Délkelet-Ázsia

Délkelet-Ázsia

Délkelet-Ázsia topográfiája

Terület	4 523 000 km²
Népesség	568 300 000
Népsűrűség	126 fő/km²
Országok	11
Területek	12
GDP	900 milliárd dollár (dollár árfolyam) 2,8 billió dollár (PPP)
GDP per fő	1584 dollár 4927 dollár (PPP)
Nyelvek	indonéz, vietnámi, thai, tagalog, burmai, maláj, lao, khmer, tetum, mandarin, tamil, angol, portugál, jávai, szundanéz, tagalog, szebuano, madura, kantoni, min, tajvai és mások
Időzónák	UTC 9:00 (Indonesia) to UTC 5:30 (Andaman and Nicobar Islands)
Legnagyobb városok	Jakarta Manila Bangkok Ho Si Minh-város Kuala Lumpur Szingapúr Hanoi Bandung Jangon

Délkelet-Ázsia ázsiai régióba azon országok tartoznak, amelyek Kínától délre, Indiától keletre és Ausztráliától északra fekszenek. A régió tektonikus lemezek találkozásán helyezkedik el, ezért erős szeizmikus és vulkanikus aktivitás jellemző rá.

Délkelet-Ázsia két földrajzi egységből áll: a szárazföldből (Indokínai-félsziget) és az attól keletre, délkeletre fekvő szigetekből (maláj szigetvilág). Az indokínai részen fekszik Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnám. Ezek lakossága főleg tai és ausztroázsiai nyelvet beszélő népekből áll; vallásuk javarészt a buddhizmus, amit a konfucianizmus követ.

A tengeri rész országai: Brunei, Kelet-Timor, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek és Szingapúr. Ezen a területen főként ausztronéz emberek élnek, akiknek vallása elsősorban az iszlám, amit a kereszténység követ.

Beosztás

Politikai

Délkelet-Ázsia alatt általában a következő országokat értik; bár néhány kontextusban a területet lehet bővebben vagy szűkebben is értelmezni.

• Brunei
• Kambodzsa
• Indonézia
• Laosz
• Malajzia
• Mianmar
• Fülöp-szigetek
• Szingapúr
• Thaiföld
• Kelet-Timor
• Vietnám

A fenti országok mind tagjai az ASEAN-nak, kivéve Kelet-Timort (még csak jelölt).

A terület és Dél-Ázsia egyes részeinek korábbi elnevezése Kelet-India volt.

Bár politikailag Ausztrália külső területei, kulturálisan Délkelet-Ázsiához tartozik a Karácsony-sziget és a Kókusz (Keeling)-szigetek is.

Az Andamán- és Nikobár-szigetek politikailag Indiához, földrajzilag Délkelet-Ázsiához tartoznak.

A Dél-kínai tenger szigeteinek (Paracel Islands, Macclesfield Islands, Scarborough Shoal és a Spratly-szigetek) hovatartozása körül vita folyik a Kínai Népköztársaság és a délkelet-ázsiai országok között.

Bár Nyugat-Pápua politikailag Dél-Ázsia (mivel Indonézia része) földrajzilag gyakran mégis Óceánia részeként említik.

Földrajzi

Délkelet-Ázsia elhelyezkedése

A Srivijaya építészeti stílus

Délkelet-Ázsia két részre oszlik:

1. szárazföldi Délkelet-Ázsia (vagy Indokína)
2. tengeri Délkelet-Ázsia vagy maláj szigetcsoport (Nusantara).

A szárazföldi Délkelet-Ázsia:

• Kambodzsa
• Hajnan szigete
• A Naf folyó szigetei
• Laosz
• Mianmar
• Thaiföld
• Vietnám

A tengeri Délkelet-Ázsia:

• Ashmore- és Cartier-szigetek
• Andamán- és Nikobár-szigetek
• Brunei
• Karácsony-sziget
• Kókusz (Keeling)-szigetek
• Kelet-Timor
• Indonézia
• Malajzia
• Lan-sziget
• Fülöp-szigetek
• Szingapúr

A Dél-kínai tenger szigetei:

• Macclesfield szigetek
• Paracel szigetek
• Pratas szigetek
• Scarborough Shoal
• Spratly-szigetek

Malajzia területének két legfontosabb részét a Dél-kínai-tenger választja el. A félszigeti Malajzia a szárazföldön fekszik, míg Kelet-Malajzia Borneó szigetének északi felén. Borneó a régió legnagyobb szigete. Malajziát mégis gyakran szigetországnak tekintik.

