Cserkészkerületek

A cserkészkerületek a Magyar Cserkészszövetség középszintű szervezeti egységei.^[1] Ezek eredetileg az 1938-as tankerületek alapján jöttek létre^[forrás?] (mely utóbbiak pedig az egykori vármegye-határokat követik^[2]). Ezt a kerületi beosztást a 2013. január 12-én életbe lépett Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) megváltoztatta.^[3]

A Magyar Cserkészszövetség hatályos alapszabálya kimondja, hogy "A kerület területe egy vagy több, egymással határos megyéből áll. Egy megye egyetlen kerülethez tartozik. [Ezt] Pest megyére és Budapestre [...] nem kell alkalmazni."^[4] Mivel korábban az (akkor) Országos Intéző Bizottság (jelenleg Országos Tanács) 2009. november 28-i döntése nyomán a XI. Cserkészkerület 2010. január 1-jétől visszaolvadt a IX-be,^[5] jelenleg kilenc cserkészkerület van, melyek a fentebb idézett szabályzatok szerint kiigazított határokkal rendelkeznek (a hagyományos számozás szerint azért van X. kerület is, mert a VII. számú, mely eredetileg a győri kerület volt, beolvadt a III. számú, szombathelyi cserkészkerületbe - a hagyományos kerületi számokat azonban nem változtatták meg).

A Magyar Cserkészszövetség kerületei 2013. január 12. óta:

I. számú, Budai cserkészkerület: Pest megyének és Budapestnek a Duna jobb partján fekvő része (központja Buda)
II. számú, Észak-magyarországi cserkészkerület: Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye (központja Miskolc)
III. számú, Nyugat-magyarországi cserkészkerület: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye (központja Szombathely)
IV. számú, Közép-dunántúli cserkészkerület: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye (központja Székesfehérvár)
V. számú, Dél-alföldi cserkészkerület: Békés és Csongrád megye (központja Szeged)
VI. számú, Dél-dunántúli cserkészkerület: Baranya, Somogy és Tolna megye (központja Pécs)
VIII. számú, Nyugat-alföldi cserkészkerület: Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye (központja Kecskemét)
IX. számú, Észak-alföldi cserkészkerület: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (központja Debrecen)
X. számú, Pesti cserkészkerület: Pest megyének és Budapestnek a Duna bal partján fekvő része és Nógrád megye (központja Pest)

Jegyzetek

↑ Archivált másolat. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 11.)
↑ Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története, Garfield NJ, 1980
↑ Magyar Cserkészszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata, I. sz. melléklet: http://cserkesz.hu/sites/default/files/konyvlap_fajl/szmsz-mcssz-2013-01-12-vegleges.pdf Archiválva 2014. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya, 32. §:http://cserkesz.hu/sites/default/files/konyvlap_fajl/elfogadott_asz_2013_11_23.pdf Archiválva 2013. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ https://web.archive.org/20111111114737/sites.google.com/site/cserkeszpont/hirek/egyesuelaixesaxicserkeszkerueletjanuar1-tol

[1] Archivált másolat. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 11.)

[2] Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története, Garfield NJ, 1980

[3] Magyar Cserkészszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata, I. sz. melléklet: http://cserkesz.hu/sites/default/files/konyvlap_fajl/szmsz-mcssz-2013-01-12-vegleges.pdf Archiválva 2014. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben

[4] Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya, 32. §:http://cserkesz.hu/sites/default/files/konyvlap_fajl/elfogadott_asz_2013_11_23.pdf Archiválva 2013. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

[5] ttps://web.archive.org/20111111114737/sites.google.com/site/cserkeszpont/hirek/egyesuelaixesaxicserkeszkerueletjanuar1-tol

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]