Ugrás a tartalomhoz

Csortkiv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csortkiv (Чортків)
Csortkivi panoráma
Csortkivi panoráma
Csortkiv címere
Csortkiv címere
Csortkiv zászlaja
Csortkiv zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületTernopili terület
JárásCsortkivi járás
KözségCsortkiv község (2019. december 24. – )
Rangváros
Alapítás éve16. század
PolgármesterVolodimir Petrovics Smatko
Irányítószám48500–48505
Körzethívószám 380 3552
Testvértelepülései
Lista
  • Leżajsk
  • Tetiiv
  • Hola Prystan
  • Korczyna, Podkarpackie Voivodeship
  • Zawadzkie
  • Dobrodzień
  • Talsi
Népesség
Teljes népesség29 053 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség968,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság218 m
Terület30 km²
IdőzónaEET, UTC 2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′, k. h. 25° 48′49.016667°N 25.800000°EKoordináták: é. sz. 49° 01′, k. h. 25° 48′49.016667°N 25.800000°E
Csortkiv weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csortkiv témájú médiaállományokat.

Csortkiv (ukránul: Чортків), régi lengyel nevén Czortków város Ukrajna Ternopili területén, a Csortkivi járás közigazgatási központja. Lakossága 2001-ben 29 075 fő volt. Galíciában, Ternopiltől 75 km-re, a Szeret partján, Podólia északi peremén terül el. Gazdaságára a kereskedelem és a könnyűipari tevékenység jellemző.

Története

[szerkesztés]

A város első írásos említése 1522-ből származik, amikor a I. Zsigmond lengyel király a települést Jerzy Czortkowskinak adományozta és engedélyezte, hogy tulajdonosa után használhassa a Czortków nevet. A település egyúttal városi rangot, és a magdeburgi jog biztosította kiváltásokat is megkapta. A 16. században kezdték el a várost védő erődítmény építését. A 17. században, a lengyel–török háborúk alatt a település hanyatlásnak indult. 16731683 között török megszállás alatt volt, ez idő alatt az 16721699 között létezett, Kamjanec-Pogyilszkij központú Podolja vilajethez tartozott.

Lengyelország első felosztásakor, 1772-ben a város Ausztriához került, az 1918-ig tartó osztrák fennhatóság alatt a Czortkowi kerület (Czortkow Betzirk) központja volt. 1919. június 8-án az Ukrán Galíciai Hadsereg betört a területre, a lengyel–ukrán front több hónapig a városon keresztül húzódott (csortkivi csata). A lengyel csapatok azonban rövidesen visszafoglalták a várost, amely 1939-ig járási székhelyként a második Lengyel Köztársaság Tarnopoli vajdaságához tartozott. 1931-ben a városnak 19 ezer lakosa volt. 22,8%-uk görögkatolikus vallású (etnikailag ukrán), 46,4 százalék katolikus (lengyel), 30 százalék pedig zsidó vallású volt. A lengyel időszakban Czortków jelentős katonai egységgel rendelkezett, a városban állomásozott a Podole határvédelmi dandár.

1939 szeptemberében, Lengyelország német és szovjet lerohanása idején a várost a szovjet csapatok foglalták el, a lengyel lakosságot deportálták. A német csapatok 1941 júniusában azonban kiverték a városból a Vörös Hadsereg egységeit. Czortków 1941–1944 között német megszállás alatt volt. A zsidó lakosságot gettóba költöztették. 1942. augusztus 26-án kezdődött el gettó felszámolása és a város zsidó lakosságának deportálása. Mintegy ötszáz főt (betegeket és gyerekeket) a helyszínen meggyilkoltak. Az első, kb. 2000 fős csoportot a bełźeci koncentrációs táborba szállították.

A szovjet Vörös Hadsereg 1944-ben foglalta el a várost. Ezzel 1991-ig tartó szovjet korszak következett a város életében. A második világháború után rövid ideig a Ternopili terület központja volt. 1946-ban a megmaradt lengyel lakosságot is kitelepítették Lengyelországba. A szovjet időszakban mérsékelt iparosításra került sor. A fafeldolgozó, az élelmiszer- és a textilipart fejlesztették. A városban jelentős vasúti javítóműhely működik.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A 16–17. században épült vár romjai;
  • Római katolikus templom. Először 1619-re épült fel a helyén az első, dominikánusok használta templom. A jelenlegi templom 1910-ben készült el.
  • Egy 17. és egy 18. században épült görögkatolikus fatemplom;
  • Helytörténeti múzeum.

Ismert személyek

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Csortkiv – Turiszticsnij putyivnik (szerk.: Natalija Paholik), „Zbrucs” Kiadó, Ternopil, 2003, ISBN 966-528-191-7

További információk

[szerkesztés]
  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року