Indonézia és Kelet-Timor keleti részei (a Wallace-vonaltól keletre) már Óceániához tartoznak.

Az országok főbb adatai

Állam	Terület (km²)	Népesség (2016)	Népsűrűség (fő/km²)	GDP (nominális),  USD (2016)	GDP (PPP)  USD / fő (2016)	HDI (2016)	Főváros
Brunei	5765	423 196	78	10,458,000,000	$76,884	0.865	Bandar Seri Begawan
Kambodzsa	181 035	15 762 370	85	19,368,000,000	$3,737	0.563	Phnompen
Kelet-Timor	14 874	1 268 671	75	2,501,000,000	$4,187	0.605	Dili
Indonézia	1 904 569	261 115 456	132	940,953,000,000	$11,720	0.689	Jakarta
Laosz	236 800	6 758 353	30	13,761,000,000	$5,710	0.586	Vientián
Malajzia	329 847	31 187 265	91	302,748,000,000	$27,267	0.789	Kuala Lumpur, Putrajaya
Mianmar	676 000	52 885 223	98	68,277,000,000	$5,832	0.556	Nepjida
Fülöp-szigetek	300 000	103 320 222	338	311,687,000,000	$7,728	0.682	Manila
Szingapúr	724	5 622 455	7671	296,642,000,000	$90,151	0.925	Szingapúr (városállam)
Thaiföld	513 120	68 863 514	127	390,592,000,000	$16,888	0.740	Bangkok
Vietnám	331 210	94 569 072	279	200,493,000,000	$6,429	0.683	Hanoi

Története

Solheim et al. kimutatták a Nusantao kereskedelmi hálózat létezését Kr. e. 5000-től az időszámításunk kezdetéig; a hálózat Vietnámtól a délkelet-ázsiai szigetekig húzódott.

Délkelet-Ázsia lakói, elsősorban az Ausztronéz családba tartozók, több ezer éve hajós nemzetek voltak, egyesek közülük Madagaszkár szigetéig elhajóztak. Hajóik képesek voltak a nyílt tengeri hajózásra, Magellán feljegyzéseiből ismert, hogy mennyivel jobban manőverezhetők voltak, mint az európai vitorlás hajók.

Az Indiai-óceán áthajózásával a malájok benépesítették Madagaszkárt, valamint kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek Délkelet-Ázsia és Nyugat-Ázsia között. A Szumátrán bányászott arany Rómáig is eljuthatott.

A térség lakói kezdetben animisták voltak, de hamarosan elterjedt a hinduizmus, majd később az iszlám.

Kínai kereskedelem

A kínai kereskedők igen hamar megjelentek a térségben és intenzív kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Délkelet-Ázsia népeivel. Magellán feljegyezte, hogy Bruneinek több ágyúja volt, mint az európai hajóknak együttesen, ami egyértelmű jele volt annak, hogy a kínaiak felfegyverezték.

A kínai császár egy hercegnőt, Hang Li Po-t 500 fős kíséretével Malakába küldte, hogy a helyi szultán felesége legyen. Hang Li Po kútja ma turistalátványosság (1459-ben épült), csakúgy mint kíséretének volt lakhelye. A Malaka-szoros stratégiai jelentősége nem kerülte el az európaiak figyelmét sem: a portugál író, Duarte Barbosa 1500 körül feljegyezte: "Malaka ura rajta tartja kezét Velence torkán".

Gyarmatosítás

A Malaka-szoros (a térképen sötétkékkel jelölt terület)

Az európai nagyhatalmak a 15. században kezdtek megjelenni a térségben, elsőként a spanyolok és portugálok, akik a Fülöp-szigeteket és Malakát hódították meg.

Az európai felfedezők nyugati és keleti irányból is érkeztek, az Indiai-óceán és a Távol-Kelet felől érkező hajók kereskedelmi árucikkeket hoztak, és cserébe a térség természeti kincseivel rakodtak meg: fűszerek, méz, értékes állatok.

Az európaiak érkezésével jelentek meg az első keresztény misszionáriusok, akik nemcsak a vallást, hanem Nyugat-Európa kultúráját, tudományát és technológiáját is terjesztették.

