Tea (növényfaj)
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kínai tea (Camellia sinensis var. sinensis) ültetvény
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Camellia sinensis (L.) Kuntze | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tea témájú médiaállományokat és Tea témájú kategóriát. |
A tea (Camellia sinensis) a teafélék (Theaceae) családjának névadó nemzetsége. Természetes környezetben fatermetű növény, termesztett változatait cserjének nevelik (teacserje). Leveléből, esetleg más részeiből főzött ital az azonos nevű tea.
Változatai
[szerkesztés]A teacserjének négy változata ismert:[1]
- Camellia sinensis var. sinensis – kínai tea
- Camellia sinensis var. assamica (J. W. Masters) Kitamura – asszám tea
- Camellia sinensis var. pubilimba Hung T. Chang
- Camellia sinensis var. dehungensis (Hung T. Chang & B. H. Chen) T. L. Ming
A két leginkább termeszett változat a kínai tea és az asszám tea. A kínai tea hazája valószínűleg Kína Jünnan tartománya, az asszámi teáé Észak-Indiában a Brahmaputra völgye. Mára a világ legtöbb nedves trópusi és szubtrópusi éghajlatú vidékén termesztik (főleg a kínai teát).
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Fás szárú örökzöld. Eredeti termőhelyén mintegy 8–10 méter magasra nő, a termesztett példányokat azonban 1(–1,5) méteresre vágják vissza, ezért többnyire cserjének nevezzük. Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül, ezért a termesztett példányok tetejét laposra alakítják.
Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A levelek sötétzöldek, bőrneműek, a felületük fényes, a csúcsuk kihegyesedik. Erezetük szárnyas, élre futó. A levélnyél rövid. A kínai tea levelei kisebbek, vaskosabbak, durvább erezetűek, az asszám levelei nagyobbak, vékonyabbak, finomabban erezettek. Az asszámi tea leveleiben több a koffein, mint a kínaiéban.[2]
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]Örökzöld, évelő. A kamélia nemzetség többi fajához hasonlóan a savanyú, sok szerves anyagot tartalmazó, mészmentes talajt kedveli.
Egy teanövény átlagosan 50 évig él, 2,5–5 (átlagosan 4) év alatt fordul termőre. A termesztett példányokat rendszeresen (mintegy kétévenként) visszametszik. A legjobb minőségű teát a hajtások csúcsa környékéről szüretelt levelekből készítik. A legjobb minőségű árut a növény 7-8 éves koráig adja.
A leghíresebb termelők, exportőrök: Kína, India, Japán, Srí Lanka.
Felhasználása
[szerkesztés]Leveleiből készül különböző módszerekkel a tea. Ennek fő típusai a erjesztés mértéke szerint:[3]
- fekete tea – teljesen erjesztett
- oolong tea – részlegesen erjesztett
- zöld tea – nem erjesztett
- fehér tea – minimálisan feldolgozott, csak szárított tea.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tianlu Min & Bruce Bartholomew. 18. Theaceae, Flora of China
- ↑ A jó tea elkészítése…
- ↑ Fekete? Oolong? Zöld? Fehér?
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A' kávé, thé és csokoládé. Történeti , természethistóriai, diaeteticai és orvosi tekintetben. F. Almási Balogh Pál által; Wigand Ottó, Pest, 1831
- Katona Dénes: Értekezések a szelíd gesztenyefáról, borok királyáról, magyar theáról és indigóról; Nádaskay Ny., Sárospatak, 1850
- A kávé, tea és a kakaó ismertető szakkönyve; összeáll. Braun Sándor; Budapesti Kávéfőzők Szakegyesülete, Bp., 1904
