megnőtt az elmúlt évtizedek során.

Szolgáltatások: háziorvosi szolgálat az 1971-ben épült orvosi rendelőben, posta, két vegyesbolt és egy italbolt.

Intézmények: polgármesteri hivatal és óvoda. Az önkormányzat hivatala 2009 óta Barbacs és Acsalag községgel közösen, Barbacson működik (körjegyzőség). A falu iskoláját 2007-ben bezárták, az általános iskolás diákok Csornán tanulnak. 2002-től magánkézben lévő idősek otthona is működik a faluban.

A falu ünnepei a július végi falunap és a szeptember 9-i búcsú.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Turi Lajos (független)[4]
  • 1994–1998: ifj. Dóczy Géza (független)[5]
  • 1998–2002: Dóczy Géza (független)[6]
  • 2003–2006: Dóczy Géza (független)[7]
  • 2006–2010: Dóczy Géza (független)[8]
  • 2010–2014: Dóczy Géza (független)[9]
  • 2014–2019: Dóczy Géza (független)[10]
  • 2019–2023: Dóczy Géza (független)[11]
  • 2023–2024: Abdai Róbert (független)[12]
  • 2024– : Abdai Róbert (független)[1]

A településen a 2002-es önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, jelölt hiányában.[13][14] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. május 11-én tartották meg, egyetlen polgármester-jelölt részvételével.[7] 2023. május 14-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, az előző településvezető február 1-jén bejelentett lemondása miatt;[15] e választáson három független jelölt indult.

Címere és zászlaja

[szerkesztés]

A falu 1992-ben alkotott címerében a csücskös pajzsban balra néző kardos oroszlán, a pajzs felett ötágú korona, alatta Dör felirat látható. A zászló színei a címer színeit követik: zöld és kék – a mezőgazdaság és a béke szimbóluma

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
670
684
675
746
622
634
622
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 2% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% horvátnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,9%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 1,4% (12,7% nem nyilatkozott).[16]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Kisboldogasszony-plébániatemplom, katolikus templom 1714-ben barokk stílusban épült. Oltárképe és szószéke eredeti.
  • Páduai Szent Antal-kápolna, amelyet 1899-ben Chapó Sándor és felesége Kiss Julianna döri birtokosok építtettek a temetőbe hálából, mert Szent Antal közbenjárására Sándor meggyógyult súlyos betegségéből. A kápolna alatt kripta van.
  • Keresztek és szobrok. Több kőkereszt mellett egy Szentháromság-szobor is található Dörben.
  • Tájház. A Szabadság utca 54. alatt álló tájházról írták: „Magas fák tövében pici ház, mely őrzi dédanyáink keze nyomát: a kemencében sült kenyér illatát, a fehérre meszelt tisztaszoba hangulatát. Dédapáink lábnyomát, a katonaláda nehéz súlyát, bőrcsizmák poros illatát. Mert ott vannak Ők a kerekes kút hűs vizében, virágokban és a szívünkben.”

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyar katolikus lexikon, II. kötet: egyházi nemes; Szent István Társulat, 1996. ISBN 963-3608-08-2
  4. ↑ Dőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. ↑ Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  7. ↑ a b Dör települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. május 11. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  8. ↑ Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  9. ↑ Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. ↑ Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  11. ↑ Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  12. ↑ Dör települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. május 14. (Hozzáférés: 2023. május 18.)
  13. ↑ Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. ↑ Dör Község Helyi Választási Bizottságának 1/2023. (II. 21.) határozata
  16. ↑ Dör Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dör&oldid=27380878”