Legújabb kor

A délkelet-ázsiai nemzetek a regionális ASEAN szervezeten keresztül próbálják megvalósítani a regionális együttműködést és integrációt.

Azonban ezeket a törekvéseket az egyes országok közötti, illetve nemegyszer külső országokat is érintő területi viták akadályozzák, nehezítik.

Földrajza

Geológiai viszonylatban a Maláj-félsziget és a kapcsolódó szigetvilág a világ egyik legaktívabb vulkáni területe. A vulkáni és tektonikai tevékenység számos igen magas hegységet hozott létre, mint például a Mount Kinabalu Malajziában (magassága 4101 méter) és a Puncak Jaya Indonéziában (magassága 4884 méter).

Éghajlat

Délkelet-Ázsia éghajlata nagyrészt trópusi - az év nagy részében meleg és párás, jelentős mennyiségű csapadékkal. A monszun esőzések következtében megkülönböztethető az esős és a száraz éghajlat. A délkelet-ázsiai esőerdő a Föld második legnagyobb ilyen jellegű erdősége az Amazonas-medence esőerdői után. Kivételt csak az északi régiók, illetve a magashegységek képeznek, ahol lényegesen hűvösebb, enyhébb a klíma, és szárazabb a táj.

Környezet

Mount Kinabalu

Házi vízibivaly

Wallace-féle elméleti választóvonal a délkelet-ázsiai és az ausztrálázsiai fauna között

Délkelet-Ázsia állatvilága igen változatos: Borneó és Szumátra szigetén él az orangután, az ázsiai elefánt, a maláj tapír, a szumátrai orrszarvú, valamint a borneói foltos leopárd is.

A vad és háziasított formában egyaránt megtalálható vízibivaly Délkelet-Ázsia egyik jellegzetes állata. A kancsil kisméretű szarvasféle, elsősorban Szumátra, Borneó és Palavan szigeten él.

Az indonéziai szigetcsoportot a Wallace-féle képzeletbeli választóvonal osztja két részre, a lemeztektonikai határoknak megfelelően. A vonal egyik oldalán az ázsiai, míg másik oldalán az ausztrálázsiai növény- és állatvilág egyedei élnek. A Jáva, Borneó és Pápua közötti szigetek ütközőzónát képviselnek, ahol mindkét részre jellemző fajok előfordulnak.

A délkelet-ázsiai korallzátonyok igen látványosak, a tengerek élővilágában az egyik legjelentősebb élőhelyet képviselik, ahol számtalan hal és puhatestű faj él.

A térség fái trópusi keményfák, amelyeket értékes fájuk miatt számos országban nagy ütemben termelnek ki. A hegyvidékek magasabb térségeiben megtalálhatók a mérsékelt égövi klímára jellemző fafajok is.

Bár a térség állat- és növényvilága igen gazdag, a biodiverzitást súlyosan fenyegeti az erdőirtás, az élőhelyek pusztulása, számos helyi faj (pl. a szumátrai tigris) a kihalás szélére került.

Gazdaság

Jakarta üzleti központja

Szingapúr belvárosa. Kis mérete ellenére a városállam jelentős gazdasági súlyt képvisel a térségben és egyben a világban is

A térségben igen jelentős a természeti nyersanyagok kitermelése, a favágás, a bányaművelés. A külföldi befektetőknek köszönhetően megtelepedett a mikroprocesszor-gyártás is.

Már az európaiak megjelenése előtt is jelentős szerepet játszott Délkelet-Ázsia a világkereskedelmi rendszerben. A Rjúkjúi Királyság kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a térségben, elsősorban a helyi fűszereket (bors, gyömbér, szegfűszeg, szerecsendió). A fűszerkereskedelmet először a indiai és arab kereskedők bonyolították, de 1500 körül megjelentek az európai kereskedők is. Előbb spanyol, majd portugál kereskedők érkeztek a térségbe, őket követték a hollandok és végül a britek és a franciák. Az európai kereskedelmi tevékenység fokozatosan gyarmatosítássá vált - a hollandok szerezték meg Indonéziát, a britek a Maláj-félszigetet, a franciák Indokínát, míg a spanyolok (majd később az Egyesült Államok) a Fülöp-szigeteket.

