Ugrás a tartalomhoz

Constant Troyon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Constant Troyon

Született1810. augusztus 28.
Sèvres
Meghalt1865. február 21. (54 évesen)
Párizs
SírhelyMontmartre-i temető
Nemzetiségefrancia
A Wikimédia Commons tartalmaz Constant Troyon témájú médiaállományokat.
Pásztorjelenet, 1860
Troyon táj-, állat- és emberábrázolása
Tehénpásztor, 1860

Constant Troyon (Sèvres, 1810. augusztus 28.Párizs, 1865. február 21. francia festő, a barbizoni iskolához kapcsolódott festői pályájának első felében, a tájfestés mellett egyre inkább előtérbe került nála az állatábrázolás, végül a barbizoniak közül ő lett a legjelentősebb állatfestő.

Életpályája

[szerkesztés]

Troyon első mesterei a sévres-i manufaktúrában dolgozó virágfestők voltak. Figyelmét Camille Roqueplan terelte a természetábrázolásra, majd Barbizonban sokat tanult Théodore Rousseau és Jules Dupré tájképfestőktől. Élete első szakaszában főleg tájképeket festett. 1847-ben Hollandiába utazott, ahol új benyomások érték, Rembrandt mellett Aelbert Cuyp és Paulus Potter állatfestők képeit is csodálta, sőt ettől fogva állatokkal teli tájképeket kezdett festeni. Az állatok és a táj egyforma hangsúlyt kaptak képein. Munkáit a kortárs állatfestők és a szobrászok (köztük Antoine Louis Barye) kevésbé értékelték, annál inkább a későbbi impresszionisták és expresszionisták. A művészettörténetben egyértelműen az állatábrázolás festőjének tartják, holott a táj festése és a haszonállatokkal foglalatoskodó ember is szerepet kap képein. Elsősorban haszonállatokat, teheneket, juhokat ábrázol, ezáltal nemcsak a korabeli folklór, hanem a francia vidéki életforma is megjelenik képein. Legtöbb munkáját a Louvre, vidéki francia múzeumok és az amerikai múzeumok őrzik, szerencsénkre két festménye megtalálható a budapesti Szépművészeti Múzeumban.

Kortársával Charles Jacque festővel és rézkarcolóval kiváló táj-, állatábrázolást valósítottak meg, megfestették a korabeli francia paraszti tájat, Jean-François Millet meg a francia parasztembereket ugyancsak a barbizoni iskolából.

Főbb művei

[szerkesztés]

Tájképei

[szerkesztés]
  • A szent cloudi park (Párizs, Carnavalet Múzeum)
  • Park Neuillyben (Amiens-i Múzeum)
  • Folyó az erdőben, 1860, Louvre

Táj-, ember- és állatábrázoló képei

[szerkesztés]
  • Reggeli munkára menő ökrök, 1855, Louvre
  • A farmra visszatérő ökrök, 1859, Louvre
  • Ivó tehenek, Louvre
  • A kerítésnél várakozó csorda, Louvre
  • Átkelés a vízen, Louvre
  • Kora reggel tehenek a vízben, Louvre
  • Birkanyájak találkozása, Louvre
  • Baromfietetés, Louvre
  • Vadászkutyák
  • Favágók (Lille-i Múzeum)
  • Tehénpásztor, 1860, Szépművészeti Múzeum
  • Pásztorjelenet, 1860, Szépművészeti Múzeum

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. 549.
  • Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. Budapest : Akadémiai, 1968. 4. köt. 590-591.
  • A művészet története. (Historia del'arte. Magy. vált. főszerk. Aradi Nóra. ) 8. köt. A rokokótól 1900-ig. ([Közrem.] Gellér Katalin). Budapest : Corvina, 1989. 300 o. ISBN 9631328155 Troyon l. 189.

További információk

[szerkesztés]