Caracol
| Caracol | |
 | |
| Alapítás | i. e. 600 körül |
| Alapító | Te' K' ab Chaak |
| Megszűnés | 880-as évek |
| Oka | Társadalmi feszültségek, túlnépesedés, talán külső támadások |
| Lakói | maják |
| Ország |  Belize |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 200 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Caracol
Pozíció Belize térképén
| |
 é. sz. 16° 45′ 50″, ny. h. 89° 07′ 03″16.763928°N 89.117592°WKoordináták: é. sz. 16° 45′ 50″, ny. h. 89° 07′ 03″16.763928°N 89.117592°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Caracol témájú médiaállományokat. | |
Caracol maja romváros. A név spanyol (jelentése „csiga”); az eredeti maja név ismeretlen.[1] Valahol Belize és Guatemala határán fekszik, és az ottani legnagyobb régészeti lelőhely[2] és turistacélpont. Caracol területe meghaladta a 200 négyzetkilométert (a LIDAR által szolgáltatott adatok szerint),[3] tehát nagyobb volt a területe, mint Belizevárosnak. Népessége egy időben elérte a közel 200 000-et.[4]
Előzmények
[szerkesztés]Caracol legkésőbb Kr. e. 600 táján már lakott volt.[3]
Fénykor
[szerkesztés]Nagy Caracoli királyok
[szerkesztés]
Kb. 500-680 között élte fénykorát, mivel ekkor éltek a nagy uralkodói, többek között a 76 km-re északnyugatra lévő Tikalt[1] legyőző II. Yajaw Te' K'inich ("a víz ura") (ez egyáltalán nem valószínű. Sőt, úgy tűnik hogy Égrenéző calakmuli uralkodó volt a győztes.),[5] s a Naranjót legyőző II. K'an. A hangzatos nevet viselő K'ak' Ujol K'inich ("tüzesfejű napisten") nem is biztos, hogy II. K'an fia volt. Uralkodása alatt Naranjo újból függetlenedett.[3] Ezután egy 118 évig tartó hiátus kezdődött, majd a klasszikus kor végső fázisában (800–909) K' inich Joy K' awiil és K' inich Tobiil Yopaat uralkodása alatt újra magára talált.[5]
Maja romok
[szerkesztés]Két labdapálya, egy akropolisz, épületek, templomok, paloták, víztározók és szent helyek határolnak, amelyek oltárokat és ünnepi istentiszteleti helyeket tartalmaznak, 10 kilométer sugarú körrel rendelkezett a helyszín epicentruma körül. Talán a leggyakrabban írt látványosság Caracolban a Sky Palace (Caana), Belize legmagasabb ember alkotta építménye. A település fölé tornyosul 136 láb magasságban, de azok számára, akik szeretnének teljes képet kapni erről az ősi világról, a sztélé, a sírok, a hieroglifikus feliratok és a bonyolult építészeti részletek kitöltik az üregeket.[4] Az egyik legfigyelemreméltóbb felfedezés az, hogy sok nő is magas rangot viselt itt. Habár a térség műemlékein nem sokszor szerepelnek, a feltárt részek azt mutatják, hogy előkelő sírokba temették őket.[3] Az ásatások piramisokat, királyi sírokat, lakásokat, műemlékeket és labdapályát tártak fel, valamint olyan tárgyakat, mint a kerámia, falfestmények, oltárok és faragványok. Az előzetes felmérések azt sugallták, hogy a város területe meghaladhatja Tikalét.[1] Számos kövezett töltést,[4] műemléket, sírt, mezőgazdasági teraszt, és lakóházat tártak már fel az eldugott helyen.[3]
A bukás
[szerkesztés]A 880-as évek és 1000 között a nagyváros elnéptelenedett. Nem aszály miatt, hanem az elit óriási vagyonokat halmozott fel, és kiéleződtek a társadalmi ellentétek. A 9. század végén a palota is leégett, majd a társadalmi feszültségek, s esetleg külső támadások miatt végleg leáldozott a csillaga.[3]
Kutatások
[szerkesztés]1938-ban egy favágó az akkori Brit Hondurasban (ma Belize) tevékenykedett, és rábukkant Caracol romjaira. A felfedezett romokat először 1952–53-ban vizsgálták meg a régészek, de csak 1985-ben kezdték meg a dzsungel helyének feltárását és feltárását, kezdetben Diane Chase és Arlen Chase régészek által vezetett csapat a Közép-Floridai Egyetemen.[1]
Ezután a régészek Indiana Jones mintájára bozótvágó késsel vágtak maguknak ösvényt, lépésről lépésre haladtak, mintákat vettek, de az ősi lelőhely méretéről sejtelmük se volt. Ám a LIDAR, vagyis a lézeralapú távérzékelő berendezés kifejlesztése után azonban mindez megváltozott. 2009-ben és 2013-ban Guatemala felett egy LIDAR-ral felszerelt repülővel a régészek feltérképezték Caracolt. A kibocsátott több milliárd lézerimpulzus áthatolt a sűrű lombtakarón, és domborzati térképet készített a klasszikus kori (300–900) maja romvárosról. Feltárultak az építmények, és kiderült, hogy Caracol területe nem kisebb, mint 200 km2. A kutatás folytatódik, tehát valójában a maja civilizáció nagyobb volt, mint hitték.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Caracol | Belize, Map, History, Location, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
- ↑ History (amerikai angol nyelven). Caracol Archaeological Project. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
- ↑ a b c d e f g patricia s. daniels. „elveszett városok”.
- ↑ a b c Caracol Mayan Ruins - All You Need to Know Before You Go (amerikai angol nyelven). Belizehub, 2023. március 6. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
- ↑ a b Maja uralkodók krónikája
Irodalom
[szerkesztés]- Nikolai Grube (szerk.): Maya, Gottkönige im Regenwald. Potsdam 2012, ISBN 978-3-8480-0033-3, 162–165., 169., 173., 198., 232., 266. és 443. oldal
- Joyce Kelly: An Archaeological Guide to Northern Central America: Belize, Guatemala, Honduras, and El Salvador. Univ. of Oklahoma Pr., Norman 1996, ISBN 0-8061-2858-5, 75–84. oldal
- Simon Martin/Nikolai Grube: Chronicle of the Maya Kings and Queens. Deciphering the Dynasties of the Ancient Maya. Thames & Hudson, 2. kiadás, London 2008, ISBN 978-0-500-28726-2, 84–99. oldal
- Linda Schele, David Freidel: Die unbekannte Welt der Maya. Das Geheimnis ihrer Kultur entschlüsselt. Weltbild Verlag, Augsburg 1995, ISBN 3-89350-737-X