Kuala Lumpur felhőkarcolói

A térség országainak gazdasága a mezőgazdaságon alapul, de egyre nagyobb szerepet kap az ipar és a szolgáltatási szektor is. Indonézia a térség legnagyobb gazdasága, míg a legfejlettebbek Hongkong és Szingapúr gazdaságai. Fejlődő országnak számít Vietnám, Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Brunei és a Fülöp-szigetek. Legkevésbé fejlett országnak minősül Kelet-Timor, Mianmar, Laosz és Kambodzsa. Vietnám jelentős erőfeszítéseket tesz a gazdaság felzárkóztatása terén. A legjelentősebb iparágak a textilgyártás, elektronikai termékek, mikroprocesszorok, illetve az autógyártás. Különösen jelentős a kőolaj-kitermelés Malajzia gazdaságában.

A térség gazdasági fejlődésében nagy szerepet játszik a turizmus is, amely fontos tényező az elmaradottabb vidékek felzárkóztatásában és lehetőséget nyújt a kulturális diverzitás megőrzéséhez. Az 1990-es évektől kezdve a térség összes országa jelentős erőfeszítéseket tett a turizmus fejlesztése érdekében. 1995-ben Szingapúr volt a térség első számú turisztikai célpontja, de azóta Thaiföld és a többi ország is jelentős előrelépést tett. 2006-ban Kambodzsa nemzeti jövedelmének 15%-át a turizmus adta.

A térségből egyedül Indonézia a G-20 csoport tagja és a régió domináns gazdasági hatalma, 2008-ban az ország GDP-je 11,7 milliárd dollár volt, míg az egy főre eső GDP 2246 dollár volt.

Népesség

Délkelet-Ázsia területe kb. 4 000 000 km². 2004-ben becslések szerint több mint 593 millióan laktak a térségben, ezek ötöde (125 millió) Indonézia legnagyobb szigetén, Jáván, amely a világ legsűrűbben lakott szigete. Az egyes etnikumok és vallások megoszlása igen változatos képet mutat. A térségben az őslakosok mellett kb. 30 milliós kínai diaszpóra is él, elsősorban Malajzia, Szingapúr és Thaiföld területén.

Népcsoportok

Délkelet-Ázsia őslakosai ázsiai eredetűek, nem pedig - a közhiedelemmel ellentétben - óceániai népek. A Stanford Egyetem tanulmánya szerint, a térség lakossága igen változatos képet mutat. Az őslakosok ausztronéziai, tai és mon-khmer ősök leszármazottai, akik Kína déli részéből vándoroltak be a bronz- és vaskor alatt. Azonban megtalálhatók arab, kínai, indiai, európai, polinéziai és pápuai gének is a térség népességében. A Fülöp-szigetek, Malajzia és Szingapúr lakosságában jelentős arányt képviselnek az európai gyarmatosítók leszármazottai.

Az egyes országok etnikai összetétele:

Andamán- és Nikobár-szigetek	indiaiak (69%), nikobáriak (29%), andamániak (0,9%), shompen (0,1%), egyéb (1%)
Brunei	malájok (69%), kínaiak (15%), őslakosok (6%), egyéb (10%)
Kambodzsa	khmerek (82%), vietnámiak (12%), cham nép (4%), egyéb (2%)
Karácsony-sziget	kínaiak (70%), európaiak (20%), malájok (10%)
Keeling-szigetek	malájok (80%), európaiak (20%)
Kelet Timor	tetun (10%), mambai (8%), makasae (8%), tukudede (6%), bunak (5%), galoli (5%), kemak (5%), fataluku (3%), baikeno (2%), egyéb (48%)
Hainan-sziget	kínaiak (84%), li (14,7%)
Indonézia	jávaiak (41,7%), szundanézek (15,4%), maláj (3,4%), maduri (3,3%), batak (3,0%), minangkabau (2,7%), betawi (2,5%), buginese (2,5%), bantenese (2,1%), banjarese (1,7%), balinézek (baliak) (1,5%), sasak (1,3%), makassarese (1,0%), cirebon (0,9%), kínaiak (0,9%), egyéb (15%)
Laosz	lao (50%), egyéb lao loum (14%), lao theung (22%), lao soung (9%), kínaiak (3%), vietnámiak (2%)
Malajzia	malájok (52%), kínaiak (30%), indiaiak (8%), őslakosok (7%), egyéb (3%)
Burma	bamar (68%), shan (10%), karen (7%), rakhine (4%), kínaiak (3%), mon (2%), indiaiak (2%), egyéb (4%)
Lan-sziget	tao (70%), kínaiak (30%)
Fülöp-szigetek	bisaya (39%), tagalog (17%), ilocano (10%), moro (5%), bicolano (4%), kapampangan (3%), pangasinan (2%), kínaiak (2%), spanyolok (2%), hegyi törzsek (8%), egyéb (8%)
Szingapúr	kínaiak (77%), malájok (14%), indiaiak (8%), egyéb (1%)
Thaiföld	thai (41%), isan (laoszi) (34%) kínaiak (14%), malájok (4%), khmer (2%), egyéb (5%)
Vietnám	vietnámiak (86%), kínaiak (2%), japánok (1,2%), őslakos népek (9%),

Vallások

Délkelet-Ázsia országaiban számos különböző vallást gyakorolnak. Az ázsiai kontinensen található országok (mint Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám) túlnyomórészt buddhisták. A Maláj-félszigeten, Malajziában, Bruneiben és Indonéziában elsősorban az iszlám terjedt el. A Fülöp-szigeteken a fő vallás a kereszténység, csakúgy mint Indonézia keleti részén és Kelet-Timoron. Jelentős katolikus kisebbség él Vietnámban is.

Az egyes országok vallási összetétele:

Andamán és Nikobár-szigetek	animizmus, buddhizmus, kereszténység, hinduizmus, iszlám, szikh
Brunei	iszlám (67%), buddhizmus (13%), kereszténység (10%), őslakos vallások és egyéb (10%)
Kambodzsa	buddhizmus (93%), animizmus egyéb (7%)
Karácsony-sziget	buddhizmus (36%), iszlám (25%), kereszténység (18%), taoizmus (15%), egyéb (6%).
Keeling-sziget	iszlám (80%), egyéb (20%)
Kelet-Timor	kereszténység (90%), iszlám (5%), protestantizmus (3%), egyéb (2%)
Hainan	animizmus, konfúcianizmus, buddhizmus, kereszténység, taoizmus, egyéb
Indonézia	iszlám (88%), protestáns (5%), katolikus (3%), hinduizmus (2%), buddhizmus (1%), egyéb (1%)
Laosz	buddhizmus (60%), animizmus és egyéb (40%)
Malajzia	iszlám (60,4%), buddhizmus (19,2%), kereszténység (9,1%), hinduizmus (6,1%), animizmus (5,2%)
Burma	buddhizmus (89%), iszlám (4%), kereszténység (4%), animizmus (1%), egyéb (2%)
Lan-sziget	animizmus, buddhizmus, kereszténység, konfúcianizmus, taoizmus
Fülöp-szigetek	kereszténység (81%), iszlám (5%), evangélikus (2,8%), Iglesia ni Cristo (2,2%), aglipayan (2%), egyéb keresztény (4,5%), egyéb (2,5%)
Szingapúr	buddhizmus (42,5%), iszlám (15%), taoizmus (8%), katolikus (4,5%), egyéb keresztény (10%), hinduizmus (4%), nem vallásos (15%), egyéb (1%)
Thaiföld	buddhizmus (94,6%), iszlám (4,6%), egyéb (1%)
Vietnám	buddhizmus (78%), kereszténység (8%), egyéb (7%)

Források

• Solheim et al, Journal of East Asian Archaeology, 2000, 2:1-2, pp. 273–284(12)
• Oppenheimer and Richards, Science Progress 2001, 84 (3), pp. 157–181
• Laurence Bergreen, Over the Edge of the World: Magellan's Terrifying Circumnavigation of the Globe, HarperCollins Publishers, 2003, hardcover 480 pages, ISBN 0-06-621173-5
• Tiwari, Rajnish (2003): Post-crisis Exchange Rate Regimes in Southeast Asia, Seminar Paper, University of Hamburg. (PDF)

További információk

• Topography of Southeast Asia in detail (PDF)
• CityMayors.com article
• Southeast Asian Archive at the University of California, Irvine.
• "Documenting the Southeast Asian Refugee Experience", exhibit at the University of California, Irvine, Library.